Rendszerváltás az NDK-ban
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként szemtanúja volt a történelmi eseményeknek, amelyekről naplót vezetett. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, ez sorozatunk első darabja.
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.
1990. március 21. – Valutázók
A közelgő német egyesítés sok furcsasága közül az egyik, hogy miközben az NDK polgárai szabadulni igyekeznek az NDK-márkától, a külföldiek vastag kötegekben vásárolják ugyanezt a pénzt. Az NDK-ban élők attól tartanak – és nem is alaptalanul –, hogy ha jön a pénzreform, akkor kapnak ugyan nyugatnémet márkát, de a takarékbetétek egy részét befagyasztják, és egyébként is: az árak is felmennek majd a nyugatnémet szintre. Az jár tehát jól, aki már most megveszi, amit lehet.
Az emberek gondolkodás nélkül vásárolják a színes tévéket, hűtőszekrényeket és amit csak kapnak. Megint mások nyugatnémet márkába mentik át a pénzüket. Közben Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban szabályosan ki vannak fosztva a pénzváltóhelyek: tömegek keresik az NDK-márkát. Mivel az NDK-ban egyre kevésbé lehet bevásárolni, a háttérben kétfajta spekuláció van.
