Hercsel Adél
Hercsel Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vajon mit veszítenek, ha veszítenek egyáltalán a kislányok, ha kizárólag megmentésre váró, „passzív” hercegnőkről szóló tündérmesékkel találkoznak? Egyáltalán hogyan hatnak a mesék a női szerepek megélésére? Mennyiben befolyásolja a lányok mentalitását és későbbi esélyeit, ha gyerekként nem igazán találkoznak kiemelkedő női teljesítménnyel? Szakértőket kérdeztünk egy új piaci trendről, a gyerekkönyvpiac "feminista" fordulatáról.

A hercegnő és a szüfrazsett; Lányok, akik kifordították a sarkából a világot; Amire egy okos lány képes, Lányok, akik megváltoztatták a világot; Lányok a tudományban; Lányok a történelemben; A csodanő; 100 nő, aki történelmet írt; Lázadó hangok: Mesék a világ körül a női választójogról; A szüfrazsett meséje, Mesekönyv Coco Chanel, Audrey Hepburn, Ada Lovelace, Frida Kahlo és Agatha Christie életéről. – Csak egy polcnyi kínálat az idén áprilisi bolognai könyvvásárról, a gyerekkönyvkiadók legjelentősebb éves rendezvényéről.

©

A nemzetközi könyvpiac az utóbbi években egyenesen elárasztja feminista „szakirodalommal” a kislányokat. A girl power műfaja ráadásul az összes korosztályt megszólítva, minden kivitelben, mélységben, monografikusan, sorozatban, foglalkoztatóval, naplóval, ambiciózus illusztrációkkal, és kreatív tipográfiákkal adja el magát tomboló sikerrel.

A tendencia, ami óvatosan épp csak kezd belopózni a magyar gyerekkönyvpiacra, egyáltalán nem indokolatlan. Például egy friss, hatezer gyerekkönyvre kiterjedő kutatás szerint

mindössze a mesék negyedében szerepel bármiféle női karakter.

©

Bár valószínűleg a múlt koroknak megfelelő társadalmi viszonyokat tükrözi a felállás, mégis tanulságos, hogy a férfiak 80 százalékával szemben a mesei hősnők mindössze 20 százalékának van munkája. Egy 5600 darab, huszadik századi gyerekkönyvet bevonó amerikai felmérés szintén arra jutott 2011-ben, hogy a férfi főszereplők aránya sokkal magasabb, mint a nőké (57% a 31%-hoz képest).

©

A női szerepek folyamatos átalakulásával érthető, hogy az olvasók mára igencsak kiéheztek a hagyományostól eltérő női ikonok történeteire – állítja Balázs Eszter Anna, aki a Kolibri Kiadó főszerkesztőjeként, többek között a maga műfajában itthon hiánypótlónak számító 50 elszánt magyar nő című könyv, és hasonló kötetek megjelentetésével igyekszik felzárkózni a nemzetközi trendekhez.

Az erős és határozott női mesehősök és úttörő női történetek iránti, nem egyszer naiv és kompenzáló mai lelkesedést remélhetőleg itthon is némileg árnyaltabb megközelítések követik majd. „A hercegét váró inaktív nőszereplőkkel ellentétben sorra kiderül majd, hogy a nők is lehetnek bámulatosan okosak, megrendítően önfeláldozók, kiemelkedően tehetségesek, vagy épp rosszindulatúak, és épp úgy hozhatnak rossz döntéseket, mint a férfiak” – teszi hozzá a szakember.

Démonizált királylányok

A bevett feminista érvelés szerint amennyiben a történelemkönyvekben a lábjegyzetek és az apró betűs részek közé, a mesekönyvekben pedig a méltatlanul a kastély falai közé száműzzük a nőket, a kislányok tettre kész, találékony, bátor és okos női példaképek híján nehezebben képzelik el magukat vezető szerepben, aktív résztvevőként saját életükben.

©

Hansági Ágnes gyerekirodalom-szakértő, a Károli Gáspár Egyetem oktatója szerint fontos, hogy ezt a törekvést szem előtt tartva ne essünk át a ló túlsó oldalára, például

ne démonizáljuk a klasszikus tündérmeséket.

A feminista kritikában többnyire egyetlen tematikus szempont kerül a középpontba, miközben az irodalmi szöveg mindenekelőtt olyan nyelvi műalkotás, amit éppen összetettség, a sokféle értelmezhetőség jellemez, már amennyiben jó a minősége.

„A mesék természetesen közvetítenek viselkedési mintákat is, ám számos más funkciójuk is van, például bővítik a szókincset, és az új szavakkal új tárgyakat, szituációkat, viselkedéseket és ismereteket is szerzünk. Az, hogy egy kislány milyen nővé válik, azt biztosan nem a mesék vagy az olvasott történetek döntik el. A kislányok a női szerepeket elsősorban az édesanyjuktól, a nagymamájuktól, az óvó nénitől tanulják, a mese a fantázia, a belső képalkotás terepe. Ráadásul a klasszikus mesék jelentős részében a női szerepek egyáltalán nem felelnek meg azoknak a sokat kárhoztatott sztereotípiáknak, amelyeket általában ezekhez a történetekhez szokás kötni.

