Tetszett a cikk?

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

A 78 éves Alina áll krumpliföldjén Ditytkiben. A baleset napján is a krumpliföldön dolgozott.
MTI - Kallos Bea
A 69 éves Szonja és és férje, a 66 éves Nikoláj állnak házuk előtt. A baleset napján mindketten a krumpliföldön dolgoztak.
MTI - Kallos Bea
A 71 éves Uljana áll Ditytkiben, háza ajtajában. A baleset napján otthon volt legkisebb gyermekével.
MTI - Kallos Bea
A 79 éves Lidjeva. Két éve költözött a faluba Kijevből, az alacsony ingatlanárak miatt. Nem tart a sugárzástól.
MTI - Kallos Bea
A 73 éves Vaszilij. Méhész, ahogy generációk óta minden férfi a családban. A baleset napján is méheivel dolgozott. Később részt vett a katasztrófa elhárításában: homokzsákokat szállított az égő reaktorhoz, amiért az ukrán államtól havonta 150 ukrán grívna (kb. 3500 forint) nyugdíjkiegészítést kap.
MTI - Kallos Bea
Lépek egy fa odvában, Vaszilij portáján.
MTI - Kallos Bea
Az 51 éves Iván és a 48 éves Andrej beszélget Ditytki főutcáján.
MTI - Kallos Bea
A 34 éves Natasa vegyesboltjában. Négy éve költözött a faluba az alacsony ingatlanárak, a tiszta levegő és a kiemelkedő közbiztonság miatt. Nem tart a radioaktív sugárzástól.
MTI - Kallos Bea
Az 51 éves Olga és Nyanya nevű kutyája áll Ditytkiben, a krumpliföldön. A baleset napján a krumpliföldön dolgozott, látta a lángokat. Pripjáty evakuálásának napján a csernobili kórházban fekvő férjét egy ló hátán hozta ki, mivel autóval nem engedték be a katonák. Több mint 24 órába tellett bejutnia az addigra lezárt területre. Férje 7 évvel ezelőtt, 51 éves korában halt meg leukémiában. Gyermekük nem született, mert féltek a sugárzás következményeitől.
MTI - Kallos Bea
A 71 éves Uljana, háza előtt. A baleset napján otthon volt legkisebb gyermekével.
MTI - Kallos Bea
MTI - Kallos Bea
A csernobili zónát és Ditytki települést elválasztó út
MTI - Kallos Bea
Figyelmeztető táblák a csernobili zóna határában
MTI - Kallos Bea
Nagyítás

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

Szegő Iván Miklós Tech

Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.

Szegő Iván Miklós Tech

Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló

Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.