szerző:
Hirschler Richárd

Valóban rivalizál-e Fellegi Tamással? Mi az oka a vezetés gyakori rögtönzéseinek? Mi a véleménye az ellenséges külföldi kommentárokról, a kínos leminősítésről? Minderre válaszol Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak adott interjúban.

hvg.hu: Miniszter úr, a múlt héten véletlenül összefutottunk a ferihegyi repülőtéren. Ön rendkívül jókedvűnek tűnt, pedig idehaza kap hideget-meleget a sajtóban.

Matolcsy György: Nem véletlenül, 2002 óta most ért el először komoly sikert az EU-tárgyaláson magyar kormány éppen a nyugdíjpénztári rendszer ügyében. Az EU-val hosszas csatát folytattunk: 9 tagállam kezdeményezte, hogy a második pillér vagyonát vegyék figyelembe az államadósság szintjénél, az állam befizetéseit pedig a költségvetési deficitnél.

Matolcsy György
©

Közben Magyarország megengedte az átlépést az első pillérbe, ezért fontos volt, hogy ne büntessenek, ha visszatérünk az EU 18 tagországában jelenleg is működő nyugdíjrendszerre. Az ütközet kimenetele sokáig bizonytalannak látszott, ám a pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán elfogadták, hogy a nyugdíjakra vonatkozó új európai jogszabály 2011 augusztusában vagy szeptemberében lépjen érvénybe, és az előtte történt nyugdíjrendszeri változtatásokat az unió visszamenőleg ne büntesse. Így bennünket sem szankcionálnak. 

hvg.hu: Igen, de közben külföldön egyáltalán nincs olyan jó visszhangja a magyar gazdaságpolitikának: a Financial Times pénzügyminisztereket értékelő rangsorában önt az utolsó előtti helyre tették. Sovány vígasz, hogy ide került korábban az előd, Oszkó Péter is. Emellett a Moody’s-nál nagyon közel kerültek a magyar papírok a junk, bóvli minősítéshez. Minek tulajdonítja ezt a negatív trendet?

M.Gy.: Főként annak, hogy Magyarország a megszokotthoz képest más úton indult el gazdaságpolitikájában. A világon a válságkezelésre általános receptként bevett, megszorításokon alapuló gazdaságpolitika helyett egy növekedést, foglalkoztatást pártoló vonalon indultunk el. A pénzügyi konszolidációt tekintettük a legfontosabbnak, és 2010 második felében, röpke hat hónap alatt konszolidáltuk is Magyarország költségvetését. Nemcsak erre az évre, de 2011-re és 2012-re is.

©

Ez nem ortodox módon, hanem időnként kétségtelenül brutális eszközökkel történt. A bankadó, a három válságadó olyan eszközrendszer, amit nem szoktak használni, de nekünk használni kellett, és ez az, amit meg kellene értenie a The Financial Times elemzőjének, és a többi barátunknak az Európai Unióban, meg másutt. Papíron ugyanis a GDP arányában 3,8 százalékos, valójában azonban hét százalékos költségvetési hiányt örököltünk az idén júniusban.

hvg.hu: Hogy jött ki a hét százalék?

M.Gy.: Nagyon egyszerűen. Meg kell néznünk, hogy a magyar kormánynak az elmúlt hat hónapban milyen lépeseket kellett tennie a költségvetés kiegyensúlyozására, miközben a kiadási oldalt az előirányzatnak megfelelően szinten tartottuk. Be kellett vezetnünk a csaknem 200 milliárdos bankadót, végre kellett hajtani egy 120 milliárdos költségvetési zárolást. Ezután három szektorban, összesen 160 milliárd forintnyi válságadót vetettünk ki, továbbá csaknem 60 milliárd forintot átirányítottunk a magán-nyugdíjpénztárakból az állami pillérbe. És a múlt héten közel 100 milliárdos maradványzárolást hajtottunk végre a költségvetésen belül. Ez már 640 milliárd forint, ennyi hiányzott a költségvetésből.