©

Juliska például nemcsak Jancsit szabadítja ki, de a hazatérő gyerekek tulajdonképpen az apát is megmentik: megbocsátanak neki és kimentik a szegénységből. Ha belegondolunk, a Hamupipőke vagy a Hófehérke és a hét törpe sem csak arról szól, hogy „jön a herceg” és megmenti a mese hősnőjét: Hamupipőke szerény, alázattal viseli a sorsát, szeretetreméltó, az ő kedvessége, jósága éppúgy elnyeri méltó jutalmát, ahogyan a mostohatestvérek gőgje és szívtelensége elnyeri méltó büntetését. Hófehérke törődik a törpékkel, dolgos, fontos a szeretet, amely összeköti őt és a törpéket. Vagyis mindkét mese elbeszéli azt is, hogy végül helyrezökken a világ rendje. Mert fontos, hogy szeretetre méltóak legyünk, és ha történnek is rossz dolgok, a rossz után jó következik” – fejti ki a Hansági Ágnes.

Tanulsággal gyötört gyereket

Hogy milyen mese válik a gyerek hasznára, leginkább az életkorától függ. Egy másfél-kétéves gyereknek alapvetően a ritmus lesz érdekes, majd óvodáskorában főként a jó-rossz harcáról szóló mesék kötik le. A szerelemre kíváncsiság nagyjából öt-hét éves kor körül kezdődik, így egyáltalán nem meglepő, hogy a kislányok igénylik a herceges, királylányos történeteket. Ám ekkor teljesen lényegtelen, hogy mennyire önálló, erős és aktív az a női karakter, a gyereknek az a fontos, hogy jöjjön a herceg, szeressen belé, és csókolja meg – állítja Németh Erika gyermekpszichológus.

Ne akarjuk mindenáron fabulákkal gyötörni a gyereket, ne akarjuk folyton levonni a meséből a tanulságot, és ennek alapján megmondani a gyereknek, hogy ilyen vagy olyan legyen a személyisége, a viselkedése.

©

A szerepek helyességének és elfogadhatóságának hangsúlyozása helyett inkább gondolkodni tanítsuk meg a gyereket, ne döntsük el előre helyette, hogy mit érezhet, mi lehet a véleménye. Szerinted miért jó a királylánynak, és miért nehéz neki? Te kit választanál a királylány helyében a kérők közül? Kinek és miért bújnál a bőrébe a legszívesebben? A mese melyik része tetszett a legjobban? A pszichológus szerint közös meseolvasás, illetve mesenézés közben érdemes lehet feltenni ezeket a kérdéseket.

A szakember szerint nem lehet igazságot tenni abban, hogy melyik hasznosabb a gyereknek, a Csipkerózsika vagy a Jégvarázs Annája és Elzája. „Felnőtt fejjel hiába gondoljuk azt, hogy Csipkerózsika és a többi hercegnő passzív karakter, ha a gyereknek más a véleménye, és azért szereti őt, mert nagyon szép kastélyban lakik, ahol sok a rózsa, Elzát pedig azért, mert hosszú szőke copfja van, és képes jeget varázsolni. Fontos, hogy az adott karakter nő vagy férfi, ám számomra túlhangsúlyozás, amikor egy karakterben kizárólag azt vesszük észre, hogy mi a neme. Ahogy az embert, úgy egy mesei karaktert sem lehet egyetlen tulajdonságra leegyszerűsíteni” – foglalja össze Németh Erika, aki hozzáteszi: felelőssége elsősorban nem a meséknek van, hanem a szülőknek, akik segítenek feldolgozni a tartalmat, amit befogad a gyerek.

©
Mit ajánlanak a szakemberek?

Balázs Eszter Anna szerint eddig is jócskán születtek izgalmas és jó könyvek vagány csajokról, itthon éppúgy, mint külföldön. A klasszikusok között elég az egyszerre vicces, bátor és önálló Harisnyás Pippire, Roald Dahl zseniális kis boszorkányára, Matildájára, az Óz, a nagy varázsló Dorothy-jára vagy épp a Harry Potter-sorozat Hermionéjára gondolnunk.

 

Hansági Ágnes személyes kedvence Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről című gyerekkönyve. Családról, „nőtté válásról”, barátságról, kistesó születéséről és szomorú dolgokról is persze: „apukakölcsönzőről” − olyan lenyűgöző, leleményes magyar nyelven, amelynek a humorát nagyon élvezik a gyerekek és a felnőttek is.

 

Németh Erika véleménye, hogy a népmesékkel és a hagyományos Grimm-mesékkel valószínűleg nem tévedhetünk nagyot, mert a szereplők nemétől függetlenül témáik a gyerekek sokféle tudattalan érzelmi konfliktusával egybecsengenek.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!