Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Valószínűleg megsemmisültek az iráni Natanz urándúsító üzem centrifugái az Izrael által végrehajtott támadások következtében – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) főigazgatója.
Rafael Grossi a brit BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a pénteki izraeli támadás okozta áramkimaradás nyomán a centrifugák valószínűleg „súlyosan megrongálódtak, ha ugyan nem semmisültek meg teljesen”.
Az IAEA kormányzótanácsának rendkívüli ülésén Bécsben Grossi arról számolt be, hogy a pénteki támadások óta a súlyosan megrongálódott Natanz létesítmény nem szenvedett további károkat. Közölte, hogy az üzem föld alatti létesítményeit nem érte ugyan találat, de az ott telepített berendezések megsérülhettek az áramkimaradás következtében.
A telephelyen belül a sugárzás veszélyes szintet ért el, a létesítményen kívül azonban az értékek továbbra is normálisak – jelentette ki az IAEA főigazgatója Bécsben. A Natanz telephely felszíni része, ahol az uránt 60 százalékos dúsításig dolgozzák fel, megsemmisült.
Az IAEA vezetője szerint négy épület megrongálódott Iszfahánban is, míg a Fordóban található föld latti dúsítóüzemből eddig nem érkezett jelentés károkról.
Izrael saját állítása szerint a támadásokkal meg akarja akadályozni, hogy Irán atomfegyvert építsen. Teherán azonban hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál.
Grossi Bécsben figyelmeztetett, hogy a katonai eszkaláció késlelteti „a diplomáciai megoldás eléréséhez szükséges erőfeszítéseket, amelyek hosszú távon biztosítanák, hogy Irán ne szerezzen atomfegyvereket”.
Ugyanakkor – mint arról korábban is beszámoltunk – a diplomáciai rendezésben egyelőre nem tűnik partnernek egyik fél sem. Izrael, miután állítása szerint megszerezte a légifölényt Irán fölött, nyeregben érzi magát, ezért vonakodik a tárgyalásoktól, míg Irán nem hajlandó lemondani az urándúsításról, amit az USA és Izrael is korábban a tárgyalások alapfeltételeként határozott meg.
