Sebők János
Sebők János

A budapesti agglomerációban évek óta jelentős zöldmezős beruházások zajlanak, s most a Zsámbéki-medencében, Páty térségében a sávolyi Balatonring ügyében elhíresült, Spanyolországban bejegyzett Grupo Milton akar egy megaprojekt keretében óriási „golfvárost” építeni. A pátyi képviselőtestület mellette van, de egyre nő az ingatlanspekulációra gyanakvók, illetve a természetvédő ellenzők tábora, bár közülük többen életveszélyes fenyegetést kaptak. Felhívásukra március 23-án tüntetés lesz a spanyol követség előtt.

Mivel Magyarországon termőföldet jelenleg csak magyar magánszemélyek vásárolhatnak, ezért a külföldi befektetők és hazai projektcégeik kaszálókat, szántókat, tehát besorolásuk alapján kis értékű földeket keresnek és vásároltatnak fel, amelyeket aztán a helyi kapcsolatok (önkormányzat, képviselők) bevonásával átminősíttetnek. Az így felértékelődött területekre, nagyszabású projekteket terveztetnek (a helyieknek munkahelyeket, infrastruktúrát stb. ígérve), amelyekhez politikai-hivatali kapcsolatok révén megpróbálnak közpénzeket szerezni. Beszédes tény, hogy a rendszerváltás óta több mint félmillió hektárral csökkent a hazai termőterület, s ezen belül 80 000 hektár lett véglegesen kivonva a mezőgazdasági művelési ágból, azaz került lebetonozásra, beépítésre ipari park, wellness szálló, golfpálya, pláza stb. formájában. A jelek szerint ez a folyamat még korántsem ért véget.

A tervezési terület Páty és Telki között

A befektetők (ingatlanspekulánsok, nyerészkedők) egyik kedvenc területe a Budapest környéki agglomeráció, ahol az elmúlt években a természeti értékeket figyelmen kívül hagyva megalomán, olykor eszement „fejlesztések” kezdődtek. Közülük szerencsére nem mindegyik valósult meg, néhány pedig máris a csőd szélén áll. Páty esetében is az a kérdés, hogy megmarad-e a budai agglomeráció egy eddig még emberi léptékű és természetközeli régiója élhető környezetnek, vagy a kizárólag profitkivételben érdekelt spanyol-magyar cég pénzeszsákjai ismét lenyomják a civil tiltakozást és tájidegen, súlyosan környezetkárosító beruházás kezdődik, csupán kilométernyi távolságra egy tájvédelmi körzettől? 

A tét valóban óriási, hisz itt nem Telki és Páty vitájáról van szó – mint ahogy azt a lobbisták próbálják beállítani –, hanem a régió és Buda jövőbeni sorsáról. A megaprojekt ugyanis hatalmas zöld terület elpusztításával járna, veszélyeztetné a környék ökoszisztémáját, falusias hangulatát, további terheket róna az úthálózatra, s így közvetve hozzájárulna a főváros közlekedési és egyéb problémáihoz is. Arról nem is szólva, hogy Telki mellett Budakeszi, Budajenő, Perbál, Zsámbék és más községek lakóit is érinteni fogják a beruházás következményei, hacsak a törvénykezés és a nyilvánosság nem áll kellő határozottsággal a sarkára ebben az ügyben.   

Golffaluból golfváros

A történet 2002-re nyúlik vissza, amikor Polet Rita (a terézvárosi panamában ismertté vált belga Christian Polet magyar felesége) és Szentkuti Gabriella magánszemélyektől kárpótlási földeket kezdett el felvásárolni. Ezután a pátyi önkormányzat tárgyalásokat kezdett a megvásárolt földekre jelzálogot bejegyeztető, belga tulajdonú Jabinor Ingatlanberuházó Kft.-vel (Christian Polet cége), amely az ország egyik legnagyobb golfpályáját szándékozott létrehozni a kérdéses földterületen. 

