A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

Féléves huzavonának vetett véget szeptember 24-én VI. Fülöp spanyol király, amikor úgy határozott, hogy egyik pártvezérnek sem ad kormányalakítási megbízást, felosztatta a parlamentet és kiírta az előrehozott választást. A spanyolok így a november 10-ére kiírt parlamenti voksoláson négy éven belül immár negyedszer is az urnákhoz járulhatnak, hogy eldöntsék, milyen kormány vezesse a következő négy évben az ibériai országot.

Csakhogy éppen maga a döntés forog ismét veszélyben, a közvélemény-kutatások ugyanis nagyjából ugyanolyan eredményeket jeleznek, mint amilyeneket a pártok ez év áprilisában elértek. Azzal pedig sem a baloldal, sem a jobboldal nem ment sokra, képtelen volt kormányt alakítani. Ez persze elvben Pedro Sánchez szocialista kormányfőnek kedvezett, aki így ügyvezetőként a helyén maradhatott, és – akárcsak fél évvel ezelőtt – hatalmi pozícióból vághat neki az erőpróbának.

Elemzők szerint éppen ez volt a 47 éves miniszterelnök célja, mert

abban bízik, hogy az újabb voksoláson a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) az áprilisinál jobb eredményt ér el, és ezúttal képes lesz önállóan kormányt alakítani.

Könnyen elkalkulálhatják magukat

A bizonytalankodás azóta tart, hogy Sánchez 2018 júniusában bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta Mariano Rajoy néppárti (PP) kormányát, és átvette az ország irányítását. A jobboldali pártok azonban összefogtak, és idén februárban a parlamentben leszavazták a kisebbségi szocialista kabinet költségvetési tervezetét, kierőszakolva ezzel a Sánchez által 2020 júniusára tervezett választás előrehozatalát.