Földi László

Földi László: Valóban öt titkosszolgálatunk van, ebből kettő polgári: egy a külföldi hírszerzés, egy pedig a belső elhárítás, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal koordinál. Van továbbá két katonai hírszerző szolgálat, külföldre és belföldre. Létezik ezen kívül egy szakszolgálat, amely nem végez operatív munkát, de kezeli az eszközrendszereket és szolgáltat a másik négy szolgálatnak és a rendőrségnek. Ez a rendszer valóban zavaros, szinte átláthatatlan. A rendszerváltás után alakult ki ez a struktúra, amikor egyfajta hagyomány miatt a korábbi időszak szerkezetét megőrizték. A két katonai és két polgári titkosszolgálat már csak azért is fölösleges ebben a formában, mert NATO-tagok vagyunk, a katonai védelmi rendszer szerepe is megváltozott.

hvg.hu: A dzsungelt a magáncégek teszik teljessé. Itt van az UD Vagyonvédelmi Zrt., amelyet Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter gyanúsított meg azzal, hogy az ellenzéknek dolgozik. Pedig általában a kormány gyűjt adatokat az ellenzékéről. Magyarországon ez is fordítva működik?

F. L.: Remélem, hogy Magyarországon sem vetemedett erre a kormány. De tény, hogy könnyebben megteheti, ugyanis az eszközrendszer a kormány kezében van, ami annyit tesz, hogy legálisan használhat operatív eszközöket. Hatóságai, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, legális lehallgatásokat végezhetnek. Természetesen magáncégek is, mint az UD, végezhetnek információgyűjtést, de nekik nem állnak rendelkezésükre ugyanazok a speciális felszerelések és eszközök, mint az NBH-nak.

hvg.hu: Létezhetnek-e nálunk „magán-titkosszolgálatok"? Megcsapolhatják a kormányzat információs gerincvezetékét?

F. L. Technikailag sok minden lehetséges. De például a kémprogramok telepítését szinte lehetetlen bizonyítani, amennyiben a behatoló nem követ el valamilyen durva hibát. Ha léteznének magán-titkosszolgálatok, azokról elsőnek az NBH-nak kellene értesülnie, nyomozni utánuk, majd miután felderítette, le kellene lepleznie a működésüket. Másrészt az is érthető, ha az ellenzék is információkhoz szeretne jutni, érdeklik a hagyományos, azaz nem operatív adatgyűjtésből nyert információk. De az nincs rendjén, hogy egy volt miniszter, mondjuk Demeter Ervin, személyesen kapcsolatban álljon magánnyomozó cégekkel. Küldhette volna az asszisztensét az UD-hez. És ha ezt a céget annyira hasznosnak tartja, nevezze ki a vezetőjét hivatalosan is szakértőjének, fizesse meg, és úgy vegye igénybe a szolgáltatásait.

hvg.hu: A mostani titkosszolgálati botrányban felvételek kerültek nyilvánosságra, rajtuk parlamenti képviselők is hallhatók. Tekintettel arra, hogy őket aztán végképp tilos előzetes engedély nélkül lehallgatni, feltételezhető, hogy egy másik célból folytatott felderítés melléktermékeként bukkantak fel a kiszivárgott hanganyagok. Jogi szempontból hogyan ítéli meg azt, ami történt?

F. L.: A kompromittáló CD-k nyilvánosságra hozása teljesen törvénytelen eljárás volt. „Forrásanyagot” nem lehet nagy nyilvánosság előtt bemutatni, elképesztő dilettantizmusra utal, ha ezeket a felvételeket az internetre is fölteszi valaki. Ilyen felvételeknek még a kivonatait is csak abban az esetben lehet parlamenti bizottság elé vinni, ha előzetesen készül róluk összefoglaló jelentés, melyet annak rendje és módja szerint titkosítani lehet. Az eredeti felvételnek pedig örökre titkosnak kell maradnia. Jelen esetben a Dávid Ibolya által bemutatott felvétel, akár Csányi Sándort hallgatták le, akár mást, csak „melléktermék” volt, amely egy egyelőre tisztázatlan célú vizsgálat során született. A titkosszolgálatnak megvan a szabályzata, mit kell kezdeni az efféle anyagokkal. Meg kell semmisíteni őket, vagy egy olyan M (Munka) dossziéban kell tárolni, amelyhez senki sem férhet hozzá. A J (Jelentés) dossziéban a kivonatokat, illetve a róluk készült írásos jelentéseket tárolják, és ezeket ismerheti meg mondjuk egy parlamenti vizsgálóbizottság.

hvg.hu: Ön egy időben az MDF kampányfőnöke is volt, jól ismeri a párt belső viszonyait. Hogyan kerülhetett egykori főnökéhez, Dávid Ibolyához az „ellene irányuló" összeesküvést állítólag bizonyító hanganyag?