A tárgyalások után, 2003 novemberében az önkormányzat elvi építési engedélyt adott ki a beruházási területre, 70 hektárra a község Telki felé eső részén, majd 2004 januárjában áldását adta  a Páty külterületén, egy Telkivel határos részen a 120 hektárra bővült, 27 lyukúra tervezett golfpálya-fejlesztéshez, illetve az ehhez kapcsolódó mintegy 150 létesítmény, javarészt kiszolgáló ingatlanok felépítéséhez. Ez azonban csak az egyik újdonság volt a Páty határában kialakítandó ingatlan-projektnél. A másik, hogy 2004-ben 10 millió forintos törzstőkével létrehozták az  IPP (Ipari Park Páty) Fejlesztő és Szolgáltató Kft-t, amelyet Páty Község Önkormányzata (20%), illetve a Mervó József és Mervó Tamás által jegyzett TELECO Ingatlanforgalmazó Kft. (80%) jegyzett.  

Bognár András, Páty polgármestere
©

A helyiek szerint valójában olyan „fedőcég” jött létre, amely lehetővé tette, hogy a  „nagypályás” vállalkozóként ismert Mervó József ellenőrzése és irányítása alá vonja az ingatlanfejlesztéseket. Bár hivatalosan nem volt köze a pátyi testülethez, ám a továbbiakban nélküle nem születhetett döntés Pátyon az ingatlanfejlesztések ügyében.  Az önkormányzat, az MSZP-s kötődésű Mervóval jól együttműködő Bognár András polgármesterrel az élén, hozott is egy határozatot, miszerint a továbbiakban csak az IPP Kft. foglalkozhat a külterületi földek belterületbe-vonásával, ipari park kialakításával. A cég ettől kezdve kulcsszerepet töltött be a pátyi beruházásoknál.

A cégalapítók (a Mervók) dönthettek a földterületekről, azok átminősítéséről,  a maguk álláspontja szerint tájékoztatták a helyi sajtót, befolyásolták a vállalkozókat. Ugyanakkor csak azok a beruházók és vállalkozók juthattak az önkormányzat által biztosított lehetőségekhez, akik megállapodtak az IPP-vel. Ráadásul, ha a helyzet úgy kívánta, akkor a képviselő testület gyakorlatilag bármikor, bármilyen rendeletet, határozatot, szabályozási tervet vagy ezek módosítását megszavazta, azzal, hogy „Páty érdeke azonos az IPP érdekeivel”. Néhány esetben mindez mégsem volt elég, mert nem tudták megszerezni a zöldmezős beruházások megkezdéséhez szükséges engedélyeket. Ez történt a pátyi golfpálya esetében is, ezért a pátyiak, a helyben topogó ügy előremozdítására, országos szinten is lobbizni kezdtek.

Érzékenyen érintette a pátyi beruházók terveit is, amikor 2005-ben az Országgyűlés, a fővárosi agglomerációban elszabadult ingatlanspekulációnak, az érintett települések aránytalan terjeszkedésének, a termőföldek művelésből történő kivonásának megakadályozására törvényt készült hozni. A helyi érdekcsoportok Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselőnek, Üröm polgármesterének a közbejárását kérték az ügyben, aki egyéni képviselői indítványt terjesztett a parlament elé, s felszólalásával elérte, hogy az agglomerációs törvény elfogadása előtt az országgyűlés szocialista és szabad demokrata többsége - a törvény betűjét figyelmen kívül hagyva – jóváhagyja a  pátyi szántóföldek sportterületté való átminősítését. Ezzel szabaddá vált az út a pátyi beruházások előtt. (Labodát 2008-ban Páty díszpolgárává választották).

Sikeres lobbizás

A sikeres lobbizás után az addig egyhelyben topogó ügy nekilódult. A képviselő-testület előbb úgy határozott, hogy a beruházás szervezésével, megvalósításával, valamint a tulajdonosokkal történő kapcsolattartással, koordinációval is az IPP Kft.-t bízza meg. Ezután, 2006 áprilisában a korábban felvásárolt, Telki út melletti területek az általános mezőgazdasági besorolásból különleges sportterület, illetve közlekedési terület-települési főút besorolásba kerültek át, s jelentősen felértékelődtek. Aligha csodálkozhatunk azon, hogy ezek után a golfpálya belga beruházója 2006-ban 300 millió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. 

