Anális szex, mint humorforrás, avagy meddig marad képviselő Zagyva és Vona?

Zagyva György Gyula jobbikos képviselő a jelen lévő újságírók elmondása szerint karikásostorral a kezében, gyalázkodó szövegek kíséretében, anális szex-szel fenyegette meg a Hetek újságíróit a Magyar Szigeten. Vona Gábor ezen jókat derült és még rátett egy lapáttal. Nem egyszerűen rossz viccről van szó, hanem egy riasztó folyamatról. Meg kellene fékezni - véli Sebők János.

Vajon, ha a német vagy a brit parlament képviselője hasonlóképpen fogalmazna, ott miként reagálnának a pártok, a honatyák és a sajtó? Pártja valószínűleg kiközösíti és lemondásra kényszeríti a magáról megfeledkezett fekete bárányt, a parlamenti pártok és a képviselők elhatárolódnak tőle, a média pedig pártállástól függetlenül a szólás és személyi szabadság védelmében egy életre „kikészíti” a delikvenst.

Toroczkai László és Zagyva Gyula a Kossuth téren, anno Fotó: MTI

Magyarországon, sajnos, nem így történt. A hír épphogy elérte a mainstream média ingerküszöbét, afféle politikai színes lett belőle, egy-két napig csócsálták a lapok, aztán a témát már csak az érintett hetilappal (Hetek), s annak tudósítóival szimpatizálók próbálták meg életben tartani. Csak korlátozott sikerrel.

A történtekre a pártok többsége sem reagáltak érdemben. A Jobbik első megszólalásában – ahelyett, hogy elhatárolódott volna képviselője viselkedésétől és mondataitól – előbb „kocsmai színvonalúnak” minősítette az ügyet, majd kiállt a képviselő mellett. Sőt, Vona Gábor pártelnök még ott a Magyar Szigeten, tovább ragozta Zagyva mondatát, miszerint "lehúzhatnánk a gatyátokat, és meg...nánk titeket, ha innen kikerülnétek, senki sem hinné el".  Vona, tanújelét adva frenetikus humorérzékének, a Magyar Sziget Nemzeti Kerekasztal elnevezésű fórumának közönsége előtt, Zagyva jelenlétében kijelentette: „egy dolgot nem tudok magamban tartani –  most a hölgyek és a gyengébb idegzetűk ne figyeljenek –  az volt a cím, hogy anális erőszakkal fenyegettél. Lehet, hogy az volt a baj, hogy nem váltottad be az igényt”.

Mindez néhány napja hangzott el. Zagyva közleményt adott ki, nem tagadta a történteket, csupán azt állította, hogy elferdítették a szavait, ezért helyreigazítást kért és rágalmazás címén feljelentéssel fenyegette meg az újságírókat. A magyar média hivatalos képviselői hallgatnak, a pártok közül pedig csak az MSZP adott ki közleményt, amelyben az újságírókat ért fenyegetések és antiszemita kijelentések miatt vizsgálatot kért Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, illetve Pintér Sándor belügyminisztertől. Ám ilyen vizsgálat egyelőre nem indult.

Ezért csak a kérdések maradnak, a válaszokra még várnunk kell:

- Vajon Kövér házelnök miként reagál Zagyva képviselő megnyilvánulására?

- Vajon Zagyva képviselőt (aki a Jobbik listáján jutott be a magyar parlamentbe (Szegeden egyéniben 11,81 %-ot kapott) a Jobbik-frakció tagjai rábírják-e, hogy mondjon le mandátumáról, s lépjen le a parlamenti politika színpadáról?

- Vajon ha Zagyva mégis a helyén marad, a történtek után hányan fognak tiltakozni, kilépni a Jobbikból? Morvai Krisztina, Dúró Dóra, Pősze Lajos, Balczó Zoltán maradnak?

- Vajon hány képviselő fog interpellálni az őszi ülésszak kezdetén azt kérdezve, hogy mivel Zagyva és Vona urak ezekkel a mondatokkal Zagyva úr külön is, viselkedésével, utcai harcos stílusával szégyent hoztak a képviselői címre, az ország méltóságára, meddig akarnak még ücsörögni a parlamentben?

- Vajon a Tisztelt Ház tagjaiban lesz-e annyi összetartás, hogy kiközösítik a mégis helyükön maradó képviselőtársaikat (például, ha megszólalnak, kivonulnak, vagy felállva hátat fordítanak nekik), vagy zokszó nélkül tudomásul veszik mindazt, ami megtörtént, elhangzott, s akkor arra gondolhat az ember, hogy netán még azonosulnak is a szavak és tettek mögött meghúzódó szándékokkal, gondolatokkal, lelki beállítottsággal, eszmeiséggel?

- Vajon a magyar média hivatalos szervezetei mikor fognak reagálni a történtekre, az elhangzottakra?

Talán nem magánvélemény, hogy a történtek után Zagyvának és Vonának nálunk sincs (nem lehet) helye a parlamentben. A magyar politikai elitnek és a médiának fel kellene végre ébrednie, mert most már egy folyamat kellős közepén vagyunk. Az mégiscsak tarthatatlan, hogy Magyarországon évek óta nagy nyilvánossághoz juthatnak, csaknem zavartalanul masírozhatnak hazai és külföldi (hazájukban régen betiltott) szélsőjobbos szervezetek, pártok, egyesületek és következmények nélkül lehet uszítani nyilvános rendezvényeken, az interneten, a sajtóban. Ez a hangvétel, viselkedés, eszmerendszer egyes képviselők áldatlan tevékenysége révén immár elérte, sőt befészkelte magát a magyar parlamentbe is.