A NASA 2030-tól bányászna hélium-3-at a Holdon, amiből a Földön nagy kevés van, ám nélkülözhetetlen bizonyos technológiákhoz, és még a fúziós erőművek is hasznosíthatják.
Ha az embernek sikerül megvetnie a lábát a Holdon, az egyik elsődleges feladat az égitest erőforrásainak kibányászása lesz. A számítások szerint a Hold déli pólusánál rengeteg vízjég lehet, amit a holdbázis fenntartására, valamint a rakéták üzemanyagaként is fel lehetne használni.
Egy másik erőforrás, ami a számítások szerint bőségesen megtalálható a Holdon, az a hélium-3. Ez a hélium egy izotópja, amit a Nap a benne zajló fúziós folyamatok során termel, ám a Földre a napszél nem tudja elhozni az anyagot, mert a magnetoszféra blokkolja azt. Ugyanakkor a Holdon nincs ilyen védőpajzs, így az évmilliárdok óta gyűlhet fel a talajban, a kitermelt anyagot pedig a Földön lehetne hasznosítani.
A tervek szerint 2030-ban indulhat a Holdon a hélium-3-bányászat, ehhez pedig el is készült az első bányászgép életnagyságú prototípusa. Az ipari berendezéseket gyártó amerikai Vermeer, valamint a szintén amerikai startup cég, az Interlune közös eszköze óránként 100 tonna regolitot mozgatna meg, válogatna szét, vonná ki belőle a hélium-3-at és készítené elő azt a szállításra. A gép megfelel a NASA követelményeinek, vagyis autonóm, valamint képes ellenállni az extrém körülményeknek.
A két céget a NASA bízta meg, hogy fejlessze ki az eszközt, de más nemzetek is hasonló megoldással próbálkoznak. Ilyen például a japán Komatsu, amely holdkutató gépeket fejleszt. A cég a 2025-ös Las Vegas-i CES-en mutatta be a prototípusát, amely 110 és -170 Celsius-fok közötti hőmérsékleten dolgozhat. A robot működéséhez napelemek termelnék meg az elektromos áramot, mivel oxigén hiányában a belső égésű motorok nem használhatók a Holdon.
Az Interesting Engineering megjegyzi: mivel a Föld hélium-3-készlete rendkívül szűkös, így bárki is birtokolja majd a készletet, az stratégiai technológiai előnyre tehet szert, ami esetleg befolyásolhatja a globális geopolitikát, és a világ energiaszektorát is.
A hélium-3 felbecsülhetetlen értékű a félvezetők, a száloptika és a szupravezetők gyártásához. Kulcsfontosságú lehet a nukleáris fúzióban is, ami lényegében korlátlan energiát hozhat létre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
