Cameron, a Konzervatív Párt vezetője, aki a brit politikatörténet első kétpárti konzervatív-liberális kormányának, és a II. világháború utáni időszak első brit koalíciós kabinetjének élén áll a kedd éjszakai váltás óta, munkatársainak küldött szerdai üzenetében közölte, hogy Nagy-Britanniára "új korszak köszöntött ... most pedig lássunk munkához".

"Árnyékminiszterek" az új kormányban

A miniszterelnök már szerdán hajnalban megerősítette, hogy a korábbi konzervatív árnyékkormány második embere és külügyi szóvivője, William Hague az új külügyminiszter. George Osborne a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be, Liam Fox pedig - ugyancsak a toryk színeiben - a védelmi tárcát irányítja. Ők szintén az egykori árnyékkormányban betöltött funkciójuknak megfelelő tárcákat kapták. Ken Clarke, a Konzervatív Párt nagy tekintélyű veteránja azonban, az előző tory kormány volt pénzügyminisztere - aki az árnyékkormányban az üzleti ügyek miniszteri tisztségének várományosa volt - végül az igazságügy-miniszteri és lordkancellári tisztséget kapta. 

Az üzleti és banki ügyek minisztere a Liberális Demokraták ugyancsak igen nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő, tudós pénzügyi szakember hírében álló veterán politikusa, Vince Cable lett. Ő a kabinet második legmagasabb rangú liberális tagja Nick Clegg, a párt vezetője után. Clegg a régi-új miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölti be; ez a pozíció Tony Blair munkáspárti kormánya alatt is intézményesen létezett, Blair utódja, a kedden leköszönt Gordon Brown idején azonban üresen maradt.

A koalíciós brit kormány legmagasabb rangú női tagja Theresa May, a Konzervatív Párt korábbi elnöke, aki szerdától belügyminiszter. Ő a brit belügyi tárca második női vezetője. Az előző, munkáspárti kormányban Jacqui Smith töltötte be egy ideig ezt a tisztséget, de ő kínos előzmények után lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy egyik képviselői költségtérítési elszámolásába belekerült néhány "felnőtt" tartalmú fizetős tv-csatorna díja is. E műsorokat egyébként nem ő, hanem távollétében a férje nézte. Az egykori liberális demokrata árnyékkormány belügyminiszter-jelöltje, Chris Huhne az energetikai és környezetvédelmi tárca vezetője az új kormányban.

A 43 éves Cameront - aki az utóbbi két évszázad legfiatalabb brit kormányfője - kedd este bízta meg II. Erzsébet királynő az új brit kormány megalakításával, miután a konzervatívok - jóllehet abszolút többség nélkül - megnyerték a múlt csütörtökön tartott parlamenti választásokat. Előtte Gordon Brown, az eddigi munkáspárti miniszterelnök járt az uralkodónál, és benyújtotta lemondását. Brown közölte, hogy a Labour éléről is azonnali hatállyal távozik. 

David Cameron (balra) és Nick Clegg

MTI/EPA

A múlt heti brit parlamenti választásokon - 36 év óta első ízben - egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget a londoni alsóházban. A Munkáspárt 1997-es elsöprő választási győzelme óta ellenzékben politizáló konzervatívoké lett a legnagyobb frakció, de ahhoz nem elégséges a létszáma, hogy a toryk önállóan többségi kormányt alakíthassanak.

Ebben a helyzetben Cameron a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokratákat kérte fel kormányalakítási tárgyalásokra. A vasárnap kezdődött egyeztetések kedd este fejeződtek be, de Cameron kormányalakítási megbízatásának pillanatában is tartott még a liberális párt vezető testületeiben a tárgyalóküldöttségek által kidolgozott koalíciós megállapodás-tervezet jóváhagyási folyamata.

