Munkásmozgalmi Múzeum

RE: (2011.11.11. 08:04) Árpád Tóta

[i]„Analfabéta tömegek vannak. Vagy munkát adsz nekik, amit képesek elvégezni (és ennek világpiaci ára kevesebb a magyar minimálbérnél), vagy van egy titkos recepted, amitől holnapra sejtbiológusok lesznek belőlük.”[/i]

Hát ha ilyenek az írástudóink, amit ez a cikk is takar, akkor ne lehet csodálkozni, hogy analfabéta tömegek vannak.

Talán először önmagunkba kellene nézni! Az értelmiség árulását látom a szemünk előtt! Meg azt, hogy ez az értelmiség az értelmet is nélkülözi...

A titkos recept: először az értelmiségnek kellene felnőni a helyzet magaslatához! Legelőször is megtanulni gondolkodni, helyesen értelmezni dolgokat, aztán pedig írni és olvasni! Minden az önkritikánál kezdődik.

Az önkritikából pedig következne egy kis szerénység...

Szemtelen Manfréd gőzöse
Azért lehet egy-egy tudományág ismeretanyaga eltérő, mert nem az emberek alkották azokat, hanem csak adott képességeik alapján megpróbálják felfogni azt.
(itt némileg zavaró, hogy te több tudományról beszélsz, én pedig a tudomány különböző ágazatairól)

Éppen ezért egy tudományágat az azzal foglalkozó emberek eredményinek, eredményességének tükrében megítélni szerintem téves - de biztosan nem meggyőző érv.

Nekem még mindig nem állt össze a kép, hogy azok a tudományágak, ahol matematikai összefüggéseket alakalmaznak, miért egyszerűbb azoknál, ahol "szövegelnek"?!

Ha már megvan, hogy miért van "nagyságrendi különbség", akkor visszatérhetünk a kakira.

RE: Munkásmozgalmi Múzeum

Elhatároztam, hogy ezt a stílust nem veszem magamra. Ha magamra venném, a szerző elérte célját, hogy tudniillik lehúzzon a maga szintjére. Nem teszem meg ezt a szívességet. A stílussal kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy sajnos a mai fiatal generáció ezen a stíluson nő fel, mert ez a trendi, ez a menő. Ez a stílus is jön valahonnan, egy jól körülhatárolható szubkultúrából. Okos húzás a médiától ilyen tótawéket alkalmazni, mert jó szolgálatot tesz a közvélemény zombivá formálásában.

Persze lehet arra hivatkozni, hogy erre van igény, azaz piaci kereslet. Mármint a stílusra értve, mert így hitelesebb az összhang a zombivá tett közvéleménnyel. De a tartalom is szubkultúrás (zombi) és örömmel tapasztalom, hogy akadnak hozzászólók akár saját névvel is, akik ezt visszautasítják. Természetesen nem vitatom az ilyen szubkultúrás vélemény kinyilvánításának szabadságát sem, de ha a szerzőnek joga van elmondani a véleményét, akkor nekem is.

Elfogadom, hogy egy angol tanár nem tanult marxista politikai gazdaságtant és nem tudja, mi az a kizsákmányolás. De egy internetes újságírótól már nem fogadom el, hogy úgy gúnyolódjon a kizsákmányolás témakörén, hogy alapvető közgazdasági ismeretekkel sem rendelkezik. Ha pedig egy újságíró valamit nem ismer, akkor illene nem véleményt nyilvánítani. Mert az elhangzottakból az derül ki, hogy a szerző azt sem tudja, ő miből kapja a fizetését.

S hogy ne az én véleményemmel kelljen vitatkozni, hadd hivatkozzak Gazdag László közgazdász, egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem) cikkére (http://fn.hir24.hu/gazdasag/2011/08/29/mi_devizahitel_valsag_megoldasa), melyben leírja, hogy „Magyarországon a humán tényező jelentősen alulértékelt, a teljesítményéhez képest is. Az egy főre jutó GDP terén az EU-27 átlag 62%-át érjük el, míg a reálbérszínvonal az EU-27 átlag 22%-a. (Ma Bukarestben magasabb a reálbérszínvonal, mint Budapesten.) A 2010-es hazai reálbérszínvonal az 1978-as szintnek felel meg. Csak 30 évvel ezelőtt jóval egyenlőbb volt az elosztás.” Ebből még a laikus is levonhatja azt a következtetést, hogy a magyar munkaerő a GDP-vel arányos teljesítményének csak az egyharmadát kapja meg.

