Magyarországon enyhén szólva nem megoldott azon gyerekek oktatása, akik hosszabb időre kórházba kerülnek. Ezt felismerve egy új kezdeményezésben gimnazisták fejlesztenek nekik zseniális, játékos, interaktív tananyagokat. Ezt akár beszámíthatják a kötelező szociális munkájukba is, de nem ezért csinálják. A KórházSuli programmal mindenki nyer, és az abban részt vevők rácáfolnak a digitális bennszülöttekről szóló mítoszokra is.

„A daganatos megbetegedések gyógyításában nagy szerepe van a gyógyszereknek, de mégis a legfontosabb a pozitív gondolkodás, hogy elhiggyük, képesek vagyunk a gyógyulásra. Mikor az orvosok közölték velem a helyzetet, hozzátették, hogy ők és a gyógyszerek lesznek a 40%, a további 60%-ról nekem kell gondoskodnom a gyógyulásnál. Az emberben átértékelődnek bizonyos dolgok hasonló helyzetekben. Én is igyekeztem elfelejteni a sok rosszat, és csak azt csinálni, ami örömet okoz. Ebbe a tanulás sajnos először nem számított bele” – meséli a most 11. évfolyamos Anett, aki idén januárban már másodszor került be hosszabb időre az onkológiára. E nehéz időszakban – bár sokan melléálltak a kórházban, és az iskolából is támogatták – alaposan lemaradt a tanulmányaiban.

Ajánlottak neki egy lehetőséget, melynek lényege, hogy más középiskolás diákok segítségét kérheti a tanuláshoz. Akkor konkrétan egy esszé megírásához. „Pár nappal később már küldtek is egy diabemutatót, amely az esszéírást fejti ki. Nagyon precízen, pontokba szedve volt kidolgozva, részletes volt, mégsem untató. Hatalmas segítség volt. Az esszéimet gond nélkül tudtam megírni.” Később egy egész kis tananyagot fejlesztettek ki számára fővárosi gimnazisták.

Összesen 50 kórházpedagógus van az országban

Magyarországon a köznevelési törvényben benne van, hogy a hosszan tartó kórházi kezelés alatt álló beteg gyerekeknek joguk van a kórházban is a tanuláshoz. Több ezer – onkológián, pszichiátrián és másutt fekvő – gyerekről van szó, akiknek az ápolása néhány hétig vagy akár évekig is eltarthat, s akik ennyi időre kiszakadnak a normál iskolai közegből. Van ugyan egy Klik által fenntartott általános iskola (a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola), ami a kórházpedagógusokat fogja össze, de mint egyikőjük, Tóthné Almássy Monika a hvg.hu-nak elmondta, speciális képzést, továbbképzést nem indítanak számukra, gyakorlatilag maguknak kell megszerezniük a szükséges készségeket.

©

Beszédesek a számok is: összesen mintegy 50 kórházpedagógus dolgozik az országban, ennek a fele Budapest gyermekkórházaiban. Ez azt jelenti, hogy Budapesten kórházanként jut 2-3 szakember, akiknek az ott fekvő kisebb, esetleg még írni tanuló gyerekektől az emelt szintű érettségire készülő diákokig mindenkit segíteniük kell. Újabb probléma, hogy a kórházból kikerülő, de iskolába még nem járó betegeknek is járna (törvény szerint is) heti 10 tanóra, amit az anyaiskola pedagógusainak kellene megtartania, de az otthonokba kihelyezett tanórák finanszírozását a mai rendszerben kevés iskola tudja beépíteni az éves költségvetésébe.

Tananyagfejlesztő diákok

Almássy Monika 4 éve egy konferencián mesélt ezekről az állapotokról – a lapunkban korábban már bemutatott, különleges módszerrel tanító angoltanárnak – Prievara Tibornak. Mivel a Madách Gimnázium pedagógusa a nyelvtanításhoz is használt a diákjaival különböző informatikai eszközöket, arra gondoltak, hogy azt továbbfejlesztve megpróbálnak segíteni a tanításban a kórházpedagógusoknak, illetve a tanulásban a beteg gyerekeknek.

