Golfváros Pátyon? Civilek támadják a mega-projektet

A budapesti agglomerációban évek óta jelentős zöldmezős beruházások zajlanak, s most a Zsámbéki-medencében, Páty térségében a sávolyi Balatonring ügyében elhíresült, Spanyolországban bejegyzett Grupo Milton akar egy megaprojekt keretében óriási „golfvárost” építeni. A pátyi képviselőtestület mellette van, de egyre nő az ingatlanspekulációra gyanakvók, illetve a természetvédő ellenzők tábora, bár közülük többen életveszélyes fenyegetést kaptak. Felhívásukra március 23-án tüntetés lesz a spanyol követség előtt.

Mivel Magyarországon termőföldet jelenleg csak magyar magánszemélyek vásárolhatnak, ezért a külföldi befektetők és hazai projektcégeik kaszálókat, szántókat, tehát besorolásuk alapján kis értékű földeket keresnek és vásároltatnak fel, amelyeket aztán a helyi kapcsolatok (önkormányzat, képviselők) bevonásával átminősíttetnek. Az így felértékelődött területekre, nagyszabású projekteket terveztetnek (a helyieknek munkahelyeket, infrastruktúrát stb. ígérve), amelyekhez politikai-hivatali kapcsolatok révén megpróbálnak közpénzeket szerezni. Beszédes tény, hogy a rendszerváltás óta több mint félmillió hektárral csökkent a hazai termőterület, s ezen belül 80 000 hektár lett véglegesen kivonva a mezőgazdasági művelési ágból, azaz került lebetonozásra, beépítésre ipari park, wellness szálló, golfpálya, pláza stb. formájában. A jelek szerint ez a folyamat még korántsem ért véget.

A tervezési terület Páty és Telki között

A befektetők (ingatlanspekulánsok, nyerészkedők) egyik kedvenc területe a Budapest környéki agglomeráció, ahol az elmúlt években a természeti értékeket figyelmen kívül hagyva megalomán, olykor eszement „fejlesztések” kezdődtek. Közülük szerencsére nem mindegyik valósult meg, néhány pedig máris a csőd szélén áll. Páty esetében is az a kérdés, hogy megmarad-e a budai agglomeráció egy eddig még emberi léptékű és természetközeli régiója élhető környezetnek, vagy a kizárólag profitkivételben érdekelt spanyol-magyar cég pénzeszsákjai ismét lenyomják a civil tiltakozást és tájidegen, súlyosan környezetkárosító beruházás kezdődik, csupán kilométernyi távolságra egy tájvédelmi körzettől? 

A tét valóban óriási, hisz itt nem Telki és Páty vitájáról van szó – mint ahogy azt a lobbisták próbálják beállítani –, hanem a régió és Buda jövőbeni sorsáról. A megaprojekt ugyanis hatalmas zöld terület elpusztításával járna, veszélyeztetné a környék ökoszisztémáját, falusias hangulatát, további terheket róna az úthálózatra, s így közvetve hozzájárulna a főváros közlekedési és egyéb problémáihoz is. Arról nem is szólva, hogy Telki mellett Budakeszi, Budajenő, Perbál, Zsámbék és más községek lakóit is érinteni fogják a beruházás következményei, hacsak a törvénykezés és a nyilvánosság nem áll kellő határozottsággal a sarkára ebben az ügyben.   

Golffaluból golfváros

A történet 2002-re nyúlik vissza, amikor Polet Rita (a terézvárosi panamában ismertté vált belga Christian Polet magyar felesége) és Szentkuti Gabriella magánszemélyektől kárpótlási földeket kezdett el felvásárolni. Ezután a pátyi önkormányzat tárgyalásokat kezdett a megvásárolt földekre jelzálogot bejegyeztető, belga tulajdonú Jabinor Ingatlanberuházó Kft.-vel (Christian Polet cége), amely az ország egyik legnagyobb golfpályáját szándékozott létrehozni a kérdéses földterületen. 