És hogy vád ne érhessen, véletlenül sem Marx elméleti rendszerében tett megállapításról van szó, hanem a keynesi értelemben vett makrogazdasági szemléletben, a ma általánosan elfogadott monetáris gazdaságpolitika elveivel összhangban megfogalmazott tudományos következtetésről. Ezeket persze szintén nem kell ismernie egy Pulitzer-díjas internetes újságírónak. De azt már értenie kell(ene), hogy egy hosszú időszak trendjében vizsgálva a GDP alakulását és vele párhuzamba állítva a reálbérek változását, a kettő egy jövedelmi ollót ábrázol, amely nyílik. Azaz a nemzetgazdaság jövedelméből a GDP-t előállító dolgozó egyre kisebb részt kap meg. Ez ugyanaz a kizsákmányolás, amelyet Marx az értéktöbblet elsajátításában fogalmazott meg.

Hogy miért nyílik ez a jövedelmi olló? Többek között azért, mert nagyon de nagyon fölborultak az értékarányok. A megtermelt GDP-ből aránytalanul nagy részt kapnak például a celebek, a Győzikék, Klaudiák, Mónikák, VV sztárok, meg persze a Pulitzer-díjas internetes újságírók is.

Hát persze, hogy egy Pulitzer-díjas internetes újságíró kifakad, ha kizsákmányolásról, bérkövetelésekről és sztrájkjogról hall!

Gazdag László megállapításának van egy másik oldala is, amely szintén nem mellékes egy piacgazdaságban. Az ugyanis, hogy a dolgozó munkabére a vásárlóerő a fogyasztói piacon. Vagyis ahhoz, hogy a reálgazdaság működjön, a fogyasztónak jövedelemmel kellene rendelkeznie! A gazdaságot pedig éppen a fizetőképes kereslet hiánya fojtja meg. Itt záródik be a kör, amely a tőketulajdonos-munkáltató tőkefelhalmozási vágyából származik. Nem a külpiac értékeli le a magyar munkaerő bérét. Ennek eklatáns példája, hogy a pénzpiacokra, a tőzsdére azonnal élénkítő hatással volt a hír, hogy az Orbán-kormány újra az IMF-hez fordul.

Még egy dologról beszélni kell! „Többet dolgozni kevesebb pénzért, az tényleg nem hangzik jól mellesleg.” Tényleg... Mellesleg... Fele annyi pénzért is lehet kétszer annyit dolgozni! Csak látni kell az értelmét! Hogy történelmi példát hozzak, a háború után az újjáépítést a társadalom úgy végezte el, hogy fejadagot kapott. Meg lehet csinálni! A kreativitást hiányolom és az ötlettelenséget látom a gazdasági-politikai elit részéről. Ha tényleg az volna a gond, hogy fele annyi pénzért kellene kétszer annyit dolgozni, akkor ki kellene állni a dolgozók elé és meg kellene mondani, hogy „nem tudunk bért fizetni, mert nincs tőke a termelésre!” A pénz alapanyagra és energiára kell! Vagyis a termeléshez szükséges tőkét a dolgozók a saját munkabérükből pótolják. Cserébe a termelőeszközök résztulajdonának jogát kellene felajánlani! Nem is értem, hogy ez miért nem történik meg. Szerintem azért, mert a hatalmi helyzetben lévők fejében nem a társadalom érdeke fordul meg, hanem kizárólag a tőketulajdonosok önző érdeke.

A kreatív gondolkodás helyett sokkal egyszerűbb ezt mondani: „A szervezett munkakerülés sem tarthat igényt az állami jóindulatra.” Ezzel a mondattal a magyar társadalom aktív dolgozó népessége, aki mellesleg eltartja a Pulitzer-díjas internetes újságírókat is, ki lett kiáltva szervezett munkakerülőnek! Ugyanúgy, ahogy az egész cigányság kollektíve ki lett már kiáltva munkakerülőnek!

Folyik az ellenségkeresés és a magyar társadalom megosztása. Tóta W. ebben élen jár.

Valoszinuleg valamit meg akart akadalyozni a kormany a gyors bejelentessel, az MNB sem tudott a dologrol, pedig Simor alairasa kell az IMF megallapodasahoz.
Valoszinuleg valamelyik hitelminosito napokon belul bejelenteti/bejelentette volna a bovli kategoriat, ami tovabb rontotta volna a forint arfolyamat.

Egyelőre blöff az egész IMF tárgyalás.

Matolcsy találkozott az IMF éppen Magyarországon tartózkodó - de más ügyben eljáró - küldöttségével ma reggel és azt mondta nekik: "Jó reggelt!" - mire ők kedvesen viszonozták a köszöntést "Good morning". Nagyjából ez lehetett a lényeg. A Fidesz szerint ezzel a "tárgyalások" kezdetüket vették.

Mondd azt, hogy a Fidesz hazudik! Majd beperelnek a Fővárosi Bíróságon és a bíró nekik fog ítélni. Emlékszel még az ÉS féle kft. "közgyűlés" ügyére? Nahát!