Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az Európai Bizottság a következő szakaszba lépteti a Magyarország elleni vizsgálatát a kiskereskedelmi különadó ügyében – írja a Financial Times. A kormány 2020-ban vezette be az adót, amit azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A kulcsa sávos, az adó mértéke kezdetben félmilliárd és harmincmilliárd forint árbevétel között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, százmilliárd forint felett 2,5 százalék volt. Az évek során főként a legmagasabb sávot emelte meg jelentősen a kormány, ez jelenleg 4,5 százalékot tesz ki (tehát közel megkétszereződött), az 500 millió és 30 milliárd forint közötti sávban 0,15 százalékkal, 30 és 100 milliárd között 1 százalékkal adóznak jelenleg az érintett kiskereskedők.
A legnagyobb adókulcs főként a külföldi tulajdonú szereplőket sújtja, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco vagy a SPAR, emiatt az adót az érintettek különösen diszkriminatívnak tartják, az elvonás miatt például
az Aldi 27 milliárd, a SPAR 25 milliárd forint veszteséggel zárta 2024-et, utóbbi esetében a különadó 39 milliárdot vett ki a kasszából.
A GKI számításai szerint az elmúlt 4 évben többet drágultak az élelmiszerek, mint a megelőző 11 évben, részben az árstop, az árrésstop és a különadó miatt.
Az Európai Bizottság már tavaly áprilisban vizsgálódni kezdett (miután a SPAR márciusban a bizottsághoz fordult), majd októberben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, most pedig várhatóan kibocsátja az úgynevezett indoklással ellátott véleményt is, ami az eljárás következő hivatalos lépése. Ebben a bizottság formálisan felszólítja Magyarországot az uniós joggal való összhang megteremtésére. Ha pedig a kormány nem módosít az adón, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta hivatalosan a hamarosan várható lépését.
A SPAR Austria vezérigazgatója, Hans Reisch korábban már nyilvánosan kijelentette: a különadó olyan mértékű, hogy a cége veszteségessé vált magyarországi működésében. Ezt a kritikát osztja az osztrák gazdasági és külügyminiszter is, aki Ursula von der Leyenhez írt januári levelében az uniós piacra vonatkozó szabályok megsértéséről írt – jegyzi meg a hír kapcsán a Portfolio.
