Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány pénteki nyilatkozata, amely a hétvégén kiverte a biztosítékot, a következőképpen hangzott: “a decemberben és januárban Miskolcon történt valamennyi rablási bűncselekmény elkövetője cigány származású volt". Sajtóértekezleten elhangzott kijelentése a lakosság életét megkeserítő, fiatalkorúak által elkövetett utcai bűncselekményekre vonatkozott. Tényszerűleg minden valószínűség szerint igaz volt, de nem felelt meg a politikai korrektség követelményének. Ezért állította azt Draskovits Tibor igazságügyi miniszter, még az ügyben indított vizsgálat befejeződése előtt, egy szombati televíziós műsorban, hogy “a rendőrkapitány a nyilatkozatával átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője nem léphet át, s az áthelyezésével erkölcsi alapú döntés született”. Rögtön utasította is Bencze József országos rendőrfőkapitányt, hogy Pásztor Albertet mozdítsa el tisztségéből.

Szombat este, amikor híre ment annak, hogy Pásztor Albertet menesztették, Miskolc város vezetése, Káli Sándor polgármester és több szocialista országgyűlési képviselő, helyi civil- és romaszervezetek vezetői nyomban kiálltak a miskolci főrendőr mellett. Vasárnap délutánra szolidaritási tüntetést szerveztek, amelyet végül Szepessy Zsolt monoki polgármester kezdeményezésére annak ellenére megtartottak, hogy Draskovits vasárnap reggelre visszavonta a döntését. Így is mintegy ezerötszázan vettek részt rajta a borsodi megyeszékhely központjában, főként a cigányellenességéről hírhedt Jobbik szervezésében.

Gyurcsány Ferenc a soron kívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztatón okkal kifogásolta Pásztor Albert nyilatkozatát, mert a rendőrségnek – amennyiben a nyomozás érdekei ezt nem kívánja meg – sehol a világon nem feladata, hogy a bűnelkövetők származásáról, etnikai hátteréről tájékoztassa a közvéleményt. Vagyis a miskolci rendőrkapitány átlépte a hatáskörét, de ez a részéről minden valószínűség szerint nem véletlen nyelvbotlás volt. Valószínűbb, hogy Pásztor Albert azért hagyta figyelmen kívül political correctness-t, mert fel akarta hívni a figyelmet testületének problémáira. A rendőrségre hárul ugyanis a cigány kisebbség devianciájának “kezelése”, méghozzá anélkül, hogy a jelenség valódi méreteiről és kiterjedtségéről nyíltan beszélhetnének.

Vegyünk egy konkrét, miskolci példát. Az Avas lakótelepen a kormány által támogatott Fészekrakó program keretében harminc-negyven cigány család jutott jutott tíz-tizenöt milliós bankkölcsönhöz, és lakást vásárolt belőle. Pedig a beköltözőkről látni lehetett, hogy nincs rendszeres munkájuk, nem fogják fizetni sem a közös költséget, sem a fűtést. A miskolci lakótelepen történt “tulajdonszerzésben” a csalóknak segítőik lehettek: ügyvédek, banki ügyintézők, önkormányzati tisztviselők. Bár az Avason nem növekedett meg a bűncselekmények száma, a beköltözők felborították az amúgy is problémákkal küzdő, alsó-középposztályhoz tartozó családok életét. Az eddig is nehezen eladható itteni panellakások értéke hirtelen csökkenni kezdett – erről első kézből adhat felvilágosítást a kormányfőnek Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki hosszabb ideje volt Miskolc alpolgármestere, majd egy helyi bank vezetője. A beköltözők életviteléről Pásztor Albert rendőrkapitány elítélően nyilatkozott. Hamarosan dolga is lesz velük: a tartozásokat felhalmozó, lármázó, az ott élőkbe folyamatosan belekötő cigány családok kiköltöztetése rendőrségi feladat lesz. (Már ha persze ha lesz hová szállítani őket, mert elhelyezésükről várhatóan az elszegényedett önkormányzatnak kell gondoskodnia.)

Amúgy a Miskolcon, és azon belül az ország legnagyobb lakótelepén kitört etnikai-szociális konfliktus, melyhez hasonló nyilvánvalóan másutt is lappang az országban, politikai szempontból sem ígér jót a kisebbségben kormányzó szocialisták számára. A lakótelepeken élők, s ezen belül is a nyugdíjasok alkotják ugyanis a legerősebb bázisukat, az ő szavazataikkal lett Miskolc az MSZP fellegvára. Az átgondolatlan és eredménytelen kisebbségi politikájuk miatt kiéleződő konfliktusok éppen a baloldali szavazótábort morzsolják le, s vezethetnek akár komolyabb párton belüli ellentétekhez is. Erre a baljóslatú tényre figyelmeztettek a miskolci események is, melyeknek megítélése független attól, hogyan foglalmazott pénteki sajtóértekezletén Pásztor Albert rendőrkapitány.

Draskovits Tibor a történtek hatására, vagyis hogy huszonnégy órán belül meg kellett változtatnia a döntését, nem mondott le. A hatalomhoz hasonlóképp ragaszkodó Gyurcsány Ferenc is megelégedett a történet olyasfajta summázatával, hogy “szeretné, ha az maradna meg az emberekben, hogy a vizsgálat elmarasztalta a miskolci rendőrkapitányt, és nem az, hogy a helyén maradt”.

Pelle János