„Továbbvisszük-e Szent István munkáját, gyarapítjuk vagy szegényítjük az országot, vagy szegényítjük, a választókat szolgáljuk vagy uralkodunk felettük?” – ezeket a kérdéseket kell ma feltennie a magyaroknak Magyar Péter szerint. A Tisza Párt elnöke Pannonhalmán mondta el ünnepi, augusztus 20-i beszédét, a fenti kérdések szerinte „nem szónoki fordulatok, hanem mérőszalagok, amelyekkel minden kormány, minden vezető, minden polgár leméri önmagát”.
Magyar az ország legnagyobb problémái közé sorolta a falvak elnéptelenedését, a magyarok törékeny egészségét, a hosszú várólistákat, az oktatás romló színvonalát és a vízgazdálkodás kihívásait. „Miközben mindez történik, a mai hatalom kizárólag önmagát szolgálja, nem a nemzetet. Kelet felől jön a suttogás, amely azt ígéri, könnyebb megalkudni, mint állva maradni” – tette hozzá.
A Tisza Párt elnöke augusztus 20-át választotta arra, hogy meghirdesse a Szent István-programot, amely elmondása szerint nem négy évre, hanem legalább egy nemzedéknyi időre szól. A program tíz pontban foglalja össze a Tisza vállalásait:
- A népességfogyás megállítása 2035-ig, 2050-től tízmillió feletti lakosságszám. „A népességpolitika nem családtámogatási rubrika, hanem (…) lakhatás, munka, közlekedés, gyermekorvos, védőnő, biztonság, jog és közösség” – mondta Magyar.
- Születéskor várható élettartam növelése 80 évre, szintén 2035-ig. Ennek feltételei a Tisza Párt szerint a megelőzés, a tiszta levegő, a jó minőségű ivóvíz, az erős alapellátás, a jól fizetett szakdolgozók és a méltó kórházak. Mindezt a várólisták csökkentésével, a járóbeteg-ellátás erősítésével kezdenék.
- A tömeges elvándorlás megállítása 2030-ig, a „Vár a hazád!” program elindítása. Utóbbival Magyar szerint nyolc év alatt kétszázezer fővel növekszik majd a hazatérő magyarok száma, alapja a tiszta verseny, egy kiszámítható adórendszer és a megfelelő szociális ellátás.
- Egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret minden tíz falura. Az összeg felhasználásáról nem központilag döntenének, hanem helyben, az állam dolga az adminisztráció egyszerűsítése lenne.
- Szuperkórház építése minden régióban 2035-ig. „Nem csak fal lesz és gép, hanem szemmel látható tisztaság, betegbarát szervezés, tisztességes bérrend” – ígéri a Tisza elnöke. Hozzátette, a régiós csúcskórház mellett erősítenék a járási rendelőket és a mentőszolgálatot.
- Az oktatás felzárkóztatása a Közép-európai régió élére 2035-ig. Magyar szerint ez az építkezés alulról, a falusi tanítótól kezdődik, a tanári pálya pedig újra rang lesz, nem szitokszó, a fizetés követi majd a gazdaság teljesítményét. Korszerű tananyag, érthető tankönyvek, legalább egy közép- és kelet-európai top hármas egyetem lesz – sorolta az ígéreteket.
- A megújuló energia arányának megduplázása a hazai energiaellátásban, 2040-ig, az orosz energiafüggőség megszüntetése 2035-ig. Magyar szerint ez nem ideológia, hanem szuverenitás, a gyakorlatban napelemeket, korszerű távhő-rendszereket, geotermiát, okos hálózatokat, energiatárolást és energiaközösségeket jelent. „Amíg a konnektoraink kelet felé vannak bekötve, addig a döntéseink sem szabadok” – jegyezte meg.
- A kritikus aszályhelyzet azonnali kezelése. A Tisza Párt szerint Magyarország újra víznagyhatalom lehet újra, ha okosan bánunk a kincseinkkel. Ide tartozik a Tisza és a Duna megóvása, tározók és árterek visszaadása a természetnek, belvíz és aszály kezelése egyszerre az öntözés korszerűsítésével és a talaj vízmegtartó képességének növelésével, valamint a vízminőség javításával.
- „2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítjuk” – hangzott Magyar kilencedik pontja. Állítása szerint a rossz levegő évente tízezer életet követel, amivel szemben tiszta városi buszokkal, a vidéki fűtés korszerűsítésével, energiahatékonysági programokkal és zöld iparral lehet fellépni.
- Az önkormányzatok szabadságának visszaállítása, ide értve a függetlenséget, hatásköröket, forrásokat. Magyar úgy fogalmazott, „a működő ország helyben kezdődik, a városházán, a falugyűlésen, a közösségi teremben”. A saját adóbevételek tisztességes arányát, önálló döntési jogot az uniós források egy része felett és partneri viszonyt ígért az állammal.
Magyar Péter szerint a tíz pont nem kívánságlista, hanem munkaterv, a program végrehajtását a Tisza-kormány megalakulásának első napjától nyilvánosan, negyedéves bontásban követnék majd. „Lehet-e ezt mind egyszerre? Lehet, mert egyszerre történt a baj is. (…) Az ország rendszere egymásba kapaszkodó fogaskerekekből áll. Ha csak egy forog, a gép csikorog. Ha mind forog, a gép működik. Ez a Működő Magyarország” – mondta a Tisza elnöke.
Megjegyezte, a jövő nem kizárólag Budapesten és a megyeszékhelyeken dől el, hanem abban, hogy a legkisebb faluban is működnek-e az olyan alapvető szolgáltatások, mint az óvoda, a bolt, a háziorvos, a közösségi tér és az ivóvíz. „A politika akkor tölti be a helyét, ha a hétköznapokban is jelen van, nem tolakodva, hanem segítve” – tette hozzá.
A Tisza elnöke kitért arra is, a dolgozó embereknek becsület jár, a bajbajutottaknak segítség, annak pedig, aki lop, felelősségrevonás. „Nem bosszúból, hanem igazságból, nem dühből, hanem a rend szeretetéből” – jegyezte meg.
Magyar Péter szerint, ha sikerül megvalósítani a programot, akkor Magyarország nemcsak túlél, hanem gyarapodik, példát ad és múltja mellett jövője is lesz Európában. „Mert mi nem Európa peremén akarunk álldogálni, hanem Európa szívéhez akarunk tartozni” – idézte fel Szent István döntését.
„Magyar a magyarnak ne farkasa legyen, hanem szomszédja, munkatársa, testvére. Nem mindenben fogunk egyetérteni, de mindenben lehetünk tisztességesek. Nem minden vitát nyerünk meg, (…), ha kell, vitatkozzunk keményen, ha lehet, dolgozzunk együtt, bocsássunk meg egymásnak, segítsünk” – zárta pannonhalmi beszédét Magyar.