A tárgyalások után, 2003 novemberében az önkormányzat elvi építési engedélyt adott ki a beruházási területre, 70 hektárra a község Telki felé eső részén, majd 2004 januárjában áldását adta  a Páty külterületén, egy Telkivel határos részen a 120 hektárra bővült, 27 lyukúra tervezett golfpálya-fejlesztéshez, illetve az ehhez kapcsolódó mintegy 150 létesítmény, javarészt kiszolgáló ingatlanok felépítéséhez. Ez azonban csak az egyik újdonság volt a Páty határában kialakítandó ingatlan-projektnél. A másik, hogy 2004-ben 10 millió forintos törzstőkével létrehozták az  IPP (Ipari Park Páty) Fejlesztő és Szolgáltató Kft-t, amelyet Páty Község Önkormányzata (20%), illetve a Mervó József és Mervó Tamás által jegyzett TELECO Ingatlanforgalmazó Kft. (80%) jegyzett.  

Bognár András, Páty polgármestere Fotó: MTI

A helyiek szerint valójában olyan „fedőcég” jött létre, amely lehetővé tette, hogy a  „nagypályás” vállalkozóként ismert Mervó József ellenőrzése és irányítása alá vonja az ingatlanfejlesztéseket. Bár hivatalosan nem volt köze a pátyi testülethez, ám a továbbiakban nélküle nem születhetett döntés Pátyon az ingatlanfejlesztések ügyében.  Az önkormányzat, az MSZP-s kötődésű Mervóval jól együttműködő Bognár András polgármesterrel az élén, hozott is egy határozatot, miszerint a továbbiakban csak az IPP Kft. foglalkozhat a külterületi földek belterületbe-vonásával, ipari park kialakításával. A cég ettől kezdve kulcsszerepet töltött be a pátyi beruházásoknál.

A cégalapítók (a Mervók) dönthettek a földterületekről, azok átminősítéséről,  a maguk álláspontja szerint tájékoztatták a helyi sajtót, befolyásolták a vállalkozókat. Ugyanakkor csak azok a beruházók és vállalkozók juthattak az önkormányzat által biztosított lehetőségekhez, akik megállapodtak az IPP-vel. Ráadásul, ha a helyzet úgy kívánta, akkor a képviselő testület gyakorlatilag bármikor, bármilyen rendeletet, határozatot, szabályozási tervet vagy ezek módosítását megszavazta, azzal, hogy „Páty érdeke azonos az IPP érdekeivel”. Néhány esetben mindez mégsem volt elég, mert nem tudták megszerezni a zöldmezős beruházások megkezdéséhez szükséges engedélyeket. Ez történt a pátyi golfpálya esetében is, ezért a pátyiak, a helyben topogó ügy előremozdítására, országos szinten is lobbizni kezdtek.

Érzékenyen érintette a pátyi beruházók terveit is, amikor 2005-ben az Országgyűlés, a fővárosi agglomerációban elszabadult ingatlanspekulációnak, az érintett települések aránytalan terjeszkedésének, a termőföldek művelésből történő kivonásának megakadályozására törvényt készült hozni. A helyi érdekcsoportok Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselőnek, Üröm polgármesterének a közbejárását kérték az ügyben, aki egyéni képviselői indítványt terjesztett a parlament elé, s felszólalásával elérte, hogy az agglomerációs törvény elfogadása előtt az országgyűlés szocialista és szabad demokrata többsége - a törvény betűjét figyelmen kívül hagyva – jóváhagyja a  pátyi szántóföldek sportterületté való átminősítését. Ezzel szabaddá vált az út a pátyi beruházások előtt. (Labodát 2008-ban Páty díszpolgárává választották).

Sikeres lobbizás

A sikeres lobbizás után az addig egyhelyben topogó ügy nekilódult. A képviselő-testület előbb úgy határozott, hogy a beruházás szervezésével, megvalósításával, valamint a tulajdonosokkal történő kapcsolattartással, koordinációval is az IPP Kft.-t bízza meg. Ezután, 2006 áprilisában a korábban felvásárolt, Telki út melletti területek az általános mezőgazdasági besorolásból különleges sportterület, illetve közlekedési terület-települési főút besorolásba kerültek át, s jelentősen felértékelődtek. Aligha csodálkozhatunk azon, hogy ezek után a golfpálya belga beruházója 2006-ban 300 millió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. 