És mindezt úgy, hogy gimnazisták fejlesztenek ki személyre szabott tananyagokat a beteg társaiknak. Ehhez Zahorszky Tamás befektetővel megalkottak egy olyan keretrendszert, amiben viszonylag könnyen megtanulhat bárki, bármilyen digitális tananyagot feltölteni, rendszerezni.

Hamarosan csatlakozott hozzájuk Berczelédi Réka, az Eötvös József Gimnázium biológia szakos tanára, aki egyben az érettségi feltételeként a diákoknak előírt kötelező szociális munka koordinátora is. Így hárman dolgozták ki végül a KórházSuli programot.

Ennek lényege a következő. Ha egy diák tartósan kórházba kerül, felajánlják neki, hogy részt vehet a programban. A kórházpedagógus felveszi a kapcsolatot a KórházSuli koordinátorával, aki megkérdezi, hol tart a beteg diák az adott tárgyban, és elkéri tankönyvét. Ezután kiajánlja az „új megrendelést” a programban részt vevő iskolának, ahonnan a diákok jelentkezhetnek a tananyagfejlesztésre. Összeáll 4-5 gimnazista, akik egy mentortanár segítségével elkészítik a személyre szóló digitális tananyagot. Ha ez megvan, a – szponzoroktól kapott – tablettel együtt elmennek a kórházba, vagy emailen keresik meg a beteg diáktársukat.

Diákok véleménye a KórházSuli programról

Koncz Orsi: Maga az applikáció-fejlesztés nagy kihívás volt, mert a száraz tényeket úgy kellett tálalni, hogy azok a fáradt beteg gyerekek számára érdekesek, rövidek és játékosak legyenek. Amikor bementünk a kórházba és láttuk a gyerekek reakcióját, az minden fáradságot megért. Jó volt látni a boldogságukat. Utána, mondhatni, eufórikus állapotba kerültünk.


Muck Zsófi:
Először félve indultam el, mert azért kórházba nem szívesen jár az ember, de ez a látogatás teljesen más volt, mint egy átlagos kórházlátogatás. Most azért mentünk, hogy valakinek segítsünk. Jó érzés volt látni, mennyire örülnek nekünk. Pedig annyira sok mindent nem is csináltunk. Látni, mennyi lelkes kórházpedagógus próbál segíteni a gyerekeknek, elképesztő volt. Ezen kívül "jó" volt látni, hogy milyen problémákkal küzdenek a beteg gyerekek, amibe szinte bele sem gondolunk mi az iskolapadban. Rengeteg munkába kerül segíteni nekik, de szerintem megéri a fáradozást, mégiscsak a jövőjük múlik rajta.

Mindenkinek nyer

„Az a jó ebben, hogy mindenki nyer” – mondja Prievara Tibor. A kórházban lévő gyerek kap egy személyre szóló, játékos, interaktív tananyagot. Illetve – mintegy melléktermékként – új, aktív kapcsolatokat, odafigyelést, ami az izolált körülmények között élő gyerekek számára önmagában nagyon fontos. A kórházpedagógusnak levesz némi terhet a válláról, hiszen a betegek egy része önállóan, vagy a gimnazista diák-patrónusaival tanul.

És nagyon jó a tananyagfejlesztésre jelentkező gimnazistáknak is, hiszen értelmes munkát végeznek, úgy, hogy közvetlenül látják, hasznosul a világban, amin dolgoznak. „Ajánlom minden pedagógusnak, aki szeretné azt átélni, hogy 4-5 gyerek egymást taposva követeli a történelemtanártól a még izgalmasabb dolgokat Szapolyairól, mert egy beteg gyereknek nem lehet unalmas, száraz anyagot adni” – festi le Prievara azt a lelkesedést, amit a tanítványainál tapasztalt.

A közösségi munkába is beszámít

Szerinte mindez lerombolja azt a digitális bennszülöttekről kialakított mítoszt is, ami szerint ez a generáció már tablettel a kezében született, és minden online alkalmazást játszva tud navigálni, de a figyelmi ciklusa igen rövid, nem tud koncentrálni sokáig egy dologra, egyfolytában multitaskol. „Érdemes lett volna megnézni a gyerekeket, hogy dolgoznak! Hihetetlen energiákat fektetnek be, lehet őket motiválni.”

