iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
MegosztomA közösségi oldalakon annyi embert jelölhetünk be ismerősnek, amennyit akarunk (kérdés persze, ezek közül mennyien jelölnek vissza minket), agyunk azonban csak 150 kapcsolatot képes kezelni – idézi a Times Online Robin Dunbar antropológus 1990-es években kidolgozott tanulmányát.
|
|
|
Dunbar elmélete helyességét most a Facebookon teszteli, arra kíváncsi, a közösségi oldalak változtattak-e az eddig optimálisnak vélt csoportméreten. Eddigi vizsgálódásai szerint nem, de pontos választ a kérdésre csak a teljes tanulmány publikálása után kaphatunk.
150, a bűvös közösségi szám
Dunbar 90-es évekbeli megfigyelésének alapja az volt, hogy az emlősök közül a főemlősöknek van a legnagyobb méretű agyállományuk – idézi az antropológus tanulmányát Malcolm Gladwell Fordulópont című könyvében. Ennél is érdekesebb, hogy van az emberek és más főemlősök agyának egy specifikus része – az úgynevezett neocortex, az összetett gondolkodás, a következtetés agyterülete –, ami nagyobb a többi emlősökéhez képest. A tudósok évekig vitáztak, mi ennek az oka. Dunbar szerint az agy az evolúció során azért lett nagyobb térfogatú, hogy meg tudjon birkózni a nagyobb csoportokkal járó komplexitással.
Egy húsz főből álló csoportban már 190 kétirányú viszony van. Vagyis figyelemmel kell kísérnünk a magunk viszonyát a többiekhez: az összesen 19 személyes kapcsolat (20 fős csoport többi tagjához), valamint a csoport többi tagjának egymáshoz való, összesen 171 kétirányú viszonyát is. Vagyis ha a csoport mérete négyszeresére nő, akkor a feldolgozandó információmennyiség, amit „tudnunk kell” a csoport többi tagjáról, csaknem a hússzorosára növekszik.
Az emberek minden főemlősnél nagyobb csoportban szocializálódnak; mi vagyunk az egyetlen állatfaj, akiknek az agytérfogatunk elég nagy ahhoz, hogy kezelni tudjuk a társadalom szerkezetének komplexitását – írja Gladwell. Dunbar kidolgozott egy egyenletet, amiből kiszámítható, hogy az adott állatfaj mekkora maximális csoportszámban képes élni. A homo sapiens esetében ez 147,8, azaz nagyjából 150. Úgy tűnik, a 150 a maximum egyedszám: ennyi emberrel tudunk nyíltan, természetesen kapcsolatban lenni, vagyis tudjuk, kik ők, s hogyan viszonyulnak hozzánk.
Ugyanez érvényes a katonai szervezetre is. „Az idők folyamán a katonai tervezők ahhoz a gyakorlati szabályokhoz tartották magukat, hogy a funkcionális harci egységek létszáma nem lehet lényegesen nagyobb kétszáz embernél" – írja Dunbar. Valószínűleg ez nem lehetett tudatos, inkább arról lehet szó, hogy a katonai vezetők a "próba-hiba" módszerével évszázadok alatt megállapították, hogy ez a létszám a határ: ennél több ember nem ismerheti meg egymást sikeresen, nem lehetnek egymásnak annyira ismerősök, hogy működő egységben dolgozhassanak együtt.