A következő lépésben aztán a pátyi önkormányzat módosította a terület szabályozási és településfejlesztési tervét, s elfogadott egy korábbihoz képest módosított projektet, amely 18 lyukú golfpályát, valamint ehhez kapcsolódó szállodát, éttermet és 250 szálláshely céljára szolgáló (tehát nem lakóingatlan) apartmanházat foglalt magába. Ezzel már 263 000 m2-nyi beépíthető terület állt a beruházó rendelkezésére, s elkezdődhettek volna az előkészítő munkák, ha az időközben budapesti panamákba keveredett belga befektetőnek szándéka és elegendő tőkéje lett volna rá. 

Ez a minősített terület ugyanakkor más beruházók számára is vonzóvá vált, s 2007-ben Pátyon felbukkantak a spanyolok. Előbb a 2007 februárjában alapított Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. (tulajdonosa: a Milton 2006 Sociedad Limitada (bejegyezve Spanyolországban,  90%-os tulajdonrész) és az Evern Invest Ltd. (bejegyezve Cipruson, 10% tulajdonrész),  majd egy évvel később a Balatonring kapcsán ismertté vált  Grupo Milton Management Zrt. (vezérigazgató Mervó József) jelentkezett a kérők között, s aligha volt kétséges, hogy ki viszi nászba az önkormányzatot. A spanyol szándékok komolyságát bizonyította, hogy 2007 végén egy spanyolországi kirándulásra – Madridba és Valenciába – is meghívták az önkormányzat számos képviselőjét. A helyszínen kívánták bemutatni nekik a pátyihoz hasonló ingatlan-fejlesztéseket. S voltak képviselők, akik néhány hónappal később, a telkek felvásárlásánál sem jártak rosszul. A projekt mellett kiálló alpolgármester például (aki szórólapja tanúsága szerint 2006-ban még az ilyen típusú beruházások ellen kampányolt) 2008 áprilisában 87,1 millió forintért adta el a tulajdonostársával közös, 2.5 hektárnyi földjét az Evern Invest Hungary Kft-nek. 

A tervasztaloknál megálmodott golftelepülés

Az új befektetők egyéb „nászajándékkal” is kedveskedtek a pátyiaknak. A Grupo Milton megbízásából a spanyol Ribas építésziroda honlapján mutatta be azokat a koncepcióterveket, amelyek már egy mega-beruházást részleteztek – a kísérőszöveg 300 villáról, 600 ikervilláról, 1400 lakásról, összesen 2900 lakóingatlanról (ez azért érdekes, mert a hatályos törvények a területen lakóingatlant nem engedélyeznek), szórakoztató központról, plázáról, wellness szállókról szólt. Mindez azonban egyelőre nem jutott a szélesebb nyilvánosság tudomására, az új összefogásban érdekelt felek csendben, a háttérben dolgoztak. 

2008 áprilisában még arról írtak a lapok, hogy 10 milliárdos beruházással az ország legnagyobb golfpályáját alakítja ki Pátyon egy belga befektető. Májusban a polgármester is nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas golfpályáról beszélt, ami mellé szállodát, éttermet és egy golffalut építene a beruházó. Néhány héttel később aztán a projekt markánsan átalakult, mert május 28-i ülésén a képviselő testület megrendelte a szabályozási terv újabb módosítását, amely az előző elképzelésektől alapvetően különbözött, s már középiskola, óvoda, bölcsöde, konferenciaközpont, villák, sorházak, bevásárló udvar megvalósításával is számolt. Nem utolsósorban pedig az értékes területet 30 százalékkal, 350 000 m2-re növelte (ez azonban csak a beépítés felszíni részére vonatkozik, a teljes beépíthető szintterület 517 000 m2-re nőtt). 

