A szaksajtó már évek óta pedzegette, hogy ideje lenne leváltani a már igencsak korosodó konzolokat. Hiszen gondoljunk csak bele: a Samsung 2010-es androidos csúcstelefonjában, az első Galaxy S-ben már annyi memória volt, mint az Xbox 360-ban, illetve a PlayStation 3-ban, ami akkor is fontos adat, ha a két mennyiség egy az egyben nem vethető össze. A konzolok számítási teljesítményét pedig rég felülmúlta már a PC: a játékok már évek óta szebben, részletesebben, ráadásul nagyobb felbontásban futottak a korszerű gépeken, mint a hét-nyolc éve piacra bocsátott konzolokon.

A korai fecske: a Nintendo Wii U

Ahogyan a hetedik generáció kezdeténél a Microsoft előzte be egy évvel a többieket, úgy most a Nintendo próbálta meg elhappolni a többiek elől a piac újdonságra éhes részét. Emellett persze volt egy másik, nyomósabb indok is: a Wii bombasztikusan indult eladásai az évek alatt hanyatlani kezdtek, az újdonság varázsa elmúlt, a mozgásvezérlést a Sony és a Microsoft is átvette. Azaz a Nintendónak lépnie kellett, ráadásul valami újítással. Ez az újítás két részletben érkezett.

Hardver

Az első a kissé felturbózott hardver, amely így már valamivel erősebb volt, mint a hetedik generációs Microsoft/Sony modellek, tehát az Xbox 360 és a PlayStation 3. Az új, gyorsabb processzor és a grafikus chip mellett 2 gigabájtnyi memóriát kapott a gép, ám ebből a játékok csupán 1-et tudnak használni. A többi az operációs rendszer számára van fenntartva.

A konzol két kiszerelésben kapható, amelyek csupán színben és a beépített háttértároló mennyiségében térnek el: az alapkiadás 8 gigabájtot, míg a Premium 32-t tartalmaz. Viszont ezekből is jókora darabot foglal le a rendszer: a 32 gigás esetében például 25 gigánál nagyobb felhasználható területre nem számíthatunk. Szerencsére a gép támogatja a külső merevlemezes és az SD-kártyás bővítést.

Ehhez a konzolhoz kapható a legtöbb féle kontroller: az elhíresült mini tablet, valamint a Wii-ből ismerős Remote Plus és a hagyományos (például verekedős játékokhoz ajánlott) Wii U Pro.

Előnyök

A Wii U legnagyobb előnye, hogy már itt van. Nem kell várni a bevezetésre, nem kell várólistázni, lefoglalni. A második nagy előnye, hogy visszafelé kompatibilis az összes Wii-játékkal. Természetesen a tablet kontrollernek is vannak előnyei: a felhasználó akár ezen is játszhat, ha valamiért a tévé épp foglalt.

Hátrányok

Noha tény, hogy a Wii U előrelépés a Nintendo számára, de teljesítményileg nem eléggé nagy az ugrás, a Sony és a Microsoft új konzolja kenterbe fogják verni. Az irányításra ajánlott mini táblagép nyolcórás akkumulátora pedig csak addig hangzik elegendőnek, amíg egyszer el nem felejtjük feltölteni. Még ezeknél is nagyobb gond, hogy a szerény eladások miatt az egyik legfontosabb játékkiadó, az Electronic Arts már le is mondott a Wii U-ra fejlesztésről, tehát előfordulhat, hogy aki Wii U-t vesz, az sok jó játéktól elesik. Játék nélkül pedig mit sem ér egy játékkonzol.

A „csak” játékkonzol: Sony PlayStation 4

A Sony másodikként, idén február végén jelentette be új játékkonzolját. A PlayStation 4 minden eddiginél jobban ráhajt a közösségi funkciókra, amit mi sem jelez jobban, mint az áttervezett, érintésérzékeny résszel ellátott DualShock 4 kontroller tetejére helyezett „Share”, azaz megosztás gomb, amelynek használatával a játékosok bármikor megoszthatják az aktuális játék videóját, és akár online közvetíthetik is saját játékmenetüket. A játékban képzettebb ismerősök pedig a nehezebb részeknél – távolról – átvehetik az irányítást.

