Tetszett a cikk?

Csak külső fizikai hatás okozhatta a Kogalimavia orosz légitársaság 224 halálos áldozatot követelő múlt szombati katasztrófáját – állítják a vállalat vezetői, akik szerint a technikai, illetve pilótahibát is ki lehet zárni. Közben azért sokasodnak a kérdőjelek is: egyszer már alaposan összetörték az orosz Airbus 321-est, a gépet üzemeltető légitársaság pedig súlyos pénzügyi gondokkal küszködik.

Tizennégy évvel ezelőtt a Middle East Airlines Airbus 321-esének pilótája a kairói repülőtér felé közeledve túl magasra emelte a vasmadár orrát, s jól nekicsapta a gép farát a leszállópályának. A komoly szerkezeti károsodást szenvedett repülőt kijavították, majd eladták. Ugyanez az A321-es a múlt szombaton – már az orosz Kogalimavia színeiben – 23 percnyi repülés után, kilencezer méter magasban eltűnt a radarokról, majd ezernyi darabra szétesve lezuhant a Sínai-félsziget homokjába.

A katasztrófa után készült képek alapján megállapítható: a 2001-ben megrongálódott farokrész a többi roncsdarabtól legalább három kilométeres távolságban ért földet, így nem kizárt, hogy a baleset a miatt következett be, hogy a gép szerkezetét leginkább igénybe vevő emelkedési szakaszban előjött egy rejtett hiba, s gyakorlatilag szétrobbant a gyorsan dehermetizálódó utaskabin. Ezt annak ellenére sem lehet kizárni, hogy az orosz tulajdonban lévő gép Írországban volt bejegyezve, így az ottani hatóságok is felelősek voltak az ellenőrzési kötelezettségek betartásáért. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szerencsétlenül járt gép másodpilótája, Szergej Truhacsev a végzetes felszállás előtt felhívta a lányát, s arról panaszkodott neki, hogy sok kívánnivalót hagy maga után a repülő állapota.

MTI / AP / Makszim Grigorijev

Az Izvesztyija című orosz napilap közben arról számolt be, hogy a nyugat-szibériai Kogalim városáról elnevezett légitársaság komoly anyagi nehézségekkel küszködött. A cég legalább 32 millió rubellel – 150 millió forinttal – tartozik az orosz állami nyugdíjalapnak, a cég nyeresége pedig tavaly 2,4 millió rubelre zuhant az egy évvel ezelőtti 87 millióról. Ugrásszerűen megemelkedtek a kiadások is, a Kogalimavia költségei tavaly 7,2 milliárd rubelt tettek ki, 1,3 milliárddal többet, mint 2013-ban. A cég, amely egy tavaly kezdett arculatátformálás eredményeként felvette a Metrojet nevet: már csak nyugati gépekkel közlekedik, a használt Airbus-gépekkel felváltott Tu-154-eseket az évtized elején vonták ki a forgalomból. A több milliárd rubeles hitelállománnyal terhelt cég állítólag az utóbbi hónapokban akadozva és késve fizette ki a béreket, s emiatt igencsak feszültek voltak a pilóták és az utaskísérők.

A Kogalimavia műszaki igazgatóhelyettese mindenesetre gyorsan közölte: semmi köze nem lehet a történtekhez annak, hogy 2001-ben a repülőgép farokrésze leszállás közben a földnek csapódott, az akkor keletkezett sérüléseket ugyanis teljesen kijavították. Elmondta azt is, hogy október 26-án rutinellenőrzést végeztek a gép hajtóművein, amelynek során semmilyen problémát nem észleltek. De gyorsan reagáltak a másik felvetésre is, a társaságot tulajdonló holdingtársaság egyik képviselője azt mondta, hogy a cégnek nem voltak pénzügyi problémái, amelyek befolyásolhatták volna a repülésbiztonságot.

Vegyes képet mutat az oroszországi légitársaságok biztonsági statisztikája. Míg a legnagyobb társaság, az Aeroflot modern flottával és balesetek nélkül működik, szinte minden évre jut egy-egy kisebb szállítót érő katasztrófa. 2011-ben a Jaroszlavl jéghoki csapata halt meg egy balesetben – a pilóta rossz pedált nyomott le –, 2012-ben 31-en vesztették életüket Szibériában, 2013-ban pedig a Moszkva és Kazany között közlekedő Boeing 737-es csapódott a földbe ötven emberrel a fedélzetén.

2012 decemberében történ egy másik, "csupán" három halálos áldozatot követelő, ám látványos baleset is: a Red Wings légitársaság gépe nem tudott megállni a vnukovói repülőtér leszállópályáján és áttörte a kerítést. A gép egyik kereke kigurult a közeli autópályára, ahol nekicsapódott egy gyorsan haladó autónak. A Red wing gépeivel már korábban is voltak bajok, az utasok többször panaszkodtak, hogy a leszálló Tu-204-esek nagyon nehezen lassulnak le.

Roncsdarab Jaroszlavl közelében 2011-ben
MTI / EPA / Makszim Sipenkov

Bár egyelőre a Kogalimavia vezetőit leszámítva senki sem ad hitelt (és a fekete doboz előzetes vizsgálata is ezt erősíti) azoknak a beszámolóknak, melyek szerint a gépet terroristák semmisítették volna meg – az Iszlám Állam egy közleményben vállalta magára a gép felrobbantását –, egy sor légitársaság, köztük a francia Air France és a német Lufthansa már bejelentette, biztonsági megfontolásokból felfüggeszti a Sínai-félsziget fölött húzódó légifolyosó használatát.

Az óvatosság hátterében az áll, hogy 2014 júliusában Kelet-Ukrajna fölött valóban rakétatalálat ért egy utasszállítót: a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpur felé tartó gépén 298 ember tartózkodott. A légifolyosó használatának felfüggesztése azt jelenti, hogy egyre inkább túlterheltté válik a Közel-Keletet és Európát összekötő többi útvonal, ahol tömegesen repülnek a dohai vagy a dubai csomópontokba tartó, vagy onnan felszállt gépek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!