szerző:
hvg.hu

A menzareform enyhén szólva is vegyes fogadtatásra talált az érintettek körében. Sok gyerek egyszerűen nem eszi meg a számukra új, ízetlen ételeket. Ez különösen a bölcsődés és óvodás korosztály esetében aggasztó. A dietetikusok szerint otthon kell rászoktatni a gyerekeket az egészséges, de kevésbé jó ízű ételekre.

A menzareformról
Lapunkban többször foglalkoztunk a menzareformmal.
Itt és itt olvashat többek közt erről.

Az ízpreferenciánk nem a születésünkkor dől el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan. Több zöldfűszer használatával például rövid idő alatt meg lehet szerettetni, el lehet fogadtatni a kevesebb sóval készült ételeket – állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A kisgyermekkorban kialakuló tudatos étkezés más szempontból is meghatározó szereppel bír: az élet első ezer napjában megvalósított táplálás és a rögzülő táplálkozási szokások nagy szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.

Naponta három adag gyümölcs vagy zöldség (legalább egyszer nyersen), két adag gabonaalapú élelmiszer (kétnaponta legalább egy adag teljes kiőrlésű), 4 dl 2,8% vagy 3,6% zsírtartalmú tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú, hozzáadott cukrot nem tartalmazó tejtermék, a szénsavas, cukrozott üdítők és a szörpök helyett pedig ivóvíz, ásványvíz és cukormentes vagy minimális cukrot (naponta maximum 5 g-ot) tartalmazó tea adható – foglalják össze a legfontosabb változtatásokat a közétkeztetési rendelet 1-3 éves korosztályt érintő paragrafusai. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez használhatnak fel a konyhán, nem adható bő zsiradékban sült étel, a só mennyiségét pedig jelentősen lecsökkentették: mindössze 1,5 grammot tartalmazhatnak összesen az étkezések naponta.

„Ideális, napi ötszöri étkezés esetén a reggeli és a vacsora az 1-3 évesek napi energiaszükségletének közel 40%-át fedezi, így a szülők a táplálkozás közel felét – és ezzel együtt a gyerekek ízlését – akkor is maguk alakítják, ha a nap többi étkezését a menza fedezi. Mivel az, hogy milyen ízeket szeretünk, nem dől el a születéskor, a szülők példamutatása és felelőssége vitathatatlan – legjobb, ha már a hozzátáplálás kezdetén figyelembe veszik az ajánlásokat, és később is fokozatosan vezetik be az új ízeket. Néhány tanács betartásával sokat tehetnek azért, hogy a kicsik nyitottak legyenek az új ételekre, és ne csak az édességet, de a halat, a kölest, a brokkolit vagy az avokádót is örömmel fogyasszák” – véli Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

©

Táplálkozási szokásaink részeként az ízpreferencia is a fogantatástól számított első ezer napban alakul ki, ezért, ha a kicsik már ekkor megszokják a kevésbé sós és édes ízeket, a bölcsődei kosztot is szívesebben fogadják el.

A fokozatosság mellett fontos a változatosság is: egy-egy alapanyagnál különböző elkészítési módokkal kísérletezhetünk. A brokkolit például lehet párolni, levesként, főzelékként, rakott ételként vagy szendvicskrémként elkészíteni, de ott van például az avokádó vagy különböző gabonafajták (például kuszkusz, quinoa, árpagyöngy, bulgur), amelyekből sós és édes ételek is készíthetők – állítja a szervezet.

Mint írtuk, a felnőttkori egészségért is tehetünk: az első 1000 napban megelőzhető az elhízás is. A megfelelő mennyiségű só- és cukorbevitellel jelentősen csökkenthető az olyan felnőttkori népbetegségek, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

A megelőzés pedig létfontosságú: Magyarországon naponta kilencen halnak meg cukorbetegség miatt, az eddig jellemzően csak 30 év felettieket fenyegető 2-es típusú diabétesz pedig egyre gyakoribb az elhízott gyermekek körében is.