Hívek és ellenzők

A pátyi képviselőtestület 2008. július 16-án egy – a testületi ülés elején kiosztott – 30 oldalas anyag, valamint a beruházás előnyeit kiemelő hozzászólások alapján elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd az új befektetővel, akinek a következő testületi ülésre beadványt kell készítenie. Ez azonban nem érkezett meg, helyette közel másfél évnyi csend következett.  

[[ Oldaltörés (Folytatás:a helyzet fokozódik) ]]

A testület kirúgta a település érdekeit védő ügyvédjét, és a helyi lap főszerkesztőjét. Mindkettőjük helyére pályáztatás nélkül más településről idehozott személyeket neveztek ki. A beruházást támogató képviselők maguk közül választottak a helyi laphoz négy fős szerkesztőbizottságot, ami valószínűleg szerepet játszott abban, hogy a következő másfél évben nem jelent meg egyetlen sor sem az újságban a tervezett beruházásról. (Az egyetlen kivétel a februári, helyi népszavazás előtt 3 nappal megjelenő propaganda-kiadvány volt, melyben azonban az ellenzők véleménye nem jelenhetett meg).

Mervó József

A másfél éves csend oka nyilvánvalóan az volt, hogy a háttérben „fejlesztőként” ekkor már a spanyolok dolgoztak Ugyan a budapesti agglomerációra vonatkozó törvényben még „magas zöldfelületi arányú térségnek” jelölték ki a fejlesztésre kiválasztott területet, erről a továbbiakban igyekeztek megfeledkezni. A kertfalu koncepcióját szigorúan védeni próbáló, ezért maximált lélekszámú, lassú növekedést engedélyező Telki közvetlen szomszédságában egy kisebb város felépítését határozták el, annak minden következményével (népesség-, forgalom-, zajszint növekedése, környezetszennyezés és rombolás stb.) együtt. Meg is indult a suttogás, hogy az elkövetkező években – lakóingatlanonként 3 fővel számolva – közel 9000 fős különálló város jönne létre a jelenleg 6700 fős Páty mellett, s miközben egyesek kereskedelmi-szórakoztatóközpontot, megaplázát, vigalmi negyedet vizionáltak, mások a visszafordíthatatlan károkról kezdtek el beszélni, amelyeket az „irtózatos méretű ingatlan-fejlesztés” okoz majd a térségben.

A kritikus hangokkal azonban nem törődött a pátyi testület. 2009 augusztusában – a törvényileg előírt engedélyeztetési eljárás részeként – már ennek a tervmódosításnak az anyagát postázták véleményezésre a környező településeknek (Budakeszi, Telki, Tök, Zsámbék, Biatorbágy, Nagykovácsi) és az illetékes államigazgatási, érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek.

A  pátyi önkormányzat képviselőtestületének 2009 októberében bemutatott – a projektbe bevont spanyol Grupo Milton által készíttetett – tervrajzokon is már egy lakópark, valamint szállodák, konferenciaközpont, éttermek, bevásárlóközpont stb. voltak láthatók a golfpálya körül. Miközben a pátyi képviselő-testület döntő többsége és polgármester változatlanul  támogatta az elképzeléseket, Telki főépítésze, polgármestere, a község önkormányzata, illetve Budakeszi önkormányzata és a Zsámbék-medence Tájvédelmi Egyesület határozottan tiltakozott a golffalura vonatkozó, módosított településrendezési terv miatt.

Felerősödött az ellenzők hangja

2009 novemberében már annyira felerősödött az ellenzők hangja, hogy a helyi vita országos botránnyá dagadt. A pátyi fejleményekkel a bal- és jobboldali média is foglalkozott, de hamarosan kiderült, hogy a mögöttük álló pártok álláspontja ebben a kérdésben igencsak „felemás”. Pörzse Sándor, az Echo TV Pörzsölő című műsorának vezetője Páty ürügyén november 27-én be is adta felmondását, mert a békési földpanamákról és a pátyi lakóparképítésről készített műsorát letiltották. „Legutóbbi stúdióbeszélgetésem, amelyet Telki polgármesterével és egy civillel a pátyi ingatlanpanamával kapcsolatban folytattam, nem kerülhetett adásba”- állította Pörzse.

