Szexuális úton is fertőzhet, és elképzelhető, hogy nemcsak a szúnyog terjeszti az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint is komolyan veendő zikavírust, melynek megjelenése új kihívást jelent a riói olimpia rendezőinek is.

A Vox minapi cikke azt boncolgatja, hogy a zikavírust nagy valószínűséggel a 2014-es foci-vb idején hozták be Brazíliába. Miután az első megbetegedéseket 2015 májusában regisztrálták a hatóságok, akár még működhet is a teória. Az, hogy a nagy tömegrendezvények elősegíthetik a vírusok terjedését, járványügyi közhely. Márpedig idén Brazília rendezi az olimpiát, aminek már így is tetemesek a biztonsági költségei – és épp csak egy járványhisztéria hiányzott nekik.

A hatóságok elkezdtek fogadkozni, hogy minden nagyobb vizes élőhelynél, sőt pocsolyánál, ahol szúnyogok szaporodhatnak, lesz irtás. Az a kezükre játszik, hogy az olimpia augusztusban lesz, amikor eleve szárazabb, hűvösebb az idő. Egy névtelenséget kérő járványügyi szakértő szerint az irtás, az egyéni óvintézkedések (lásd erről keretes írásunkat), valamint a szúnyogok szaporodását gátló téli időjárás megfelelő ellenszere lehet a vírus terjedésének – de ehhez a hatóságoknak lelkiismeretesen el kell végezniük a feladatukat.

Nemcsak erre nincs pénz

Dénes Ferenc sportközgazdászban kétségeket ébreszt, hogy az eddigi, szervezéssel kapcsolatos hírek a költségek kényszerű megkurtításáról szóltak. Szerinte ha mindent meg is tesznek a vírus távol tartásáért, hogy néz majd ki, ha Cseh László vagy Gyurta Dániel a rajtkőhöz szúnyoghálóban érkezik. Egy ilyen vagy hasonló kép a fertőzéstől tartó versenyzőkről vagy szurkolókról annyira nyomasztó lenne, hogy annál már Dénes szerint a verseny elhalasztása is jobb – de erre azért senki ne számítson.

©

Ahhoz, hogy a riói olimpiát más időpontra (vagy helyre) tegyék, nagyon súlyos katasztrófának kellene bekövetkeznie. Dénes Ferenc utalt rá, a tavalyi próbaversenyek idején sportolók panaszkodtak fertőzésekre, amelyek szerintük a szennyezett víztől alakultak ki, de a hivatalos tájékoztatás szerint a rosszullétek oka „a napszúrás” volt. Ebből akár arra is következtethetünk hogy a brazil államban van hajlam az adatok kozmetikázására, ha például a vírusos megbetegedések száma az olimpiához közeledve szignifikánsan emelkedne. Dénes szerint hiába fogadkozik az ország, hogy a problémát megoldja addig, ehhez vagy külső forrást fog kérni, vagy a végén elégtelen marad az intézkedéscsomag.

Olyan egyébként történt már az olimpiák történetében, hogy egy-egy számot máshol kellett lebonyolítani, mondja Dénes, például a melbourne-i olimpián a lovas számokat Stockholmba költöztették át, mert Ausztráliában épp lóbeviteli tilalom volt érvényben. Az ilyen esetekkel több gond is van: egyrészt csökkenti a versenyre utazó szurkolók számát, amely a játékok során keletkező legfőbb bevételi forrás. Másrészt rossz hangulatot szül és szomorú emlékeket köt a városhoz, ami a későbbiekben is károkat okozhat a turizmusban, negatívan befolyásolhat beruházási döntéseket. Márpedig nemcsak egy ténylegesen bekövetkező katasztrófa okozhat nagy károkat, hanem a zikavírus folyamatos médiajelenléte is kiválthat egy negatív spirált.

Járványügyileg nem biztos, hogy számottevő

A fertőzést az Aedes szúnyog – járványügyi nevén a vektor – terjeszti, de egyáltalán nem minden vírushordozó szúnyog csípése eredményez fertőzést. Járványügyi szakértő forrásunk szerint egyelőre időre van szükség, meg kell nézni az arányokat, hányan betegednek meg vagy szenvednek el hosszú távú következményeket, mert például a 20 milliós Mexikóvárosban három kisfejűség nagyon fájdalmas emberileg, de arányaiban, járványügyi értelemben nem számít súlyos epidemiának. (A zikavírus bemutatásáról szóló cikkünket itt olvashatják.)

©

Fontos a hiteles információ, ebből szerencsére nincs hiány: a WHO, az amerikai járványügyi hatóság, a CDC, annak európai megfelelője, az ECDC, valamint itthon az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) is naprakész információkkal rendelkeznek, és meg is nyilvánulnak szinte mindennap. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is leginkább ezekhez a szervezetekhez fordulhat, ha tájékozódni akar arról, hogy mit tegyen a nyári játékokon való legbiztonságosabb részvételért.

Miért éppen Brazília?

A zikavírusos megbetegedés általában 4-7 napig tart, lázzal, kiütésekkel, ízületi vagy izomfájdalommal, fejfájással jár. Eseteket regisztráltak a közép- és dél-amerikai régióban, Óceánia, valamint az Atlanti-óceán egyes szigetein: Argentínában, Chilében nem, viszont Brazíliában igen. Azt, hogy a vírus összefügghet a kisfejűségnek leírt születési rendellenességgel, az olyan esetek brutális megugrása igazolja, melyeknél az anyák feltehetőleg az első trimeszterben betegedtek meg.

Míg 2010-2014 között évi 150-200 esetet regisztráltak, ehhez képest csak 2015-ben a 2975 mikrokefália-gyanús esetet a 26 brazil szövetségi államból 20-ban. Kisebb számban, de megjelent a zikavírusos megbetegedések után egy Guillain-Barré szindróma nevű betegség is – ez egy olyan idegbetegség, amelyben előbb a láb meg a kéz ujjai zsibbadnak, a beteg úgy érzi, mintha hangyák másznának rajta. Hetekkel később izombénulás, majd -fogyás következik, a bénulás légzészavart, székrekedést, szívritmuszavart is okozhat. A súlyosbodás, majd stagnálás után végül a betegek nagy része tünetmentesen gyógyul.

Európában kis esélye van a zikavírus elterjedésének: ahogy malária sem keletkezik nálunk, a zikavírusnak is körülbelül akkor lenne esélye, ha „valaki lázas betegen jönne haza a trópusokról, majd egy Tisza-holtágnál telepedne le".

Cikk megosztása
Címkék