Egy újabb üdvözölt változtatás, hogy kötelezővé tették a „Vita Remote Play” funkciót, azaz míg a Nintendónál a tévét az említett mini táblagép tudja pótolni, addig a Sonynál a gyártó kézikonzolja, a PlayStation Vita.

Felhőbe költözik a játék: Gaikai

A gép egyik legérdekesebb funkciója a Gaikai felhőalapú játékszolgáltatás. Ez alatt azt kell érteni, hogy a Sony szerverei egy központi szerverteremben fogják kiszámolni a játék kinézetét, és azt az interneten keresztül közvetítik a konzol felé, ahonnan pedig a játékos cselekedeteit közvetíti a konzol. Megfelelő internetkapcsolat és megfelelően közeli szerver esetén a késleltetés gyakorlatilag nem vehető észre. A jó hír, hogy ezzel a megoldással a régi PlayStation 1-2-3 játékok közül a kiválasztottak újból elérhetőek lesznek. A rossz hír pedig az, hogy ennek a szolgáltatásnak az indulására még nem tudjuk, mennyit is kell várnunk.

Hardver

Hatalmas (pozitív) változást hoz a játékfejlesztésben, hogy a Sony és a Microsoft is x86 PC-alapú komponensekre tér át: mindkét konzol nyolcmagos AMD Jaguar központi feldolgozóegységgel rendelkezik, 8 gigabájtnyi memóriával és merevlemezzel. A PlayStation 4 azonban erősebb (körülbelül 50 százalékkal nagyobb teljesítményű) grafikus feldolgozót, illetve két és félszer nagyobb sávszélességű GDDR5-memóriát használ, amiből az operációs rendszer 1 gigabájtnyit foglal le magának.

Mindkét konzol USB 3.0-n, illetve Bluetoothon keresztül fogadja majd az eszközöket, az internet vezetékes vagy b/g/n típusú vezeték nélküli hálózaton keresztül érkezhet, a játékok pedig letölthető, illetve Blu-ray formában. Sajnos, mivel az architektúra gyökeresen megváltozik, a lemezes kompatibilitást el kell hogy felejtsük; az összes régi PS3/Xbox 360-as lemezt vihetjük eladni.

Előnyök

Jelenleg úgy tűnik, a PlayStation 4 lesz a nyolcadik generáció legerősebbje, bár ez önmagában még nem elég a sikerhez. A Vita Remote Play, valamint az eddig bemutatott közösségi és megosztási funkciók kapcsán pedig elismerően csettintett a játékos közösség és a szaksajtó is.

Emellett a játék- és játékoscentrikus hozzáállás már a piacra lépés előtt fél évvel – a Microsoft bejelentése után – egyre több komoly játékost csábított át. Hasonlóan az ár is: az Xbox One 499 eurójával ellentétben a PS4 csak 399 euróba fog kerülni.

Hátrányok

Talán az első negatív dolog, ami a felhasznált memória típusa és mennyisége után felötlött sokakban, az a specifikációt nézve sejtett ár: nem véletlenül található az átlagos felsőkategóriás pc-s videokártyákban is csupán 3 gigabájtnyi belőle. A félelem szerencsére nem igazolódott be. A másolásvédelemről – és így a használt játékok mikéntjéről – a kiadók dönthetnek majd, akik jellemzően azt szeretnék, ha ez a kifejezés nem is létezne.

