szerző:
Klopfstein-László Kornél
Tetszett a cikk?

Alaposan megkavarta a választások eredményeit a szavazók váratlanul magas részvételi aránya Izraelben. Az exit poll szerint a legtöbb voksot még így is a jobbközép Likud és a nacionalista Jiszráél Béténu párt közös listája kapta a keddi voksoláson. A Munkapárt nagy meglepetésre csak a harmadik lett.

Bár a mélyen vallásos hászid zsidók szerint a szavazás szigorúan tiltott tevékenység, az izraeli állampolgárok rég nem látott arányban - több mint 70 százalék - adták le voksaikat a keddi előrehozott voksoláson. Az eredmény a választási szakértők mellett a bal-közép pártoknak is hatalmas meglepetést okozott.

A Channel 2 nem hivatalos eredményei szerint a legtöbb szavazatot a Benjámin Netanjahu vezette Likud és a jobboldali nacionalista Jiszráél Béténu (Izrael a Mi Hazánk) párt közös listája kapta, ezzel 31 képviselői helyet szerezve a következő izraeli parlamentben. A második helyen váratlanul a Jair Lapid vezette Jes Atid (Van jövő) végzett. Lapid édesapja a vajdasági magyar zsidó családból származó 2008-ban elhunyt újságíró, Tomi Lapid. Az exit poll eredmények szerint a Jes Atid 19, míg a Munkapárt 17 képviselővel lesz jelen az a következő kneszetben.

A választások előtt nagy esélyesként emlegetett, szélsőségesen nacionalista Habájt Hajehudi (Zsidó Haza) nevű csoport mindössze 12 helyet szerzett. A vallásos keletieket tömörítő Sász 11, míg a Cipi Livni volt külügyminiszer vezette Tnua (Mozgalom) és a szociálidemokrata Merec (Energia) 7-7 fővel képviselteti magát.

A Fehér Ház Twitter oldalán megjelent bejegyzés szerint „bárhogy is alakul a választások eredménye, az Egyesült Államok hozzáállása nem változik az izraeli-palesztin konfliktus megítélésében”. Jay Carney szóvivő ehhez hozzátette: „továbbra is szeretnénk világossá tenni, hogy csak a közvetlen tárgyalásokon keresztül valósulhat meg egy olyan béke, amely mindkét fél számára elfogadható”.

Netanjahu meggyengült
MTI/EPA/Jason Szenes

Netanjahu a jobboldali Likud vezetőjeként még tavaly októberben jelentette be, hogy idő előtti választásokat kell kiírni, mivel jelenlegi mandátumokkal nem tudja keresztülvinni a parlamenten a következő évre tervezett megszorító költségvetést. A szavazást eredetileg 2013 októberében tartották volna, de a törvényhozás, a kneszet, végül az előrehozott januári voksolás mellett döntött.

A százhúsz tagú izraeli törvényhozásba idén harmincnégy tömörülés szeretett volna bejutni, köztük olyan fiatal kezdeményezések is, mint a szabad információáramlást követelő Piratim (Kalózok) párt, illetve a marihuána legalizálását hirdető Álé Jarók (Zöld levél).

Kizárhatják az egyik jelöltet

Sajtóinformációk szerint a keddi voksolás során számos visszaélés történt. A tavaly év végén alakult centrista Tnua (Mozgalom) irodájánál például letépték a plakátokat, majd azt festették fel a falra, hogy „Jigál Amírnak igaza volt”. Amir jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Jichák Rabin néhai miniszterelnök meggyilkolásáért.

Közben az országos választási bizottság 37 ezer sékeles, vagyis körülbelül kétmillió forintos bírságot szabott ki a vallásos keletieket tömörítő Sász pártra, mert az rabbi-áldásokat, illetve amuletteket ígért a választók szavazataiért. Az indoklás szerint  áldások és vallási elemek politikai kampányban való felhasználása „kirívó törvénysértésnek” számít.

A választási bizottság szintén mérlegelni fogja a Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű jobboldali nacionalista párt képviselőjelöltjének kizárását a választásokból. A párt listáján szereplő amerikai születésű Jeremy Gimpel ugyanis két éve Floridában az iszlám számára szent Al Aksza mecset felrobbantásáról, és a helyén felépülő harmadik Zsidó Szentélyről beszélt egy előadásában.

Benjámin Netanjahu kormányfő reggel az elsők között adta le voksát egy jeruzsálemi általános iskolában, majd a jelen lévő fotósoknak felmutatta a saját pártját megjelölő szavazócéduláját, mielőtt borítékba zárta és bedobta volna az urnába. A szavazóhelyiségekben azonban tilos a pártpropaganda, ezért a szakértők felvetették, hogy a kormányfő törvénysértést követhetett el.

Mindegy, ki a győztes

Az izraeli választások során az állampolgárok először követhették élőben a voksolás részeredményeit a kormány által indított honlapon, illetve az okostelefonokra fejlesztett alkalmazásokon. A keddi voksolás másik figyelemre méltó mozzanata az volt, hogy Michel Sabbah nyugalmazott jeruzsálemi latin pátriárka szavazásra buzdította az Izraelben élő arab lakosságot.

Az Arab Liga szintén részvételre szólította fel az országban élő arabokat a jobboldal erősödésének megfékezése érdekében. Izrael lakosságának körülbelül egyötödét kitevő arabok ugyanis a zsidóknál kisebb számban élnek szavazati jogukkal: 2001-ben 18 százalékuk, 2009-ben pedig 53,3 százalékuk járult az urnákhoz, míg az országos arány közel 65 százalék volt.

A Twitteren egyébként több olyan palesztin kommentelővel is találkozni, akik szerint teljesen irreleváns, hogy ki nyeri az előrehozott választásokat az országban. „Nekünk tökéletesen mindegy, hogy ki lesz a győztes. Nem csak a jobb, de a baloldali pártok is folytatják a telepek építését, háborút indítanak ellenünk és megaláznak minket” – fogalmazott az egyik felhasználó.

Négymillió palesztin nem szavazhat

A Jerusalem Post újságírója kedd délután arról számolt be, hogy az izraeli ultra-ortodox közösségen belül heves vita alakult ki arról, hogy vajon a Tóra szerint kötelező-e a szavazás. Míg az úgynevezett litván közösség egyértelműen a voksolás mellett érvel, addig a hászidok úgy látják, hogy a szavazás minden esetben tiltott tevékenység, mivel Izrael „a pokol országa”.

Közben az Israel loves Palestine mozgalom a választás kapcsán kampányt indított a Facebookon, melynek lényege, hogy az izraeli állampolgárok szimbolikusan átadhatják szavazataikat a palesztinoknak. A szervezet arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy - bár izraeli fennhatóság alatt élnek - jelenleg négymillió palesztinnak nincs szavazati joga a voksoláson.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!