F. L.: Én még 2006 előtt, mintegy két hónapig voltam az MDF kampányának igazgatója, ettől még nem tudhatom, mi miért történt. Úgy gondolom, Dávid Ibolya helytelenül döntött, amikor az elnökválasztás előtt ezt a felvételt használta fel a vetélytársa ellen. Annak még lehetett volna értelme, ha leül beszélgetni Almássy Kornéllal, lejátssza neki a felvételt és megkérdezi tőle: ez meg mi? De meggondolatlan dolog kiállni nyilvánosság elé, és bemutatni egy isten tudja, honnan hozzákerült operatív hanganyagot, aminek ráadásul még a tartalma sem igazán súlyos.

hvg.hu: A publikum nem tudja, mi lehetett az a legálisan vizsgált ügy, melynek a melléktermékeként felbukkantak a hanganyagok. Vannak olyan információk, hogy az offshore bankokba, adóelkerülés céljából kisíbolt magyar vagyonok különösen érdeklik a hatóságokat.

F. L.: Való igaz, hogy Magyarországról nagy összegek vándoroltak ki különböző csatornákon egyes adóparadicsomokba. Erősek a feketegazdaság pozíciói, és ezek a tranzakciók nagyon is érdekelhetik a magyar államot, illetve a Pénzügyminisztériumot. Az operatív akció, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszternek alá kellett írnia, nyilvánvalóan nem Csányi Sándor ellen irányult. Viszont az NBH felhatalmazást kaphatott a gazdaság kifehérítését célzó adatgyűjtésre, és mert Magyarország kis ország, ebbe keveredhetett bele az OTP elnök-vezérigazgatója.

hvg.hu: Politika és gazdaság mindenütt erősen keveredik. Tudomásom szerint ez volt a helyzet a Nyírfa-ügyben is, amely miatt el kellett hagynia az Információs Hivatalt.

F. L.: Annyi párhuzam mindenképpen van a mostani históriával, hogy amikor egy operatív akció elindul, ami például a gazdaság kifehérítésére, a szervezett bűnözés és a külföldi behatolás ellen irányul, akkor a képbe kerülnek olyan emberek is, akiknek nem kellene ott lenniük. A Nyírfa-ügyben is tonnaszám merültek fel információk, melyek egy szempontból elsődlegesek voltak, más szempontból viszont másodlagosak. Ilyen nyomozás során rengeteg adat és információ keletkezik egyes cégekre, illetve emberekre vonatkozólag. Ezek alapján nem lehet vádat emelni, még külön eljárást sem szabad indítani. Mivel azonban Magyarországon sokaknak van valami a fülük mögött, eltitkolt jövedelem, ügyeskedés az adóval stb., ettől minden érintett ideges lesz, és gyakran előre menekül. Nem állnak a helyzet magaslatán a végrehajtó szervek és a titkosszolgálatok sem. Mivel a politika teljes mértékben befolyásolja a titkosszolgálatok tevékenységét, vezetőik igyekeznek kitalálni a hatalmat gyakorló politikusok elvárásait, ami demokratikus viszonyok között elképzelhetetlen.

hvg.hu: Egyes források szerint a nagy bankok és pénzintézetek vezetői nem látnak reményt arra, hogy az immár kisebbségben kormányzó MSZP megnyeri a soron következő országgyűlési választásokat, és a titkos finanszírozási csatornák kezdenek bedugulni. Vannak olyan feltételezések, hogy ebben a helyzetben a Gyurcsány-kormány kijátssza ellenük az utolsó adut, a titkosszolgálatokat.

F. L.: Valóban vannak erre utaló jelek. De arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mai magyar közvélemény elfásult, a korrupciós ügyek, még ha ki is teregetik őket, már nem keltenének akkora felháborodást, mint néhány éve. Vagyis egy ilyen „bankárellenes" taktika sem garantálja a sikert. Csak annyit érhetnek el vele, hogy összekuszálják az államigazgatást és lehetetlen helyzetbe hozzák a titkosszolgálatokat. Mindaz, ami ezen a területen zajlik, zavarodottságra, a koncepció teljes hiányára utal, egyfajta rúgkapálás, ami jelentheti a kormány számára a vég kezdetét is.

hvg.hu: Lesz-e következménye ezeknek a fejleményeknek, a sehová sem vezető rágalmazási pereken kívül?

F. L.: Az ilyen ügyek kapcsán három kérdést kell feltenni és megválaszolni. Történt-e etikátlan magatartás valakinek a részéről? Történt-e szabálytalanság? Történt-e törvénytelenség? Az előbbiek megbocsáthatók, az utóbbi kategóriát el kell ítélni. De a jelenlegi viszonyaink között kis esélye van annak, hogy kiderül a teljes igazság, és a magánvádas eljárások csak elfedik a lényeget.

Pelle János