Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Rich Lesser: Nem tartom magam szakértőnek az EU belpolitikai ügyeiben, de itt csak részben van szó politikai kérdésről. A klímakatasztrófa elleni küzdelem nemcsak egyes országokat érint, hanem az összeset. A magyar és a lengyel kormány által képviselt állampolgároknak jövőjéről is szó van, így biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb közös nevezőre jutnak a tárgyalásokon.
Richard “Rich” Lesser a Boston Consulting Group globális vezérigazgatója. Az árbevétel alapján a világ második legnagyobb tanácsadó cégét vezető Lesser a Világgazdasági Fórum egyik vezető tanácsadója is. Tevékenysége középpontjában jó ideje a fenntarthatóság és a digitalizáció áll. Vezetésével a BCG több nemzetközi szervezetet is segít, többek között a Természetvédelmi Világalapot (WWF) és a Világélelmezési Programot (WFP). Tagja volt a Donald Trump által létrehozott elnöki stratégiai tanácsadó testületnek, mely tevékenységéért sok kritika érte. Házas, három gyermek édesapja.
Ilyen optimista szemlélettel áll mindenhez?
R.L.: Alapvetően optimista vagyok. Próbálom a jelenlegi helyzetben is a pozitív fejleményeket keresni, és szerencsére van jó pár ilyen. Például a héten egy új világ kezdődött az USA és a világ életében Joe Biden elnök beiktatásával. Ő alapvetően más beállítottsággal, más hangsúllyal közelíti meg a világot, mint Trump. Továbbá ugyan az első negyedév-félév még mindenhol nehéz lesz, de 2021 második felében a beoltottak számának növekedésével komoly lendületet fog kapni a gazdaság.
Milyen változásokat fog hozni Joe Biden elnöksége? Mire számíthat a „corporate Amerika” és mire az európaiak?
R.L.: Az új elnök egyik első rendelkezése, hogy visszatereli Amerikát a Párizsi Klímaegyezménybe. Ennek leginkább üzenet értéke van: a fenntarthatóság kiemelt helyet foglal el a tervei között. Szerencsére az elmúlt négy év kormányzása ellenére is sok fejlődés történt az USA-ban e téren, de Biden más szintre emelheti a játékot. Az európaiak pedig arra számíthatnak, hogy a vírushelyzetet megelőző domináns téma, a kereskedelmi háború elcsendesül, egy sokkal partneribb viszonyt preferáló adminisztráció jön. Biden megpróbálja kezelni a Trump által ejtett sebeket Amerika nemzetközi megítélésén.
Lehet a klímaválságról beszélni addig, ameddig ezrével halnak meg az emberek naponta a koronavírusban?
R.L.: Az életet és a megélhetést rövid távon a koronavírus veszélyezteti, de hosszútávon a klímakatasztrófa. Ha kellően makró szintről nézzük a helyzetet, akkor a koronavírus-válságot rendkívül jól kezeljük. A vírus DNS-ének megismerésétől kevesebb mint egy év kellett ahhoz, hogy többfajta vakcina is tesztelve, engedélyeztetve és emberek millióiba beoltva legyen. Ezt az elképesztő teljesítményt azonban a klímaválság kezeléséről nem mondhatjuk el. Hiszek az elnök Build Back Better! (Építsük vissza jobban! – a szerk.) kezdeményezésében. Ezért gondolom, hogy fontos már most foglalkozni vele.
A „Build Back Better!”-hez éppen a háborús időkhöz hasonló eladósodottsági szintet készül megütni nemcsak Amerika, de sok másik ország is.
R.L.: A tanácsadói pályafutásom nagy részében mind vállalati, mind kormányzati oldalon az eladósodottság ellen érveltem. Azonban az elmúlt évtized egyszerre hozott tőke többletet, alacsony kamatokat és alacsony inflációt. A jelenlegi ismereteink szerint pedig a fejlett országokban továbbra is ez lesz az uralkodó tendencia. Ha a világban több pénz van, mint jó üzleti lehetőség, akkor minden stabil kormány eladósodik, mert megéri ezt tennie. A jelenlegi válság kezelése így olcsón és gyorsan kezelhető. Ezt árazzák be a piacok is, ezért sem láttunk tőzsdei összeomlásokat. A pénzügyi rendszer stabil.
Ez a mostani stabilitás annak is köszönhető, hogy 2008-ban megrogytak a pénzügyi intézetek és az akkori válság kezelésére olyan új szabályokat hoztak, ami miatt megfelelő tartalékokkal rendelkeztek most a bankok. Lehetséges, hogy az egészségügyi rendszerre is hasonló szabályokat kéne hozni?
R.L.: Ez egy nagyon jó hasonlat. A különböző szisztematikusan fontos területeket, így az egészségügyet is fel kell készíteni extrém eseményekre. Olyan rég volt a fejlett világban vírus okozta válsághelyzet, hogy az összes biztonsági tartalékot kivették a rendszerből. Az USA-ban legalábbis így történt. Ha felkészülten akarjuk várni a következő vírust, akkor ki kell találnunk, mik lesznek az egészségügyben a megfelelői például a tőketartalék vagy likviditási rátáknak. Márpedig a felkészültség elengedhetetlen, mert a felmelegedés következtében változik a Föld ökoszisztémája és ez további vírusok megjelenését hozhatja.
Végül ismét a klímaválsághoz lyukadtunk ki. Segítsen akkor a világ kormányainak, mondja el mi lenne az első számú javaslata arra, hogy az üzleti szférát a fenntarthatóság irányába tereljék.
R.L.: A legfontosabb feladat a világ összes kormánya számára a szénadó megvalósítása valamilyen formában! A szén-alapú energia felhasználásának, illetve a termelés adóztatására sok fajta elképzelés van. Nem az a legfontosabb, hogy melyik a legjobb, hanem hogy egyáltalán megvalósuljon. Ez igaz az import termékekre is, ami némiképp szembe megy a szabadkereskedelmi elvekkel. De a piacoknak ösztönzők kellenek arra, hogy a fenntarthatóság irányába mozduljanak. Az adóztatás az egyik ilyen ösztönző, de ennek párban kell lennie az innováció támogatásával is. Ezen az oldalon adókedvezmények és beruházás támogatás formájában kell a vállalatokat megszólítani. Az adóztatás és támogatás mellett az állampolgárok mentalitása is fontos. Ha az embereknek fontos szempont a termékválasztásnál a fenntarthatóság, akkor a cégek a verseny miatt mindent meg fognak tenni, hogy imponáljanak vásárlóiknak.
