Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Harcosan és határozottan képviseljük a saját érdekeinket és az összes kisrészvényes érdekeit a svájci Ultima Capital SA tőzsdei cég többségi részvényesével szemben” – szögezte le a HVG érdeklődésére Hegedüs István, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványa új vagyonkezelő főnöke. Tette ezt azután, hogy a Telex megírta: a luxusingatlanokba fektető Ultima közgyűlésén nem szavazták meg, hogy Hegedüs bekerüljön az igazgatóságba. A testületbe az alapítványi vagyonkezelő képviseletében így csak Réczicza István ügyvéd jutott be, aki a régi vezetésnek is dolgozott.
Hegedüst márciusban, a jegybankelnökváltás után nevezték ki az alapítványi vagyongazda cégek élére, miután kiderült, hogy az Állami Számvevőszék akár több százmilliárdos veszteséget tárt fel a Matolcsy-éra örökségeként. A közpénz feltételezett elherdálása miatt az ÁSZ büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, a nyomozás folyik, ám hogy jutott-e már valamire, az titok.
Az Ultima közgyűlése azért vált harci színtérré, mert a többségi tulajdonos, a görög Johannisz Papalekasz dollármilliárdos ingatlanbefektető a magyarok szempontjából irritáló feltételekkel vásárolhatott be. Az üzletember cége, a Yoda PLC Cyprus ugyanis tavaly év végén úgy lett az Ultima fő tulajdonosa, hogy a részvényekhez darabonként 60 svájci frankos áron juthatott hozzá – írta a Telex. Ezzel szemben a Pallas Athéné alapítvány 100 frank feletti áron szállt be, és bár kezdetben többsége volt, ám az – áttekinthetetlenül bonyolult eladási és vételi opciós manőverek során – kisebbségbe került. A felvásárlási kötelezettségei viszont furcsamód fennmaradtak, az egyik épp a napokban zárul: 105 frankos árfolyamon kell megvásárolnia a kistulajdonosok által eladni vágyott részvényeket, ami egy csökkenő árfolyamú, nem túl likvid papír estében az eladóknak jó biznisz.
Az alapítványnak közel 6,5 milliárdjába fáj csak a most futó felvásárlás, amivel a részesedése 29 százalék fölé nőhet
– tudta meg a HVG.
Habár ezzel is kisebbségben marad, Hegedüs szerint a jövőben sikerül üzleti alapra helyezni ezt a befektetést. Nem tett még le arról, hogy legközelebb bekerülhet az igazgatóságba, miután – szerinte – most azért ütötték ki, hogy ne akadályozhassa a görögök újabb kedvező árfolyamú részvényszerzését. Miután görög részről bekerült két igazgatósági tag, egyelőre fölényben vannak, ami a tulajdonosi pozícióik alapján még jogosnak is tűnik, de úgy tudni, az egyelőre titokban tartott háttérmegállapodások alapján nem üthették volna ki a magyar menedzsert. Amiben viszont egyetértettek a magyarok és a görögök, hogy a korábbi – a Matolcsy-időkben delegált – cégvezetők nem kapták meg a részvényesektől azt a felmentvényt, ami mentesítette volna őket a múltbeli ügyletekért viselt felelősség alól. Ebből a szempontból – is – kulcskérdés lesz, mekkora vagyonvesztést mutat majd az Pallas Athéné vagyonkezelő vállalatainak 2024-es mérlege, ami a törvényes, május végi határidőhöz képest több hónapos csúszással készül el.
Habár az ÁSZ gyakorlatilag üres kasszát talált az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő holdingjában és annak szerteágazó érdekeltségeiben, a HVG információi szerint a Hegedüs-csapat az idén nem kap már több pénzt a Varga Mihály vezette MNB-től a működésre – vagyis ki kell gazdálkodnia a kötelezettségeit, vagy csődbe megy. (Korábban 400 milliós rendkívüli segítséget kapott a tűzoltásra).
A legnagyobb kiadása idén decemberben lesz, közel 80 milliárd forintnyi törlesztés az MBH Bank számára, ami 170 millió eurós tőke plusz a kamata. A pénzintézettől kapott pénz fő fedezete az alapítványok legnagyobb vagyoneleme, a varsói tőzsdén jegyzett, kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó GTC többségi pakettje, amelynél az ÁSZ a legnagyobb, akár százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést saccolta, és a svájci üzlethez hasonlóan túlárazott bevásárlásról beszélt. A cég árfolyama tendenciózusan esik, a tavalyi mérlege viszont a vártnál jobb képet mutat.
Csakhogy, miközben az ÁSZ is, és a Hegedüs-féle új vagyonmenedzsment is „csak” 170 millió eurós hitelt azonosított az MBH irányába, a HVG kutatásából kiderült, hogy a banki eladósodás ennél sokkal súlyosabb, 255 millió euró. Ez történetesen a csalapusztai Kégl-kastély tulajdoni lapjáról derül ki, amely a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám érdekszférájába tartozik.
Pontosabban a kis Matolcsy baráti és üzleti köréhez sorolt Stofa György a tulajdonosa, aki a Pallas Athéné alapítvány utolsó vagyonkezelője volt Matolcsy György távozása előtt. S aki még a 24. órában, az ÁSZ leleplezése előtti pillanatokban is kétes vagyonkimentési műveletekkel próbálkozott. Hogy Stofa kastélya hogyan lett az MBH-s hitel kiegészítő fedezete, s hogyan nőtt fel a 170 milliós hitel 255 millióra, az rejtély.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően elküldtük a kastély tulajdoni lapját Hegedüs Istvánnak, aki azt megnézve azt mondta a HVG-nek, hogy egy és ugyanazon hitelről van szó, arról, amit az alapítványok Optima nevű vagyonkezelője alá tartozó Alpine Holding Kft. vagyonkezelő cég vett fel. A tőke az ÁSZ által is említett 170 millió, a hozzá kapcsolódó kamatok és járulékok azonban az eddig közöltnél nagyobbak, 85 millió eurót érhetnek el, így a teljes törlesztési kötelezettség átlépheti a 100 milliárd forintot. Miután az adós Alpine vezetője Stofa György volt, feltehetően a bank bizalmának az erősítésére ajánlotta fel a tartozáshoz képest elhanyagolható értékű, a saját tulajdonában álló kastélyt és a hozzá tartozó területeket fedezetként. Ami azért, valljuk be, egy jegybanki alapítvány vagyonkezelésekor atipikus, inkább családi vállalkozásokra jellemző megoldás. Hegedüs a HVG-től tudta meg, hogy az egyik elzálogosított, természeti értékeket rejtő ingatlanon illegálisnak tartott, a hatóságok által vizsgált rönkházépítés folyik, amit a környékbeliek Matolcsy Ádám nyugdíjasházaként emlegetnek.
Az MNB körüli botrányról szóló cikkeinket ide kattintva olvashatja.
