Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Yves Bot, azt indítványozta, hogy a bíróság állapítsa meg, Szlovákia nem sértette meg az EU jogszabályait, amikor 2009-ben nem engedte be Szlovákiába Sólyom László köztársasági elnököt - közölte a luxembourgi testület.

A főtanácsnok indítványában mindenekelőtt megállapította, hogy Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna tartania.

Még nincs végső döntés

Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról van szó, mivel a szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy vélte, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni.

Yves Bot ezután megjegyezte, hogy jóllehet, az uniós polgárok tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, az államfők tagállamokban tett látogatásaira vonatkozóan ez nem mondható el. Ezek az utazások ugyanis, még ha az unión belül is történnek, a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amely a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Fazekas István

A főtanácsnok szerint az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot - emlékeztet a közlemény. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A közlemény szerint a bírák most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

Több mint kétéves ügy

Sólyom László 2009. augusztus 21-én, egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István, Magyarország első, államalapító királya szobrának avatási ünnepségén - idézi fel a történteket az Európai Bíróság közleménye.

Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a tervezett látogatással kapcsolatban, Szlovákia három legmagasabb szintű képviselője, vagyis Ivan Gašparovič köztársasági elnök, Robert Fico miniszterelnök és Pavol Paška házelnök közös nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezték, hogy a magyar köztársasági elnök látogatását nem találják helyénvalónak, többek között azért, mert a magyar köztársasági elnök nem kívánt egyetlen hivatalos szlovák vezetővel sem találkozni, az augusztus 21-i időpont pedig különösen érzékeny. A tervezett látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük a magyar csapatok is – megszállták Csehszlovákiát.

A szlovák Külügyminisztérium 2009. augusztus 21-én szóbeli jegyzékben értesítette Magyarország pozsonyi nagykövetét a szlovák hatóságok azon döntéséről, hogy biztonsági kockázatok miatt, többek között a 2004/38 irányelv alapján megtagadták, hogy Sólyom köztársasági elnök ugyanezen a napon szlovák területre lépjen. A magyar köztársasági elnök, aki időközben a szlovák határhoz érkezett, az e szóbeli jegyzékről történő értesítését követően végül elállt azon szándékától, hogy belépjen Szlovákiába.

Magyarország, mivel úgy ítélte meg, hogy a magyar köztársasági elnök szlovák területre történő belépését ezen irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, kérte az Európai Bizottságtól, hogy az Európai Bíróság előtt indítson kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet a Szlovák Köztársaság ellen.

Magyarország szerint ugyanis az irányelv csak akkor teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy megtiltsák valamely uniós polgárnak a területükre történő belépését, ha az érintett személy személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Márpedig Magyarország szerint a jelen ügyben nem állt fenn ilyen helyzet.

A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó a valamely tagállam államfője által másik tagállam területén tett látogatásokra, e feltételek mellett pedig a jogsértés állítása nem megalapozott. Magyarország ezt követően úgy döntött, hogy a bíróság előtt saját maga indít kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet a Szlovák Köztársaság ellen, mint ahogy arra a EU alapszerződése lehetőséget is ad. A bizottság úgy döntött, hogy a Szlovák Köztársaság támogatása érdekében beavatkozik az eljárásba.