Florian Hartleb, a berlini lap szerzője az Ahol Európa véget ér – Magyarország, Brüsszel és a liberális demokrácia sorsa című német nyelvű, a tekintélyes Suhrkamp kiadó digitális könyvsorozatában megjelent munkáról közölt recenziójában kiemelte, hogy az euróövezeti válság egyre inkább arról szól, hogy miként kellene alakítani az EU és a nemzetállamok viszonyát. 

Kifejtette, Orbán Viktor ebben a vitában a nemzetállamok erősítésének pártján áll, "a nacionalista kártyát játssza ki", és Brüsszelt "új Moszkvának" nevezve az EU-t az ellenség szerepébe állítja.

A Der Tagesspiegel online kiadásában megjelent írás szerzője szerint a kormány tevékenységére vonatkozó valamennyi jogos bírálat mellett azt is figyelembe kell venni, hogy 2010-ben "politikai újrakezdésre" volt szükség, és ennek eredményéről egyelőre nem lehet végleges értékelést adni.

A férfi, aki Orbán népszerűségi csúcson maradásáért felelős cím alatt Fodor Csabával, a Nézőpont Intézet igazgatójával közöl kommentáló elemekkel teletűzdelt beszélgetést a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap.

"Orbán Viktor és pártjának népszerűsége a Fidesz három és fél éves kormányzása után sem csökken. Ennek oka nemcsak az aránylag sikeres gazdaságpolitika, amelyet a Fidesz az ország csődtől való megmentéseként mutat be, hanem az az intellektuális háttér is, amelyet a Fidesz éveken át kiépített" – írja Lubos Palata, a magyar ügyekkel gyakran foglalkozó újságíró. 

A szerző szerint a Fidesz azért hozta létre a saját újságjait és intézeteit, mert korábban a lapok és a politikai elemző központok általában a liberálisok kezében voltak, akik a baloldalt támogatták. 

Ha a Fidesz nem akart csak kritikát olvasni magáról, létre kellett hoznia saját lapjait és intézményeit – jegyzi meg Palata. Ezen igyekezet eredménye a Nézőpont Intézet, amely "kormánypárti és jobboldali", a Magyar Hírlap a Fidesz "pártlapja", az "egykoron" közszolgálati televízió pedig "ma gyakorlatilag állami, időnként párttelevízióvá lett".