A következő lépésben aztán a pátyi önkormányzat módosította a terület szabályozási és településfejlesztési tervét, s elfogadott egy korábbihoz képest módosított projektet, amely 18 lyukú golfpályát, valamint ehhez kapcsolódó szállodát, éttermet és 250 szálláshely céljára szolgáló (tehát nem lakóingatlan) apartmanházat foglalt magába. Ezzel már 263 000 m2-nyi beépíthető terület állt a beruházó rendelkezésére, s elkezdődhettek volna az előkészítő munkák, ha az időközben budapesti panamákba keveredett belga befektetőnek szándéka és elegendő tőkéje lett volna rá. 

Ez a minősített terület ugyanakkor más beruházók számára is vonzóvá vált, s 2007-ben Pátyon felbukkantak a spanyolok. Előbb a 2007 februárjában alapított Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. (tulajdonosa: a Milton 2006 Sociedad Limitada (bejegyezve Spanyolországban,  90%-os tulajdonrész) és az Evern Invest Ltd. (bejegyezve Cipruson, 10% tulajdonrész),  majd egy évvel később a Balatonring kapcsán ismertté vált  Grupo Milton Management Zrt. (vezérigazgató Mervó József) jelentkezett a kérők között, s aligha volt kétséges, hogy ki viszi nászba az önkormányzatot. A spanyol szándékok komolyságát bizonyította, hogy 2007 végén egy spanyolországi kirándulásra – Madridba és Valenciába – is meghívták az önkormányzat számos képviselőjét. A helyszínen kívánták bemutatni nekik a pátyihoz hasonló ingatlan-fejlesztéseket. S voltak képviselők, akik néhány hónappal később, a telkek felvásárlásánál sem jártak rosszul. A projekt mellett kiálló alpolgármester például (aki szórólapja tanúsága szerint 2006-ban még az ilyen típusú beruházások ellen kampányolt) 2008 áprilisában 87,1 millió forintért adta el a tulajdonostársával közös, 2.5 hektárnyi földjét az Evern Invest Hungary Kft-nek. 

A tervasztaloknál megálmodott golftelepülés

Az új befektetők egyéb „nászajándékkal” is kedveskedtek a pátyiaknak. A Grupo Milton megbízásából a spanyol Ribas építésziroda honlapján mutatta be azokat a koncepcióterveket, amelyek már egy mega-beruházást részleteztek – a kísérőszöveg 300 villáról, 600 ikervilláról, 1400 lakásról, összesen 2900 lakóingatlanról (ez azért érdekes, mert a hatályos törvények a területen lakóingatlant nem engedélyeznek), szórakoztató központról, plázáról, wellness szállókról szólt. Mindez azonban egyelőre nem jutott a szélesebb nyilvánosság tudomására, az új összefogásban érdekelt felek csendben, a háttérben dolgoztak. 

2008 áprilisában még arról írtak a lapok, hogy 10 milliárdos beruházással az ország legnagyobb golfpályáját alakítja ki Pátyon egy belga befektető. Májusban a polgármester is nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas golfpályáról beszélt, ami mellé szállodát, éttermet és egy golffalut építene a beruházó. Néhány héttel később aztán a projekt markánsan átalakult, mert május 28-i ülésén a képviselő testület megrendelte a szabályozási terv újabb módosítását, amely az előző elképzelésektől alapvetően különbözött, s már középiskola, óvoda, bölcsöde, konferenciaközpont, villák, sorházak, bevásárló udvar megvalósításával is számolt. Nem utolsósorban pedig az értékes területet 30 százalékkal, 350 000 m2-re növelte (ez azonban csak a beépítés felszíni részére vonatkozik, a teljes beépíthető szintterület 517 000 m2-re nőtt). 

Hívek és ellenzők

A pátyi képviselőtestület 2008. július 16-án egy – a testületi ülés elején kiosztott – 30 oldalas anyag, valamint a beruházás előnyeit kiemelő hozzászólások alapján elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd az új befektetővel, akinek a következő testületi ülésre beadványt kell készítenie. Ez azonban nem érkezett meg, helyette közel másfél évnyi csend következett.