Svédország: elkészült az első magyar Gripen vadászgép

5 perc

2005.01.25. 13:00

Elkészült az első, Magyarországnak gyártott Gripen Svédországban, a magyar felségjelzésű vadászrepülőgépet a magyar és a svéd honvédelmi miniszter jelenlétében mutatták be kedden.

Mint arról a hvg.hu helyszíni tudósítója beszámolt, a svéd Saab hadiipari cég lingköpingi törzsgyárában kedden ünnepélyes külsőségek között kigördült a magyar légierő számára gyártott első Gripen vadászgép, amely négy társával együtt 2006 márciusában érkezik majd Magyarországra. Jövő év végéig további két repülőgépet szállít Svédország Magyarországnak. A fennmaradó hét vadászgép pedig 2007-ben, két részletben kerül majd a magyar légierőhöz.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az eseményen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a 14 Gripen vadászrepülőgép a következő 35 évre "megnyugtató megoldást ad a légtérvédelemre és a szövetségesi feladatok ellátására". Ezzel a beszerzéssel nagy technológiai ugrást hajt végre a Magyar Honvédség, hiszen negyedik generációs repülőgépekkel rendelkezik majd. A miniszter kiemelte, hogy a MiG-29-es vadászrepülőgéppel több komoly sikert értek el a magyar pilóták a nemzetközi légibemutatókon. Közölte, azt üzeni a svéd pilótáknak, hogy "kössék fel a nadrágot", mert nemsokára megint nyerni fognak a magyar pilóták, ezúttal már a svéd repülőgéppel. Leni Björklund svéd védelmi miniszter a két ország nagy történelmi pillanatának nevezte ezt a napot, amelyen elkészült az első, Magyarországnak gyártott Gripen.

Magnus Olsson svéd berepülőpilóta elmondta, hogy februárban kezdődik a repülőgépek földi tesztelése, majd több alkalommal a levegőben is kipróbálják a Gripeneket, mielőtt a Magyar Honvédség használatba veszi őket. A linköpingi ünnepségen a vadászrepülőgéppel Kilián Nándor ezredes, a Magyar Honvédség "Puma" harcászati repülőszázadának parancsnoka gurult ki a függöny mögül.

A NATO-ban alkalmazott, úgynevezett "légifölény" színre, azaz világosszürkére festett repülőgépre már felkerült a magyar felségjelzés és a Puma század jelvénye is. Az első magyar Gripen a 30-as oldalszámot kapta. Kilián Nándor, aki ugyancsak a leendő Gripen pilóták között van, elmondta, hogy a légierő azt szeretné, ha jövőre már a magyar pilóták repülhetnének haza Linköpingből az új gépekkel.

20 magyar pilóta a 14 Griffmadárhoz (Oldaltörés)

A 14 magyar Gripen vadászrepülőgéphez összesen 20 pilótát képeznek ki, akiknek átlagéletkora 35 év.  Közülük ötnek hétfőn kezdődött el az egy éven át tartó kiképzése Svédországban, ők várhatóan márciusban már önállóan repülnek majd a svéd Gripenekkel. Ezek a pilóták a kiképzésük során az oktatói szintet fogják elérni: a Svédországban eltöltött egy évet követően visszatérnek Magyarországra, és Gripen kiképzőpilótaként dolgoznak majd a magyar légierőnél. A magyar pilóták következő csoportjának kiképzését a svédországi kezdés után már otthon fogják befejezni magyar kiképzők. Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter Gripen programot irányító tanácsadója elmondta: Magyarországnak összesen 210 milliárd forintba kerül a vadászrepülőgép program. Ebbe beletartozik a repülőgépek 10 évre szóló bérlete, a teljes földi támogató rendszer, valamint a pilóták és a kiszolgáló személyzet kiképzése is.

A tanácsadó szerint mindez azt jelenti, hogy a következő tíz évben - a bérleti díjon kívül - csak a repülőgépek üzemanyagáért kell fizetnie Magyarországnak. A tíz év elteltével pluszköltség nélkül Magyarország tulajdonába kerülnek a repülőgépek és földi kiszolgáló eszközök is. Hollósi közlése szerint a 210 milliárd forintból eddig mintegy 40 milliárd forintot utalt át Budapest. Azt is elmondta, hogy a repülőgépek fegyverzetére 2011-ig a tervek szerint mintegy 23 milliárd forintot költenek. Magyarországon a Gripenek mellett 2009-ig még a MiG-29-esek is hadrendben maradnak, így a két típust egy ideig még együtt alkalmazza majd a magyar légierő.