Ráadásul az eredeti költségvetést 0,9 százalékos GDP-csökkenéssel tervezték, ehelyett idén várhatóan 1 százalék körüli növekedés lesz. Mivel minden 1 százalékos GDP növekedés mintegy 100 milliárddal dobja meg a költségvetési bevételeket, a csaknem 2 százaléknyi különbségnek hozzávetőleg 200 milliárd forint pluszbevételt kellett volna hoznia. Ez sem volt sehol, így gyakorlatilag 840 milliárd hiányzik a 2009 őszén elfogadott költségvetésből. Tehát a barátaink itt-ott-amott a világban elfelejtik, hogy nevüket adták, asszisztáltak egy olyan csaláshoz, amelynek során ekkora összeg nem jelent meg a költségvetésben. Tehát a kormány intézkedéssorozata azt célozta, hogy beállítsa a 3,8 százalékos hiánycélt – tankönyvekben szereplő megoldások helyett nem ortodox eszközökkel.

hvg.hu: Persze, ennek lehet néhány hátulütője, például az is, hogy a válságadók elriasztják a beruházókat, és ez veszélyeztetheti a növekedési és munkahelyteremtési terveket.

M.Gy.: Ezt nem hiszem. Az energiaszektorban, a telekommunikációs szektorban és a kiskereskedelemben kell válságadót fizetni. Ám mindhárom szektorban a magyar átlaghoz képest kiugró a jövedelmezőség, 20-30 százalék közötti a profitráta. Nem hiszem, hogy csökkentenék a fejlesztéseik ütemét. A bankszektorban sem várjuk a hitelezés elapadását a bankadó miatt.

©

Éppen ellenkezőleg: ha pótolni akarják a kieső nyereséget, akkor növelni fogják a hitelnyújtást. Egyébként is az EU-ban már tíz ország vezetett be bankadót, nem vagyunk egyedül ezen a téren. Ezzel a sikeres, három évre szóló pénzügyi konszolidációval Magyarország elérte, hogy levegyenek minket a legrosszabb országok listájáról az EU-ban, a Nemzetközi Valutaalapban és a pénzpiacokon is.

hvg.hu: No de a hitelminősítők mintha erről nem tudnának. Akármi is motiválta őket, a befektetők mégiscsak megnézik, milyen osztályzatot kap tőlük Magyarország, és ez nyilván befolyásolja döntésüket.

M.Gy.: Náluk ez inkább érzelmi alapon hozott döntés, mert a magyar számok ezt nem indokolják. Magyarország ugyanis a 3,8 százalékos GDP-arányos idei költségvetési hiányával az EU-tagországok élvonalába került, s a jövő évet az 5. legkiegyensúlyozottabb költségvetéssel zárja.

hvg.hu: Mindamellett a kockázati kamatfelár így is tetemes, amikor kölcsönt veszünk föl a piacon.

M.Gy.: Igen, mert magas a külföldi adósság: hazánk adóssága a GDP-hez viszonyítva 100 százaléka fölött van, ezen belül az államadósság 80 százalék körüli. De ez egy másik ügy. Veszik a magyar államkötvényeket, és elismerik, hogy jövőre is tartani tudjuk helyezésünket az EU tagországai között, tekintettel a 3 százalékos jövő évi GDP-arányos költségvetési deficit-előirányzatra.

hvg.hu: Igen ám, de mi lesz 2013-tól kezdődően, amikor a kormány már nem számíthat a jelenlegihez hasonló méretű bevételi forrásokra?

M.Gy.: A pénzügyi konszolidáció 2012-re is érvényes; a nyugdíjpénztár vagyonából 2011-ben 530 milliárdot, 2012-ben pedig 250 milliárd forintot utalunk át az állami nyugdíjalap hiányának fedezésére. A kérdés az, hogy mi lesz 2013-ban, 2014-ben, amikor a bankadó jelentősen csökken, a válságadókat kivezetjük? Ahhoz, hogy akkorra a kívánatos egyensúly meglegyen, már 2011. február végén dönteni fogunk egy mélyreható, és a magyar gazdaság valamennyi területét átfogó strukturális reformprogramról, amelyet még abban az évben beindítunk, és 2012 végéig végrehajtunk. Ennek eredményeképp 600-800 milliárd forint megtakarítást érhetünk el a költségvetés kiadási oldalán. Ez áll szemben majd a kivezetendő és a bevételt csökkentő válságadókkal.

hvg.hu: Konkrétan miből származna a megtakarítás?