A mindenes: Microsoft Xbox One

A Microsoft nem is olyan rég megejtett bemutatójának üzenete egyértelmű: a cég nem csupán játékgépet akar eladni, hanem egy integrált szórakoztató központot, amely a tévézéstől az online chaten keresztül a játékig mindenre használható. Sajnos a funkciók egy jelentős része csak az Egyesült Államokban lesz elérhető, de azért vannak számunkra is érdekes újítások. Ilyen például az, hogy egy képernyőn egyszerre több alkalmazást (például böngészőt és Skpye-ot is) nézhetünk és használhatunk, valamint a Smartglass: egy okostelefonos alkalmazás, ami a konzol egy másodlagos kijelzőjeként funkcionál, például a nagyképernyőn látható tartalomhoz kapcsolt kiegészítő információkat megjelenítve.

Hardver

Ahogyan a PlayStation 4-nél említettük, az Xbox One is a nyolcmagos AMD Jaguarra épül, 8 gigabájtnyi memóriával. A grafikus feldolgozóegységek számát azonban némileg csökkentették (18 helyett csak 12-t kap), a memória pedig a Sonyénál olcsóbb DDR3. Jó hír viszont, hogy ez az Xbox is a központi chiphez integrált – így hatalmas sávszélességű – kiegészítő memóriát kap, összesen 32 megabájtot. Ha a fejlesztők képesek lesznek jól kihasználni ezt, valószínűleg lecsökken, vagy akár el is tűnhet a PlayStation 4 számítási kapacitás és memória-sávszélesség terén mutatott előnye.

A merevlemez 500 gigabájtos, cserélni ezúttal nem cserélhetünk, de külső tárolóval bővíthetjük. Újabb változás az Xbox 360-hoz képest, hogy a mozgásunkat érzékelő Kinect kötelező kiegészítővé válik.

Előnyök

A hivatalos bejelentés szerint az Xbox One „gyakorlatilag hangtalan” lesz, ami nagyon fontos egy olyan készülék számára, amelyet tévézésre, videózásra is használnánk. A frissített Kinect modul pedig végre kisebb, szűkebb helyeken is használható lesz.

A konzol legnagyobb előnye azonban az, hogy összesen tíz emberrel – a Microsoft szerint "családon belül" – megoszthatjuk az összes játékunkat. Ők bármelyik konzolról el fogják érni a megosztott játékkönyvtárat, így például barátaik Xbox One-jára bejelentkezve is.

Hátrányok

A Kinect – ahogyan a laptopokon állandósult webkamera – sokak számára lehet zavaró, hiszen egy alaphelyzetben állandóan figyelő kameráról és mikrofonról van szó. Szerencsére ez a funkció kikapcsolható, az azonban nem, hogy a gép naponta legalább egyszer interneten bejelentkezik a központi Microsoft-szerverekre, máskülönben nem engedi futtatni a játékokat. Játékainktól pedig igencsak szűkre szabott keretek közt válhatunk meg: vagy odaadhatjuk egy Xbox hálózaton egy ismerősnek – aki nem adhatja tovább – vagy eladhatjuk egy használt játékos üzletnek. Már amennyiben a kiadó engedélyezi ez utóbbit.

További hátrány, hogy a nagydobra vert tévés funkciókat Magyarországról valószínűleg nem – vagy legalábbis az elkövetkezendő néhány évben nem – fogjuk tudni kihasználni.

Meddig érdemes várni?

A legújabb pletykák szerint a Wii U-ból lehet, hogy nemsokára kivezetik a 8 gigabájtos alapverziót, és ez árcsökkenést hozhat a nagyobbik változatnál is. A legjobb választás azonban kivárni az Xbox One és PlayStation 4 negyedik negyedéves, tehát karácsonyi startját, és akkor átnézni a játékválasztékot. Nagyot nem tévedhetünk a kettő közül választva, bár a konzolok kissé más szegmenst vettek célba, és megítélésünk szerint az „igazi” játékosoknak a PlayStation 4 tűnik a legbiztosabb választásnak, míg nagyobb családoknak az Xbox One. Ha pedig egy hetedik generációs konzolt vennénk, szintén jobb várni a leárazásokig – elvégre közeledik a következő generáció.