Oszkó Péter: „A kormánynak nincs érdemi gazdaságpolitikája"

A kormány legnagyobb hibája, hogy nincs kiforrott, érdemi és irányadó gazdaságpolitikája. Döntően kommunikációs és politikai szempontok szerint irányítják az országot, amit a közvélemény nagyvonalúan egyfajta különutas gazdaságpolitikának nevezett el – hangsúlyozta a hvg.hu-nak adott interjúban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.

hvg.hu: Az Orbán kormány mely gazdaságpolitikai intézkedéseit tartja a legkárosabbnak?

Oszkó Péter: A kormányzó párt szakértői testülete nem gondolta át a lehetőségeket, nem végeztek hosszú távú terveikre számításokat, s nem különösebben hasznosítják a korábbi hasonló tanulmányokat, például a Reformszövetségét sem. Alapos és részletes elemzések, következtetések helyett célok nélküli, improvizatív a gazdaságpolitika, amelyet az elkerülhetetlen intézkedések halogatása és a problémákkal való szembesülés hiánya jellemez. Intézkedéseiket, hogy mit miért csinálnak, érdemben nem tudják megindokolni.

Oszkó Péter Fotó: Stiller Ákos

Az eredeti kinyilatkoztatások arról szóltak, hogy ennek a „különutas” gazdaságpolitikának az lenne a célja, hogy erőteljesebben serkentse a gazdasági növekedést. Ám a jelenlegi kabinet intézkedéseihez képest a Bajnai-kormány adórendszer-átalakítása jóval nagyobb arányban segítette a foglalkoztatást, könnyítette a munkáltatók terhét és szorította le a munkaerőköltségeket. Ezzel szemben a különadók, a járulékemelések, illetve az adórendszer olyan átalakítása, amelynek kapcsán a kormány az emelkedő közterheket a munkáltatókra kényszerített béremeléssel próbálja kompenzálni, kifejezetten rontják a foglalkoztatási viszonyokat, a versenyképességet és így a növekedési kilátásokat. Amikor az Orbán-kormány bejelentette, hogy februárban, de legkésőbb márciusban jelentős költségvetési kiigazítást végez, lényegében beismerte, hogy az az állítás, miszerint nincs szükség megszorításokra, hanem majd a növekedés megold minden problémát, nem egészen egy év alatt megdőlt. Mindezek alapján nehéz egy olyan intézkedést megjelölni, amiről kijelenteném, hogy a legtöbb kárt okozza az országnak. Gazdaságpolitikai téren több intézkedésükkel nem értettem egyet: például a magánnyugdíjpénztárak államosításával, vagy azzal, hogy kiadáscsökkentés helyett átmeneti intézkedésekkel tartott a kormány látszategyensúlyt.

hvg.hu: Ha ön lenne a pénzügyminiszter, milyen három intézkedést hozna haladéktalanul? Milyen gazdaságpolitikai lépéseket hiányol?

O.P.: Lehet, naiv voltam, de én 2010 nyarára vártam az átfogó önkormányzati reformot, illetve már akkor el kellett volna kezdeni a közösségi közlekedés dinamikus átalakítását is. Olyan érdemi kormányzati intézkedésekre lett volna szükség, ami évtizedekkel előre viszi ezeknek az intézményrendszereknek a hatékony és takarékos gazdálkodását. Lényegében ezek mind elmaradtak, mert például az önkormányzati rendszerrel, vagy a közösségi közlekedéssel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket sokkal inkább politikai szempontok vezérelték, a gazdasági tényezők teljesen háttérbe szorultak, gyakorlatilag hiányoztak. Ezen a két ponton biztos, hogy óriási plusz terheket visel a költségvetés. Nyilván lenne mit átalakítani az egészségügyi és oktatási rendszerben is, de itt elsősorban talán nem is megtakarítási célban kell gondolkodni, hanem a hatékonyság- és minőségnövelésben.

hvg.hu: Komolyan gondolja, hogy a korábbi kormány gazdaságpolitikájának folytatásával meg lehetett volna spórolni a különadókat és a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolási kísérletét?