Cameron a Buckingham-palotában

MTI/AP

Ez szerda hajnalban ért véget, miután a Liberális Demokraták új parlamenti frakciója, valamint a párt legfelső irányító testülete, a szövetségi végrehajtó tanács meghallgatta a tervezetet, majd hosszas szavazási procedúra után egyaránt elfogadta azt. Az uralkodó mindazonáltal már ez előtt külön jóváhagyta Clegg miniszterelnök-helyettesi megbízatását. Az új brit miniszterelnök-helyettes - aki politikusi karrierje előtt, a Financial Times megbízásából egy ideig Budapestről küldött tudósításokat a kelet-európai gazdasági reformfolyamatokról - első, szerda hajnali nyilatkozatában  kiemelte: Nagy-Britanniának nem csupán új kormánya, de új típusú kormánya is van. Ez egyenes utalás volt arra, hogy a II. világháború óta első ízben alakul koalíciós brit kabinet. 

Koalíciós megállapodás

Clegg közölte: reményei szerint ez új, sokszínű, plurális politika kezdetét is jelenti, olyanét, amelyben különböző meggyőződésű politikusok az ország érdekében túllépnek nézeteltéréseiken. A konzervatív-liberális koalíció megalkotásához máris sarkalatos nézetkülönbségeket kellett áthidalnia a két pártnak. Az erőteljesen EU-párti liberálisok például belementek, hogy a most kezdődő parlamenti ciklusban nem törekszenek az euró nagy-britanniai bevezetésére, amiről a konzervatívok hallani sem akarnak. Cameron a választási kampány idején rendezett miniszterelnök-jelölti tévéviták egyikén kijelentette: ha ő lesz a következő miniszterelnök, Nagy-Britannia "soha" nem lép be az euróövezetbe.

A liberálisok vállalták, hogy nem ellenzik a tengeralattjárókra telepített önálló brit atomütőerő felújítását. A konzervatívok ennek fejében elfogadták a program költségeinek szigorú felügyeletét. Mindemellett - legalábbis erre a parlamenti ciklusra - letettek adóreform-programjuk egyik sarkalatos eleméről, az örökösödési illeték alsó értékhatárának jelentős emeléséről is. A konzervatívok 2007-es éves kongresszusukon jelentették be, hogy kormányra kerülésük esetén több mint a háromszorosára, 300 ezer fontról egymillió fontra emelik az örökösödési adó alá eső ingatlanok alsó értékhatárát.

Megállapodás született arról is, hogy a parlamenti ciklusok idejét öt évben rögzítik. A jelenlegi választási törvény csak azt írja elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen belül a mindenkori kormányfő indoklás nélkül bármikor új választásokat írhatott ki. A módosítás azonnali érvényű lesz, vagyis a tervezet szerint a következő választásokat 2015 májusában tartják. A konzervatívok megígérték azt is, hogy népszavazást írnak ki a Liberális Demokraták által szorgalmazott választási reformról.  

Obama, Merkel is gratulált

Barack Obama amerikai elnök az Ovális Irodából hívta fel az Egyesült Államok hagyományos európai szövetségesének új vezetőjét, és meghívta: júliusban látogasson az Egyesült Államokba. Angela Merkel is mielőbbi németországi látogatásra invitálta az új brit kormányfőt - közölte a német kormány szóvivője. Az új konzervatív brit miniszterelnök és a német kancellár röviden szót váltott Európa gazdasági helyzetéről is - közölte a Downing Street.

Nicolas Sarkozy francia elnök közleményben gratulált az új brit kormányfőnek és reményét fejezte ki, hogy "együtt fognak dolgozni a Franciaország és Nagy-Britannia közötti igen szoros együttműködés és kivételes kapcsolatok további erősítésén". Stephen Harper konzervatív kanadai kormányfő közleményében meggyőződését fejezte ki, hogy a két országot egyesítő kapcsolatok a következő években tovább erősödnek. II. Erzsébet királynő az államfője Kanadának is, amely a Nemzetközösség tagja.