Ha azt hiszi, hogy megszabadul a forgalmas utcák szennyező környezetéből, amikor próbára teszi magát egy mászóteremben, óriásit téved. Svájci és osztrák kutatók ugyanis kiderítették, hogy a potenciálisan káros vegyi anyagok koncentrációja az európai fedett mászótermekben néha magasabb, mint a nagyvárosok többsávos útjain.

A mászótermek levegőszennyezésének okát a mászócipők jelentik. Ezek speciális cipők, amelyeknél igen fontos a tapadás és a rugalmasság. Most azonban kiderült, hogy a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség rejtett forrásai is lehetnek. Mindez abból adódik, hogy az ilyen cipők talpa az autóabroncsokhoz hasonló gumikeverékekből készül.

ACS ES&T Air

A Bécsi Egyetem kutatói Európa számos fedett mászócsarnokában aeroszolos részecske-, ülepedett por- és lábtartópor-mintákat gyűjtöttek, és megmérték az azokban található RDC-k (gumiból származó vegyületek) koncentrációját. Meglepő módon, minden mintában találtak ilyen anyagokat. Például 6PPD-t, egy gumit tartósító vegyi anyagot, amelynek bomlástermékét a folyókban élő lazacok pusztulásával hozták összefüggésbe, vagy mondjuk a benzotiazolt, amelyet az ipari munkások körében magasabb hólyagrák-arányok okaként is emlegetnek.

A mért aeroszolos részecske-koncentrációk alapján kiszámították, hogy évente mennyire vannak kitéve az alkalmazottak és a szabadidős látogatók ezeknek a gumi eredetű vegyületeknek. Adataik azt mutatják, hogy a mászócipők a legvalószínűbb forrása az aeroszolos részecskékben és a leülepedett porban megfigyelt magas RDC-koncentrációknak.

Leülepedett porban lévő gumirészecskék pásztázó elektronmikroszkópos képei

ACS ES&T Air

A kockázatok megértése érdekében becslést is készítettek a hegymászók és az edzőtermi dolgozók napi RDC-beviteléről. Az eredmények azt mutatták, hogy a napi expozíciós szintek meghaladhatják az utak és ipari területek közelében mért értékeket. Az alkalmazottak, akik több időt töltenek az edzőteremben, mint a mászók, különösen veszélyeztetettek. Az ACS ES&T Air folyóiratban közzétett eredmények arra is utalnak, hogy a mászótermek a foglalkozási ártalmak kevésbé ismert gócpontjai lehetnek.  

A kutatók külön is hangsúlyozzák, hogy nem az a céljuk, hogy megakadályozzák az embereket ebben a sportban. Ehelyett abban reménykednek, hogy cselekvésre ösztönöznek, különös tekintettel arra, hogy a különböző csarnokok levegőjében megfigyelt RDC-koncentrációk változékonysága arra utal, hogy az olyan tényezők, mint a csarnok mérete, az óránkénti bejelentkezések száma és a szellőzés közvetlenül befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. 

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.