Balatonring: gigaprojekt vagy megamutyi?

A 35 milliárdos kérdés: a sávolyi presztízsberuházás ügyében vajon mennyit ér az oknyomozó újságírók, a civil szervezetek, Oszkó Péter és Bajnai Gordon szava?

A kiszivárgott hírek szerint mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a spanyoloknak nemcsak korlátozottak voltak a saját erőforrásaik, de az MFB-hitel szempontjából is kedvezőtlenül módosították a pénzügyi terveiket. A versenypálya munkálatainak összköltségét lefaragták 90 millió euróról 81-83 millióra, a kiadásoknak pedig már nem 50, hanem 70 százalékát akarták a magyar hitelből fedezni. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy kormányzati segítség nélkül a beruházás biztosan nem készül el. Erről a kedvezőtlen fejleményről azonban sem a médiában, sem pedig kormányzati részről egy szó sem esett.

A Sedesa elnöke viszont okos taktikával egy 2009 júliusában adott interjúban hangsúlyozta, hogy cégcsoportja már 6 milliárd forintot elköltött a beruházásra, ám "a körülmények, a területvásárlás, a különböző engedélyek nem tették lehetővé, hogy már az idén futam legyen a Balatonringen. Ezért fel kellett függesztenünk az építkezést, így csak egy évvel később kerülhet sor az első vb-futamra a Balatonringen". Escriva ezzel lényegében átpasszolta a labdát és a felelősséget a magyar kormányzat térfelére. Aligha véletlen, hogy innentől kezdve a hivatalos tájékoztatás szűkszavú és óvatos, miközben Suchman Tamás, illetve a beruházásban kedvezően érintettek (pl. Bobek József, Sávoly polgármestere) minden fórumon igyekeztek PR-szövegekkel rámutatni a vállalkozás fontosságára és előnyeire.

Ujhelyi István és Suchman Tamás Fotó: gov.hu

Ezután a beruházó erős politikai hátszéllel és a nyilvánosság számára szinte áttekinthetetlen üzleti háttérrel folytatta a beruházás menedzselését, miközben egyre több pletyka terjedt a Sedesa spanyolországi sajtóban is megszellőztetett „ügyeiről”. A kormánynak azonban nem volt más választása, előre kellett menekülnie. Október 25-én Sávolyon Újhelyi és Suchman együtt jelentették be, hogy bár még egy méter pálya sem készült, de az előzetes terveket módosítva nem öt, hanem tíz éven át rendeznek futamokat a Balatonringen (ez a hitel megtérülése szempontjából fontos részlet), s az erről szóló szerződést már alá is írták a Dorna Sports S. L képviselőivel. A politikusok emellett megerősítették azokat a híreszteléseket, hogy a versenypályát építő kft. kormánygaranciát kap az MFB-től várt hiteléhez.

Az MFB részére készült megvalósíthatósági tanulmányt tavaly szeptemberben adta át a KPMG, ám a részleteit nem hozták nyilvánosságra. A kormány, a jelentés ismeretében, október 26-án, a 2009/1179 számú határozatban tette közzé, hogy a 2010-2019-es időszakban 74,7 millió euró (20 milliárd forint) központi költségvetési forrást biztosít a MotoGP futamok megrendezéséhez. Ugyanakkor a gazdasági miniszter, hatáskörében, 25 éves lejáratú, 15,3 milliárd forint összegű beruházási kölcsön megadására utasította az MFB-t és annak 80 százalékára is készfizető kezességet vállalt. Vagyis az immár túlnyomórészt magyar állami pénzből épülő versenypálya és a magyar állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak jelentős része a spanyol magán befektetőkhöz kerül, a kockázatot pedig a magyar állam – áttételesen a magyar adófizetők – állják.

Az ügyben érintett magyar politikai, pénzügyi és kormányzati köröket mindez – látszólag – nem nagyon zavarta. Az ügy körül bábáskodó politikusok 2009. október végén bejelentették, hogy a sávolyi megaberuházás megkapja a kért hitelt, Varga István gazdasági miniszter novemberben utasította a MFB-t, hogy folyósítsa a beruházási kölcsönt a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-nek. A kocka tehát el volt vetve, ám a döntést követően a kritikai hangok is felerősödtek.

