Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása
Bár a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című könyv címlapján csak apró betűsen jelenik meg, a tanulmánykötet központi témája Trianon, (meg)tárgyalása azonban látványosan eltér a politikai szlogenek uralta közbeszédtől.
A Bódy Zsombor szerkesztette könyv kilenc szerzője a „megszokottnál” jóval árnyaltabb és összetettebb képet ad arról, hogy a háború és a Monarchia összeomlása milyen konfliktusokat, kihívásokat és változásokat generált; a hatalmas területvesztéssel is járó országcsonkítást korántsem csupán magyarellenes nagyhatalmi praktikáknak tulajdonítja. S ami még ennél is fontosabb: a XX. századi magyar tér- és befolyásvesztésre folyamatként tekint, ahogy a Tanácsköztársaságot is ekként – okként és következményként – láttatja (a borítókép 1924-ben készült - Fortepan / Kurutz Márton).
A könyv tanulmányait jegyző történészek az 1914 és 1918 közötti hadigazdasági és politikai mozgósítás, majd a háborúvesztés hosszabb távú hatásait elemezve érdekfeszítő és újszerű áttekintést adnak például a korszak Magyarországának demográfiai helyzetéről (Koloh Gábor), az állami pénzpolitikáról (Pogány Ágnes) vagy a lakásínség kikényszerítette, hosszú éveken átívelő, politikai töltetekkel teli intézkedésekről (Nagy Ágnes).