szerző:
hvg.hu

Minél biztonságosabb egy társadalom, annál liberálisabbak és toleránsabbak az emberek - állapította meg egy új kutatás.

Azok a társadalmak viszont, amelyek veszélyekkel néznek szembe, hajlamosabbak a szigorúbb, merevebb társadalmi normák (szabályok) elfogadására és intoleránsak azokkal szemben, akik eltérnek e szabályoktól – erről számol be a NewScientist.com.

Mindezt egy új kutatás mutatta ki, amelyet Michele Gelfand, a Marylandi Egyetem College Park-beli részlegének munkatársa és kollégái végeztek 6800 ember megkérdezésével – 33 országban. Az általuk „szűk” vagy „szoros” (angolul: „tight”) szóval jellemezhető társadalmakban a normákat „szorosan” veszik, „szűken” értelmezik. E kategóriába tartozik India és Dél-Korea. A lazábbak közé Hollandia és Észtország. Ennek megfelelően például az éttermi étkezéseknél a „szoros” országokban a viselkedés szűk határok között mozoghat, és e társadalmak tagjai jobban elítélik a prostitúciót, az abortuszt, a válást, a csalást, a tömegközlekedésen való bliccelést és a megvesztegetést. A vélemények kevésbé különböztek az ilyen országokban, és kormányaik inkább autokratikusaknak minősültek.

Gelfand mindezek után összegezte azokat az országokat, amelyekben nagy a népsűrűség, kevés a tiszta víz és az élelem, nagy a környezetszennyezés, gyakoriak a betegségek, a természeti katasztrófák és ellenségesek a szomszédaik. Mindezek egyébként nagyjából a „szoros” államokra voltak jellemzőek. A társadalmilag „szoros”-sá válás egyébként egészséges reakció Gelfand szerint a fenyegetésekre. Egy „ostrom alatt álló” társadalomnak nagyobb ugyanis az esélye a túlélésre, ha "szorosabbá", "szűkebbé" válik.

hvg.hu Plázs

Egy izlandi húsz évvel tovább él, mint egy orosz

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a napokban jelentetett meg egy előzetes jelentést az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkről és az egészségi egyenlőtlenségekről a WHO Európai Régiójában. A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy hatalmasak a különbségek Kelet-Európa és Nyugat-Európa között.

MTI Itthon

KSH: Magyarországon ezer férfira 1105 nő jut

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nőnapi összeállításából kiderül: Magyarországon ezer férfira 1105 nő jut, minthogy a népesség 52 százaléka nő, a 2009-ben született kislányok arra számíthatnak, hogy átlagosan 78 évig élnek, 8 évvel tovább, mint a fél évszázada született nagymamáik, igaz, az Európai Unióban 4 évvel tovább élnek a nők.

hvg.hu Napi merítés

Political Capital: a konszolidáció elszalasztott lehetősége

A gazdasági és politikai viszonyokkal kapcsolatban kialakuló csalódottság, valamint az egymást követő kormányokkal szembeni elégedetlenség kiterjedt a politikai rendszer egészére. Különösen az utóbbi tíz évben gyorsult fel az intézményekbe vetett bizalom romlása - olvasható a Political Capital blogján.