„Behúztak bennünket a csőbe. Ez bizony gáz!”

Az első követ az alapkőletételnél még mosolygó, egykori sportért is felelős önkormányzati miniszter, Gyenesei István dobta az állóvízbe. Előbb szóban, majd tavaly november 18-án, a Népszabadságban megjelent, Ígéreteken nem lehet motorozni! című írásában engedett bepillantást a kulisszák mögé. Írásában kifejtette, hogy „ennyi kockázatot magunkra vállalni? Ez már súrolja a felelőtlenség határát.” Emlékeztetett, hogy miniszterként már tavaly február 10-én óvatosságra intette a túlzottan optimistákat, s felhívta a figyelmet a mutatkozó veszélyekre. Ő akkor csak annyit vállalt be, hogy a futam megrendezéséhez szükséges „jogdíjat” (1,5 milliárd forint) és az ehhez szükséges szervezeti keretet biztosítja, hiszen a spanyol beruházó saját elhatározásából, saját pénzből ígérte a pályaépítést és a világbajnoki futamot. „Vegyük észre, hogy kezdettől az orrunknál fogva vezetnek bennünket!...Lesz még ebből politikai botrány, magyarázkodás, egymásra mutogatás…Behúztak bennünket a csőbe. Ez bizony gáz! Bárcsak ne lenne igazam!” – vonta le a konklúziót, ám sorai nem váltottak ki érdemi visszhangot, még az ellenzéki oldalon sem. Gyenesei decemberben a parlamentben is interpellált a sávolyi beruházás ügyében („egy neves könyvvizsgáló cég kockázatosnak, bevételi oldalról pedig kalandorprogramnak nevezte”), ám választ nem kapott a felvetéseire.

Vicente Cotino Escrivá Fotó: Fazekas István

Mint ahogy az Index hírportálon a sávolyi beruházással is foglalkozó írásoknak sem volt komoly visszhangjuk. A mainstream sajtóban továbbra is a projekt fényezésére kiadott PR-szövegeket és nyilatkozatok közölték, az ellenzék hallgatott, a karaván így zavartalanul haladhatott tovább. 2009 novemberében Vicente Cotino Escriva újra megszólalt. Egy MTI-nek adott interjúban azt üzente a hitellel késlekedő illetékeseknek: „A következő hetek kulcsfontosságúak a terv megvalósítása szempontjából”, majd ismételten hangsúlyozta, hogy „a befektetők elkötelezettek a projekt iránt és jelentős erőfeszítéseket tettek”, merthogy az „eddigi munkákat önerőből végeztük el”. Ugyanakkor kitért a Sedesa-val kapcsolatosan keringő „rosszindulatú” hírekre is. „Piaci helyzetünk jó és stabil…Az utóbbi négy hónapban 35 nagyberuházást nyertünk el, nemzeti és nemzetközi szinten.”

Az a hír, miszerint az MFB döntött a hitel odaítéléséről, december végén jelent meg a sajtóban, azzal a kiegészítéssel, hogy az erről szóló szerződést januárban megkötik, s ezzel elhárul az utolsó akadály is a beruházás megvalósítása elől. A szerződés megkötésére azonban januárban sem került sor.

Néhány napja robbant a bomba: az Index több, beruházással kapcsolatos leleplező írást is közzétett. (A Balatonring mellett a spanyol beruházó másik megaprojektje, a nem kevésbé ellentmondásos pátyi beruházás is napirendre került.) Bodoky Tamás ismert oknyomozó újságíró tollából számos új információ jelent meg a beruházásokkal, s azok szereplőivel, cégeivel kapcsolatban. Kiderült, hogy Valenciában a Sedesa és több más építőipari cég ellen 2009. február óta ügyészségi vizsgálat folyik egy kampányfinanszírozási botrány kapcsán, de a cég nevét pénzmosással, korrupcióval is kapcsolatba hozták. Ezekkel az ügyeivel még a tekintélyes El Pais is foglalkozott. A spanyol lapokban közölt állítások szerint a jobboldali politikusok milliós nagyságrendű megvesztegetési pénzeket tettek zsebre azért, hogy a Sedesát és más cégeket milliárdos nagyságrendű megrendeléshez juttassák. Valenciában a botrány hatására 2009. november 1-én húszezres tüntetésre is sor került.