„Egy gésával élt és gyártotta a bombákat” – feltárulnak a koreai szabadságharcosok közé került rejtélyes magyar titkai

Hol találkozott először a koreai szabadságharcosokat segítő magyar bombagyáros alakjával?

2016-ban készült egy dél-koreai hazafias film, amely azt mutatta be, hogy a korabeli koreai ellenállás legfontosabb külföldi bázisának számító Sanghajban miként tevékenykednek a függetlenségi harcosok. Van köztük egy európai színész által megformált karakter, akire a többiek csak Madzsarüként hivatkoztak, ami a koreai nyelvben a magyar szó megfelelője. Persze ezt el lehetne hessegetni annyival, hogy csak egy film, ugyanakkor a cselekmény alapját egy 1947-es riportkönyv szolgáltatta, aminek a szerzője, a később Észak-Koreában komoly írókarriert befutott Park Tae-won volt, és ő is megemlékezett erről a Madzsarü nevű figuráról. Innentől vált számomra igazán érdekessé a történet, ráadásul most időszerű is, hiszen a Koreai-félszigeten idén ünneplik a japán uralom alóli felszabadulásuk 80. évfordulóját. Megjegyzem, nem ez az egyetlen alkalom, amikor a koreai és a magyar történelem összefonódott, 1956 őszén Budapesten tanuló észak-koreai diákok is részt vettek a forradalomban az itt megismert és megszeretett magyar egyetemisták oldalán.

A szóban forgó film előzetese:

Koreát már a japán gyarmatosítás előtt sem lehetett kifejezetten önálló államnak nevezni, hiszen Kína adófizetője volt. Miért fogadta a lakosság ellenségesen a kezdetektől a japánokat?

A koreaiak történelme lényegében külső támadások sorozatából áll, vagy Kína, vagy Japán felől érték agressziók a félszigetet. Az 1905-ös orosz–japán háború végén a japánok kiszorították Oroszországot a térségből, és Korea a védnökségük alá került, ami az önálló külpolitika elvesztését jelentette számára. Ennek hatására már megkezdődött az ellenállás, és az ország akkori császára, Kodzsong a nyugati hatalmak segítségét kérte a japánok ellenében, de nem járt sikerrel, és 1907-ben lemondatták. Három évvel később pedig a japánok gyarmati státuszba taszították a félszigetet. Az első komoly függetlenségpárti megmozdulás 1919. március elsején robbant ki, amit akár 1848. március 15-ével is össze lehet hasonlítani. Ezt a japánok brutálisan leverték, a koreai értelmiség egy része elmenekült, és Sanghajban alakított emigráns kormányt. Ettől fogva ez lett a koreai ellenállás központja, ott bukkant fel Magyar Gábor is.