Berczelédi Réka hozzáteszi ehhez, hogy a programban részt vevő diákok beszámíthatják a munkájukat kötelező 50 óra önkéntes tevékenységbe, így „jó üzletnek tartják” azt. Ám, aki eddig belekezdett, a kötelező penzum után sem hagyta abba. „Volt egy fiú, akinek nyolcadikos biológiából kellett segíteni. Bementem a gimibe, negyedóra alatt szereztem 8 diákot, akik amúgy is bioszból akarnak továbbmenni. Megcsinálták két hét alatt a tananyagot. Közben minden addiginál alaposabban átnézték az adott témaköröket, kutattak kapcsolódó színes információk után, videókat készítettek, vagy kerestek, tanulókártyákat csináltak, missziókat találtak ki. Nagyon élvezték az egészet. Később már a kórházpedagógusokat is ők tanították be az informatikai keretrendszer használatára. És a suttogó folyosói propaganda okán egyre többen – és egyáltalán nem csak az éltanulók – akarnak részt venni a programban. Már a 7.-esek is kidolgoztak néhány tananyagot!”

Diák olvas fel mesét a kórházban, közösségi munka keretében - gyerekek egymásért
©

A tanárnő szerint sokan, akik bekapcsolódtak a KórházSuli programba, azt mondták, hogy most csináltak először olyat, amiről azt gondolják, tényleg hasznos volt.

A középiskolás korosztály rejtett energiái

Az elkészült tananyagokat az E-studygroup.com nevű oldalon gyűjtik, ott bárki számára hozzáférhető – azaz bármely diák kipróbálhatja, hogy egy-egy anyagrész feldolgozását hogyan képzelték el a gimnazisták. A programban már most 8-10 középiskola vesz részt több száz diákkal, pedagógussal.

Arra a felvetésünkre, hogy egy idő után a gyerekek tananyagfejlesztése „kiválthatja” a hivatalos központi digitális tananyagokat, az ötletgazdák hárítottak. „Egy komoly tananyagfejlesztés mindig minimum egy egész tanév anyagát öleli át. Itt nem ez a helyzet, nem kell az egész évet kidolgozni, mert az adott gyerek csak egy hónapig, kettőig lesz bent a kórházban. Viszont amikor bekerül, azonnal meg kell kapja az adott anyagot.” Az is lehet, hogy mire elkészül, lemorzsolódik, kimehet a kórházból, külföldre viszik. Nagyon fontos a rugalmasság.

A lényeg, hogy személyre szabott, és minőségi legyen az elkészült munka. Az elméleti hátteret a Nemzeti alaptanterv, a tankönyvek adják, de mindezt a diákok felturbózzák a saját szavaikkal, saját érdeklődésükből adódóan, és a másik oldalon lévő gyerek igényei szerint.

A program legneuralgikusabb pontja a logisztika, mert bizonytalan, hogy mikor, kinek, milyen tananyagban van szüksége segítségre. Ezért van szükség sok emberre. De ahogy Prievara fogalmaz „a középiskolás korosztályban olyan eszméletlen energia, tehetség, tudás van, amit érdemes ilyen, társadalmilag hasznosuló célra kihasználni”.

Igazán csak most fog robbanni a KórházSuli: október 3-án az Eötvös Gimnáziumban konferenciát tartanak, ahová várják a további érdeklődő intézményeket, pedagógusokat, diákokat. Emellett a napokban kiírnak egy tananyagfejlesztő pályázatot is.

Fény kiállítás
A program egyik leágazásának tekinthető Fény-kiállítást Berczelédi Rékáék szervezték meg az Eötvös Gimnáziumban. „A kórházpedagógusokkal beszélgetve arra jutottunk, hogy jó lenne kitalálni – az applikációk mellett – egy olyan projektet, aminek az eredménye kikerül a külvilágba is. Így született meg a tárlat, amelyben a fény témakörében alkottak és állítottak ki a Heim Pál Kórház onkológiáján fekvő gyerekek és az eötövösös diákok egyaránt.” A megnyitót élőben nézhették a kórházban is a betegek, akik természetesen megkapták a katalógust is. Egy ilyen pozitív élmény az orvosok szerint is segíti a gyógyulásukat.