A civileket viszont nem lehetett ilyen könnyen leállítani. Az interneten megjelent honlapok és számos blog, fórum jóvoltából egyre több részlet látott napvilágot, miként lett a golfpályából előbb golffalu, majd golfváros. Országos visszhangot azonban csak az Index tavaly novemberi cikke keltett, amely tovább szította a kedélyeket.

A nyilvánosság erejét tapasztalva, a környékbeli települések és helyi civil szervezetek is aktivizálták magukat. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a megaprojekt a Natura 2000 természetvédelmi terület közvetlen szomszédságában épül meg, felépülése esetén hatalmas környezeti károkat fog okozni a térségnek, oda lesz a jó levegő, a csend és a nyugalom, az utakon hatalmas dugók alakulnak ki, miáltal a Zsámbéki-medence turisztikai-természeti értéke is nagymértékben csökken. Emellett a koncepció több jogszabályt is sért.  

A terveket ellenzők Pátyon is mozgósítottak. 2009. november 30-án Tollner József beruházást ellenző önkormányzati képviselő népszavazási kérdést nyújtott be a jegyzőnek, mely arra vonatkozott, hogy a testület ne növelhesse a kérdéses terület nagyságát és beépíthetőségét. (Lásd a vele készült interjút.  Meglepetésre, a testület – korábbi népszavazást ellenző döntése után – december 3-án, mint saját kezdeményezést, egyhangúan megszavazta a népszavazási indítványt.  Hamarosan kiderült, hogy a népszavazás szavazatszámláló bizottságaiból sorra kiszavazták az ellenzők jelöltjeit. (A népszavazási törvény szerint a kezdeményező minden bizottságba delegálhatott volna egy főt.)

Néhány nappal később az országgyűlésben is volt visszhangja a történteknek. Előbb december 7-én Gyenesei István szólalt fel: "Feltűnt-e valakinek, hogy bizonyos személyek, illetve szervezetek egyaránt megtalálhatók a sávolyi motorversenypálya beruházói, a Nemzeti Nyomozó hivatali vizsgálat alatt álló 11 milliárd forintos állami támogatásban részesült adonyi magtárépítés, a pátyi területátminősítési törvényt megcsúfolva szorgalmazók, s a taszári repülőtéri fejlesztésben gyanússá vált közreműködők között? Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb médium, amely a vélt visszaélésekkel kapcsolatos oknyomozásba kezdett, egy idő után gyorsan behúzta a féket?” Majd egy héttel később Gulyás Dénes fideszes képviselő firtatta, hogy milyen gazdasági és egyéb érdekek mozognak a pátyi beruházás hátterében, s áll-e állami támogatás a terv mögött? Gulyás érdeklődésére Katona Tamás államtitkár nemmel válaszolt, de a pletykák, miszerint a golfváros támogatásáról "titkos kormányhatározattal” döntöttek, tovább éltek.

December közepén Telki polgármestere, Danóczy Balázs is nyilatkozott az MTI-nek, kijelentve, hogy pátyi elképzelések szakmai és jogi szempontból elfogadhatatlanok, mert golfpálya címén egy új, várost építenek, s azt Telkihez akarják ragasztani. Kijelentette, hogy Telki önkormányzata közös fellépést tervez a környező településekkel annak érdekében, hogy ne épülhessen meg ez a pátyi „új város”. Folyamatosan hallatták szavukat a civil szervezetek is.  