A Gripenek bemutatóján elhangzott, hogy egyebek között Brazíliát, Indiát, Pakisztánt, valamint Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát is leendő piacnak tartja a svéd repülőgépgyár. Kilián Nándor ezredes korábban azt mondta: ha egy NATO-szövetségesi alkalmazásban való részvételről van szó, akkor a MiG-ek 5-10 százalékban, míg a Gripenek szinte száz százalékban alkalmasak arra. A Gripen ugyanis képes titkos rádió-összeköttetésre, idegen-barát felismerő rendszerrel van felszerelve, a levegőben is utántölthető üzemanyaggal, fegyverei pedig kompatibilisek lesznek más NATO-tagországokéival.

Az utóbbi években végzett gyakorlatok során egyértelműen kiderült, hogy szükség van azokra a képességekre, amelyekkel a Gripen rendelkezik - hangoztatta Kilián ezredes. - Ezeken a hadgyakorlatokon a MiG-eknek állandóan kevés volt az üzemanyaguk, ezért le kellett szállni velük, míg a többi repülőgépnek volt légi utántöltési lehetősége.

27 milliárd forint fegyverekre (Oldaltörés)


Björn von Sydow svéd védelmi
miniszter, Szabó János honvédel-
mi miniszter, és Matolcsy György
gazdasági miniszter 2002. február-
ban az aláírási ceremónián.
© Horváth Szabolcs
Bár a svéd gyártó képviselői a mostani ceremónián is kiemelték, hogy a legújabb, a negyedik generációs vadászgépekhez tartozó Gripen többcélú (vagyis egyazon gép a fegyverzet gyors cseréjével lehet elfogó vadászgép, bevethető földi célok ellen bombázóként és szolgálhat felderítőként is), az Orbán-kormány által 2001-ben rendelt „első szériás” Gripenek mégsem feleltek meg minden szempontból a NATO-együttműködés kívánalmainak, és 2003-ban a szocialista kormány több hónapos alkudozások után módosította a szerződést. Ennek alapján a nagyobb ütőképességű változat már levegőben is feltankolható, felszerelhető a NATO-ban rendszeresített fegyverzettel, köztük a lézervezérlésű, éjjel-nappal bevethető rakétákkal. Kommunikációs képességei ugyancsak megfelelnek a mai katonai követelményeknek. Még bonyolult harci manőverek közben is a korszerű számítógépes rendszerek lehetővé teszik a repülőgépek egymás közti, valamint a légi (AWACS) hadműveleti és harcvezetési központokkal történő adatkapcsolatot.

Az átfazonírozott Gripen ugyanakkor mintegy 15 százalékkal feljebb lökte a hadiszámlát, s az eredeti megállapodáshoz képest lényeges változás az is, hogy a futamidő végén a gépek maradványértéken a magyar állam tulajdonába kerülnek, s ezután a Gripenek még további 25 évig hadrendben tarthatók. A gépbeszerzések előbb említett lizingdíja azonban nem tartalmazza a fegyvereket: arra 2011-ig 27,3 milliárd forintot irányozott elő a honvédelmi tárca. Tavaly már közel hét milliárd forint értékben 28 darab AMRAAM légvédelmi rakétát vásároltak a washingtoni kormányon át az amerikai Raytheon hadicégtől.

A gépbérlet módosítása maga után vonta a Gripen-üzlethez szorosan kapcsolódó ofszet, vagy magyarul ellentételezési megállapodás változását is. A szállító Gripen International, a Saab és a British Aaerospace közös vállalata arra vállalt kötelezettséget, hogy a lizingdíj 110 százalékáért „ellentételezi” a magyar hadibeszerzést. Így 14 év alatt 191 milliárd forint értékben tőkeberuházásokat végez, és (export)árukat vásárol. Eddig a magyar hatóságok már 40 százalék körüli ofszetteljesítést ismertek el, legutóbb az Electrolux hűtőgépgyár minap felavatott 35 millió eurós nyíregyházi üzemét.