Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Ha a kormány nem módosít a súlyosan diszkriminatív adónemen, az ügy az Európai Unió Bíróságán köthet ki.
Az Európai Bizottság a következő szakaszba lépteti a Magyarország elleni vizsgálatát a kiskereskedelmi különadó ügyében – írja a Financial Times. A kormány 2020-ban vezette be az adót, amit azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A kulcsa sávos, az adó mértéke kezdetben félmilliárd és harmincmilliárd forint árbevétel között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, százmilliárd forint felett 2,5 százalék volt. Az évek során főként a legmagasabb sávot emelte meg jelentősen a kormány, ez jelenleg 4,5 százalékot tesz ki (tehát közel megkétszereződött), az 500 millió és 30 milliárd forint közötti sávban 0,15 százalékkal, 30 és 100 milliárd között 1 százalékkal adóznak jelenleg az érintett kiskereskedők.
A legnagyobb adókulcs főként a külföldi tulajdonú szereplőket sújtja, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco vagy a SPAR, emiatt az adót az érintettek különösen diszkriminatívnak tartják, az elvonás miatt például
az Aldi 27 milliárd, a SPAR 25 milliárd forint veszteséggel zárta 2024-et, utóbbi esetében a különadó 39 milliárdot vett ki a kasszából.
A GKI számításai szerint az elmúlt 4 évben többet drágultak az élelmiszerek, mint a megelőző 11 évben, részben az árstop, az árrésstop és a különadó miatt.
Az Európai Bizottság már tavaly áprilisban vizsgálódni kezdett (miután a SPAR márciusban a bizottsághoz fordult), majd októberben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, most pedig várhatóan kibocsátja az úgynevezett indoklással ellátott véleményt is, ami az eljárás következő hivatalos lépése. Ebben a bizottság formálisan felszólítja Magyarországot az uniós joggal való összhang megteremtésére. Ha pedig a kormány nem módosít az adón, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta hivatalosan a hamarosan várható lépését.
A SPAR Austria vezérigazgatója, Hans Reisch korábban már nyilvánosan kijelentette: a különadó olyan mértékű, hogy a cége veszteségessé vált magyarországi működésében. Ezt a kritikát osztja az osztrák gazdasági és külügyminiszter is, aki Ursula von der Leyenhez írt januári levelében az uniós piacra vonatkozó szabályok megsértéséről írt – jegyzi meg a hír kapcsán a Portfolio.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.