Szabad-e a mesterséges intelligencia kezébe adni a szikét és az adatainkat?
A technológiai fejlődés számtalanszor felforgatta már az orvosi etikát, legyen szó lombikbébikről, génmanipulációról vagy klónozásról. A következő kihívás a mesterséges intelligencia betörése lehet a mindennapi gyógyításba.
Az ügyesen betanított képfeldolgozó programok már nagyobb eséllyel tudják diagnosztizálni a bőrrákot, mint a bőrgyógyászok. Hasonló a helyzet a mammográfiánál is, ahol ráadásul a valódi doktorok kiugróan magas számban adnak tévesen pozitív diagnózist, ami ugyan végső soron jó hír, a vele járó stressz viszont jelentős teher.
A Stanford Egyetem egy kísérletében mesterséges intelligencia, pontosabban deep learning – azaz „mélytanulás” – által támogatott modellel sikerült a téves diagnózisok számát több mint 70 százalékkal csökkenteni. Ez nem jelenti azt, hogy eljárna az idő a radiológusok felett. A képfelismerő mesterséges intelligencia ugyan első blikkre jobban szerepelhet, mint egy hús-vér orvos, a legbiztosabb eredményt azonban a kettő együttműködése adja: a radiológusok másodvéleménynek tekinthetik a gépi támogatást.
Ember és gép kollaborációjára nincs mindig lehetőség – például azért, mert létszámhiány miatt nem jut a párosba ember.