O.P.: Egyértelműen igen. A magánnyugdíjpénztárak államosításának például alig van pozitív hatása a költségvetésre, hiszen magának a vagyonnak az államosítását mint egyenlegjavító bevételt az Európai Unió várhatóan nem fogja elfogadni, miközben a növekvő járulékbevételeket és a csökkenő adósságból fakadó alacsonyabb kamatköltségeket lényegében felemészti az intézkedés által okozott hitelvesztés miatti többlet a kockázati felárakban. 2011-ben várhatóan enélkül is tartani kell a 3 százalékos hiányt, a későbbi években ez az intézkedés pedig kifejezetten rontani fogja az államháztartás egyensúlyát. Idén egyébként feltételezhetően emiatt történt a 250 milliárd forintos zárolás rögtön az év elején, de megmutatta azt is, hogy nincs rendben a 2011-es költségvetés egyenlege és 2010-ben sem ennek a segítségével tartotta a kormány a hiányt. Hozzá kell tennem, hogy bár széles tömegek nem érzékelik, az Orbán-kormány az egykulcsos adó bevezetésével olyan adócsökkentést hajtott végre, ami további óriási bevételkieséssel jár, az államháztartás jelenlegi fokozódó egyensúlyi problémáit tehát lényegében a kormány magának okozta. Az újdonsült kormányzati gazdaságpolitikának a vágyott növekedési hatások helyett eddig ez az egyetlen kézzelfogható eredménye.

A kiadásoldali szigorú gazdálkodás mellett és az intézményrendszer-beli reformok gyors elindításával, illetve folytatásával azt gondolom, a 2010-es, a 2011-es, de még a későbbi évek költségvetési egyenlegei is megfelelő szinten lettek volna tarthatók. Ugyancsak folytatható lett volna egy kiadáscsökkentésekkel párhuzamos és arányos adócsökkentési program, és elkerülhetőek lettek volna azok az intézkedések, melyek jelentősen rontják a növekedési kilátásokat.

Oszkó Péter a Bajnai kormányban Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu: S nem kellett volna ehhez újabb IMF- és EU-kölcsönöket felvennie az országnak, növelve eladósodottságunkat?

O.P.: Egyáltalán nem. Egy dolgot azért tisztázzunk: a Bajnai-kormány hivatalba lépésétől, tehát 2009 nyarától a kormány nem hívott le újabb részletet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjából. Sőt, ezt követően már olyan nemzetközi értékpapír-kibocsátásokkal jöttünk elő, ami gyakorlatilag visszavitte Magyarországot a piaci finanszírozáshoz. Úgy alakítottuk az együttműködést az IMF-el, hogy az ország lehetőleg több hitelt már ne vegyen fel, mert nem vetett volna ránk jó fényt.

Önmagában nem tartom problémának, hogy az Orbán-kormány nem alakított ki új csomagot a Valutaalappal és az Európai Unióval, sőt, megjegyzem, jól tette, viszont nem jól intézte ennek a folyamatát. A kormány először bejelentette, hogy újabb hitelcsomagot szeretne, majd amikor nem sikerült megegyezniük a Valutaalappal, akkor közölték, nem is akarnak semmiféle új csomagot, sőt, a meglévőnek a feltételeit sem kívánják teljesíteni. A kormánynak ez a pökhendi viselkedése sokba került az országnak kamatfelárakban és forintgyengülésben.

hvg.hu: Mit szól Orbán Viktor múlt héten tartott parlamenti beszédéhez, melyben többek között a következőt mondta: „A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt az ügyefogyott és szerencsétlen elődeikkel tették,...az előző nyolc év kormányzása súlyos terheket rótt a lakosságra és az új kormányzatra is... ideje hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal és hazugságokkal eljátszotta nemzetközi megbecsülését "?

O.P.: Bármennyire is korrekt és támogató volt a viszony köztem és a szocialista frakció között, az én pénzügyminiszterségemet megelőző időszak kormányzatáért nem tudok és nem is akarok felelősséget vállalni. Sőt, furcsa is lenne, ha hangzatos fordulatokkal védeném, mert mielőtt pénzügyminiszter lettem, erősen kritizáltam az akkori gazdaságpolitikát. A Reformszövetség tevékenysége és tanulmányai is lényegében arról szóltak, hogy mi mindent kéne másképp csinálni, kormányon pedig mi ezeket a terveket valósítottuk meg. Emellett azt kell mondanom, hogy a Bajnai-kormány egy évében nemzetközileg is igencsak megbecsült és messzemenően hiteles gazdaságpolitikát folytatott. Nem tudom, hogy a jelenlegi kabinet milyen értelmet lát a múltba történő visszamutogatásban, egyre többen várják és remélik, hogy megkezdődik az a kormányzati munka, ami nem mások érdemtelen pocskondiázásával, hanem végre saját eredményekkel igyekszik megbecsülést szerezni. Meggyőződésem, hogy ebből a mesterségesen gerjesztett vitából nem jött jól ki a kormány, sőt, jelentősen vesztett hitelességéből, belföldön is, de különösen a határainkon túl.