M.Gy.: Minden nagyobb költségvetési tételt felülvizsgálunk. A 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során. A nyugdíjrendszer átalakításával felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjasok helyzetét. Magyarországon 12 százalék a rokkantnyugdíjasok aránya, míg az OECD-országok átlaga 6 százalék. Összesen 420 ezer fő van nálunk rokkantnyugdíjasként nyilvántartva, ám ha mi is az OECD-átlaghoz közelítenénk, számuk 210 ezerre apadna. Tarthatatlanul magas a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatása. Ennyit kapnak jövőre is. Mintegy 50 milliárdot meg lehetne spórolni, ha a közösségi közlekedés területén 2012-ben reformokat léptetnénk életbe. Mi ilyen értelmű javaslatokat készítünk elő a kormány számára.

hvg.hu: De hol marad a nagy ellátórendszerek: az egészségügy, az oktatás, a szociális háló, az önkormányzatok reformja?

M.Gy.: Valamennyi tárcától fogunk kérni javaslatokat, én most csak néhányat emeltem ki, amelyeket a költségvetés oldalán meg lehet valósítani.

hvg.hu: A nyugdíjpénztárak körüli vitában felmerült, hogy hogyan tudnak egyéni számlákat vezetni az állami nyugdíjalapban, hiszen annak reformja még egyáltalán nem történt meg.

M.Gy.: Meg fog történni. Először leválasztjuk a valódi nyugdíjjellegű kifizetéseket a szociális kifizetésektől. Az előnyugdíjazás vagy a rokkantnyugdíjazás szociális kifizetés, nem valódi nyugdíj. Reményeink szerint a 3 millió ember többsége átlép az állami nyugdíjrendszerbe. Január 31-ig kiderül, valójában hányan. Számláikat magukkal hozzák, és a következő két évben valamennyi nyugdíjbefizetőnek, jogosultnak saját számlája lesz. Vagyis az állami nyugdíjrendszer reformját az átlépésekkel indítjuk be.

hvg.hu: Mindez rengeteg döntést igényel felső szinten. Hogyan működik ez a döntéshozatali mechanizmus? A döntések időnként rögtönzésnek tűnnek, elég csak a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ellentmondó nyilatkozatokra utalni. Mintha a legfelső szinten egyetlen személy hozná a döntéseket, egymondatos direktívákat ad, azután a miniszterek kidolgozzák a részleteket.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

M.Gy.: Ez jó dramaturgia lehetne egy filmben, de a kormányzás szerencsére kicsit komolyabb. Az eredeti kormányprogramban lényegében minden benne van, amiről most beszélünk, csak gondosan kell elolvasni. Amikor mi azt mondtuk, hogy 7-8 százalék a költségvetés valós deficitje, rögtön hozzátettük: az új kormány nem indít megszorító csomagot.

©

Természetesen minden tárcának van felelőssége, mi a gazdaságpolitikáért, ezen belül a pénzügypolitikáért, a gazdaságstratégiáért és foglalkoztatásért vagyunk felelősek. Ha megszületik a politikai döntés, a minisztérium kidolgoz több változatot, ezek esetleg kiszivároghatnak, innen a látszólagos bizonytalanság, amiből rögtönzésre következtetnek.

hvg.hu: Igazából nem is kiszivárogtatásról van szó, hiszen időnként szembeötlő az egyes tárcák egymással folytatott rivalizálása. Így például az ön által irányított minisztérium és a Fellegi Tamás vezette fejlesztési minisztérium mintha egymás rovására próbálna bizonyos területeket a maga fennhatósága alá helyezni.

M.Gy.: Ez is egy filmdrámába illő feltételezés. Ezzel szemben folyamatos az együttműködés az Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között, pontos szereposztás alapján működünk együtt.

hvg.hu: Miniszter úr, önt a média egy része folyamatosan támadja. Még a Magyar Nemzet is csatlakozott egy látszólag valahonnan irányított kampányhoz, aminek azután maga Orbán Viktor kormányfő vetett véget, leállította a Nemzetet, azzal, hogy töretlenül bízik önben, aki az ő „jobbkeze”. Más orgánumok persze nem álltak le. Mindezt hogyan tudja elviselni?

M.Gy.: Nem kell velük törődnöm. Munkámat kitűnő csapat segíti, sikeresen végrehajtottuk a pénzügyi konszolidációt és, nem utolsó sorban, jó a humorérzékem.

Cikk megosztása
Címkék