Zöld út a mega-beruházásnak

A sávolyi fejlemények ismeretében az is felvetődött, hogy a bizonytalan gazdasági hátterű Grupo Milton –projektcégként – Pátyon is csak ígérget. Az ellenzők felhívták a figyelmet a „spanyol módszerre”, miközben Sávoly esetében MFB hitelből akarták, Pátyon pályázati pénzekből akarják előteremteni a pénzt! aztán a beruházások elkezdése után „ráülnek” a megszerzett és már korlátozás nélküli földterületekre, majd néhány hónap elteltével átpasszolják egy másik beruházónak, akit már nem kötnek a Grupo Milton ígéretei. Pátyon el is terjedtek olyan hírek, hogy a felminősített (s ezáltal sokszorosára drágult) területet és a kellően felturbósított projektet a Grupo Milton el kívánja adni egy andorrai  cégnek.  Mások  arról beszéltek, hogy a Sukorónál meghiúsult King City projektet költöztetnék át a térségbe, mert a spanyol-magyar ingatlanspekulánsok átpasszolják a beruházást a kaszinóváros beruházóinak.

Sokan abban reménykedtek, hogy a február 14-re kiírt népszavazás mindezt okafogyottá teszi, s a kedélyek megnyugodnak. Ám csalódniuk kellett, mert a helyi népszavazásoknál megszokotthoz képest ugyan magas, de az érvényességhez kevés, 43 százalékos részvétel miatt a szavazás eredménytelen volt, bár a voksolók kétharmada elutasította a „megalomán” elképzeléseket.

A tervezett golfváros körüli háborúskodás 2010-ben egyre inkább eszkalálódott, mert bár a népszavazás nem hozott sikert, lehetőségként még megmaradt az ellenzők számára a jogi út a beruházás leállítására. Esélyt kínált a tervek megvétózására, hogy a fejlesztések ellen számos testület és szakember is tiltakozott. A helyi civil szervezetek mellett többek között az Élőlánc Magyarországért, a Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület, a Páty Zsámbéki-kanyar Lakóparkért Egyesült, a Pátyi Szülők Egyesülete, a Telki Sportegyesület, a Telki Polgári Kör Egyesület, az LMP, és Hajnóczi Péter, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze is szót emelt a beruházás ellen. A legkomolyabb jogi érveket az a szakvélemény sorakoztatta fel, amelyet Körmendy Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa készített a Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület megbízásából. Ez kimondja, hogy már a 2006-os szabályozás jogsértő volt, mivel a települések közigazgatási határától 200 méterre tilos beépítésre szánt területet kijelölni. Emellett megállapítja, hogy az új szabályozás ütközhet mind az agglomerációs törvény, mind az építési törvény egyes előírásaival.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is felemelte szavát a beruházás ellen, aki az MTI kérdésére 2010. február 19-én megerősítette: a termőföld védelme miatt, illetve a tervezett golfberuházás mérete, elhelyezkedése kapcsán valóban jogi aggályoktól terhes a pátyi projekt. Erről aznap levélben az érintetteket, közöttük Páty polgármesterét is értesítette, jelezve, hogy érdemes volna a testületi üléssel megvárni az ügyben indított ombudsmani vizsgálatot. Fülöp Sándor hozzátette: ha mégis jogsértő döntések születnének Pátyon, az Alkotmánybírósághoz fordul.

Kizárás, végrehajtás, felszámolás

Mervó József korábbi cégeiről a cégnyilvántartóban található adatok (törölt cégei itt nem szerepelnek):

GROUND Szolgáltató Kft. mint tagot kizárták
UREX Kereskedelmi és Szolgáltató kft. mint tagot kizárták
MERKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felszámolás 2001-ben
KÖZGÁZ TŐZSDE KLUB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2004-ben, felszámolás 2008-ban
DREAM WORK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2006-ban
IMHOTEP Kft. APEH végrehajtás 2007-ben
KÖZGÁZ KLUB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2007-ben
SECOND- Sib Sen Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2008-ban
WORK Gazdasági Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2008-ban
JOHN JOE MER Befektetési Kft APEH végrehajtás 2008-ban, kétszeres vagyoni rész lefoglalása
IPP – Ipari Park Páty Fejlesztő és Szolgáltató Kft. APEH végrehajtás 2009-ben

A pátyi önkormányzat figyelmen kívül hagyta szavait, s a testület 2002. február 22-én, a képviselők nagy többségének szavazatával módosította a szabályozási tervet, s így megvalósíthatóvá vált a beruházás mega-változata. A képviselőtestület döntését nyílt ülésen, 80-100 dühös, bekiabáló, „Mennyit kaptatok ezért?” táblákat tartó lakos előtt hozta. A beruházó képviselője nem jelent meg az ülésen. Az ülés után Bognár András, az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-től lép életbe, és a település érdekeit szolgálja.

