© Marton Szilvia

1994 őszén Orbán Viktor arra ébredt, hogy ha nem akar eltűnni, új helyet kell találnia magának és pártjának a politikai szerkezetben. A szocialista és a liberális oldal foglalt volt, a jobbközépen viszont üres hely tátongott. Átalakította magát és pártját. Elfoglalta a helyet. Ezzel újrarendezte nemcsak a jobboldalt, de az egész magyar politikai színpadot.

Ma két hatalmas dinoszaurusz terpeszkedik a bal és a jobboldalon. A Gyurcsány vezette, vagy inkább Gyurcsányszauruszt vezetgető MSZP felfal mindent a baloldalon. Az Orbánszaurusz, lassan egy évtizede elfoglalta az erdő jobboldalát, nem is terem ott semmi. Hidegedik. Kihalásra vannak ítélve. De ráérünk-e megvárni? Az erdő közepén, valahol a vízparton létezik egy viszonylag védett, a két dinoszaurusz által nehezen megközelíthető és legázolható hely. Ahol korábban, 1990 és 94 között a liberális SZDSZ repdesett és a Fidesz fiúk labdáztak magyar naranccsal, majd 2002 óta a konzervatív MDF is legelget. Valahol itt mozgolódott a Köztársaság Párt, majd a Centrum Párt is. Kicsiny, de fontos tisztás: a polgári liberális, a liberális konzervatív szavazók helye.

Az SZDSZ országosan Kóka János, Budapesten Demszky Gábor alatt kimúlt. Elhagyták szavazói. Megvonták bizalmukat és támogatásukat a gazdasági szereplők. Megsemmisültek az önkormányzatokban. Elvesztették amerikai és európai támogatóikat. Nincs többé értelmiségi holdudvaruk. De az SZDSZ múltbeli helyén ott dühöng, kesereg, emberére és pártjára vár legalább 7-8 százaléknyi országos, és 12-15 százaléknyi budapesti tudatos liberális szavazó. Polgárok. Vállalkozók és nem szélhámosok. Értelmiségiek, és nem lakájai vagy őrültjei egy Gyurcsány-Kóka kurzusnak. Önkormányzati emberek. Fiatal egyetemisták. Megfogadták, hogy a büdös életben nem szavaznak többet az SZDSZ-re, de nem akarnak se az MSZP-re, se a Fideszre voksolni.

Az MDF fantompárt. Dávid Ibolya képében Boross Péter tartja fenn a látszatot. De a látszat mögött ott lapul 4-5 százaléknyi országos konzervatív polgári tudatos szavazó. Szívesen kijönnének az árnyékból, levetnék az MDF régi, unt ruháját. Utálják és félnek Orbán Fideszétől, és viszolyognak Gyurcsány MSZP-jétől. Az SZDSZ-től állandóan sérelmeket szenvedtek öntudatukban és kultúrájukban: tartják magukat annyira európainak és liberálisnak, mint az SZDSZ korábbi vezetői. Kényszerből az üres, színtelen és szagtalan, senkire sem ártalmas Dávid Ibolyára szavaznak, de valójában keresik a pártjukat. Itt sincs igazi anyagi támogatás a gazdasági szereplőktől.

S itt vannak a Fidesz polgárai. Ha a békés Fidesz tartósan nem győz a harcos Orbánnal szemben, a Fidesz-polgároknak nem marad helye a viktoriánus pártban. Sőt, a csalódott szocialista szavazók egy része is szívesen keresne egy semlegesebb, modernebb és megbízhatóbb középpártot a cikázó Gyurcsány-párt helyett.

Magyar konzervatív liberálisok! Ha nem lesz kétpárti rendszer Magyarországon, és nem lesz, akkor e hely felértékelődik. Se jobb, se bal nem fog tudni kormányozni nélküle, vagy ellenében. Szabad politikusok – például Kuncze Gábor és Tölgyessy Péter -, szakpolitikusok – mint Atkári János és Bárándy Péter, a külpolitikus Balázs Péter és Simonyi András, nem beszélve a gazdasági szakértőkről -, sétálnak a mezőn. És fiatal értelmiségiek, önkormányzati emberek, valódi vállalkozók és nagyvállalati menedzserek, friss, új arcok, akik még nem próbálták ki magukat, álldogálnak a fák mögött. A hely üres. Forrás van. Idő van. 2009 elejéig lehet rá készülni. Utána be lehet tölteni. A polgári liberálisok és konzervatívok csak láncaikat veszíthetik. Ha mernek, az európai Magyarországot nyerhetik.