Titokzatos félreállások

Az előzmények után okkal várhatta a kívülálló, hogy a döntést elemi erejű felháborodás és tiltakozás követi majd. Nem így történt. Sőt február végén, váratlanul visszavonult a telki polgármester, Danóczy Balázs, és március elején követte őt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Gulyás Dénes is. Danóczy nem indokolta döntését, lemondása hátteréről nem nyilatkozott. A hozzá közelállók szerint súlyos fenyegetéseket kapott, s a "saját biztonsága, illetve a település érdekében" vonult vissza a közügyektől. A február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után Gulyás Dénes még igen harcosan, lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit, mivel a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak, ám néhány nappal később ő is elhallgatott. Március elején pedig bejelentette, hogy nem kíván foglalkozni a pátyi ügyekkel. Indoklásképpen kampányfőnöke azt nyilatkozta: "Megvan rá az okunk", ami a pátyi ellenzék szerint azt jelenti, hogy őt is életveszélyesen megfenyegették. Hasonló fenyegetéseket civilek is kaptak, akiknek egyrészt a tudomására hozták, hogy ha mozgolódni kezdenek, akkor nem kapnak önkormányzati támogatást a működésükhöz, másokat pedig rejtélyes üzenetekben figyelmeztettek arra, hogy „a környező erdőkből bármikor kiugorhat egy szarvas vagy őz a gépkocsijuk elé”.

A február 22-i döntésről az Index is beszámolt, s ezen a napon Kovács Bence János, a Grupo Milton elnökeként feljelentette a hírportál újságíróját, Bodoky Tamást, aljas indokból nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért, s személyiségi jogai és jó hírneve megsértése miatt polgári nem vagyoni és vagyoni jellegű kártérítési eljárást indított ellene. Ugyanakkor a Grupo Milton szándékos, tudatos károkozás címén kezdeményezett nagy összegű pert az érintettek ellen.  

A világhálón a pátyi beruházás ellenzői Bodoky mellé álltak, s nagyon sok új adattal árnyalták tovább a mutyi részleteit. Bodoky is viszonttámadott és feljelentést tett Kovács ellen, és a háborúskodás néhány nap múlva tovább durvult.  Bodoky Tamás Mervó Józseftől e-mailen egy Szelíd motorosok című filmből készült összeállítást kapott, amely a két motoros útmenti halálával végződik. A klip megtekinthető Bodoky blogján (www.bodoky.blog.hu), s nem kell különösebb kommentár hozzá. (A cikk leadásakor még nincs hírünk, hogy a beruházás egyik ellenzőjének a  Keresztapából elküldték volna az ágyra tett, levágott lófej-jelenetet.) 

Március 31-ig már csak egy hét van hátra. Ha aláírják a szerződést, akkor a szép szavak után a tetteknek kellene következnie, vagyis a beruházónak „víritani kell a lóvét”, méghozzá milliárdos tételekben. Vajon a Grupo Milton sávolyi, pécsi és egyéb ügyei ismeretében milyen tétekben fogadnának az irodák a pátyimutyi végére? Vajon a pátyiak ellenőrizték-e, hogy a projektcég mögött ki is a beruházó, s milyen saját tőkeerővel rendelkezik? Vajon Bognár úr miért nem okul sávolyi kollégája példájából? Vajon egy önkormányzatnak van-e joga elpuskázni egy egész kistérség jövőjét? S nem utolsósorban, vajon a projektet mindenáron erőltető képviselők kit illetve kiket képviselnek?

Sebők János