Yellow pages a térképen és az első dotkom milliók – Elon Musk életútja, 4. rész

1994 nyarán Musk és öccse, Kimbal összedobták a pénzt egy viharvert, 1970-es BMW 320i-re, és beutazták az Egyesült Államokat. Az utazás alatt, a huszonévesekre jellemző módon, rengeteget ökörködtek, és merész kapitalista álmokat szőttek. Az internet akkoriban lett elérhető a szélesebb közönség számára, hála a Yahoo!-hoz hasonló keresőoldalaknak és a Netscape-hez hasonló böngészőknek. A testvéreket teljesen elvarázsolta a világháló, és arra jutottak, hogy jó ötlet volna valamiféle webes vállalatot alapítani.

Musk a nyár elejét a Szilícium-völgyben töltötte különféle gyakornoki programokban. Nappal a Los Gatos-i Pinnacle Kutatóintézetben dolgozott. A sokat magasztalt startup tudósai azt a forradalmi megoldást kutatták, hogyan lehetne üzemanyagforrásként használni az ultrakondenzátorokat az elektromos és hibrid járművekben. Munkájuk során – legalábbis elméletben – időnként egészen bizarr területekre tévedtek. Musk hosszasan tudott értekezni arról, hogyan lehetne lézeralapú oldalfegyverek építésére használni az ultrakondenzátorokat a Csillagok háborúja (Star Wars) és más futurisztikus filmek hagyományait követve.

Esténként Musk a Palo Altó-i startupban, a Rocket Science Gamesben dolgozott, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megalkotja a legfejlettebb videojátékokat, amelyeket már nem kazettákon, hanem a sokkal több információt hordozó CD-ken tárolnának. Elméletben a CD-k a játékokban is lehetővé tennék a hollywoodi színvonalú történetmondást és gyártási színvonalat. Ennek a megvalósítása volt a feladata annak a szépreményű tehetségeket felsorakoztató csapatnak, amely mérnökökből és filmesekből állt.

Voltak, akik napi 24 órát dolgoztak az irodában, és egyáltalán nem tartották furcsának, hogy Musk minden délután öt körül jelenik meg másodállásában. „Azért vettük fel, hogy nagyon alapszintű kódokat írjon nekünk – mesélte Peter Barrett ausztrál mérnök, aki segédkezett a vállalat beindításánál. – Ám ő ennél sokkal eltökéltebbnek bizonyult. Egy idő múlva már senki semmiféle utasítást nem adott neki, és végül azt csinált, amit akart.”

Musk a Szilícium-völgyben a hőn áhított lehetőségek valóságos tárházára bukkant. Két egymást követő nyáron is visszatért, majd amikor a Pennsylvaniai Egyetemen megszerezte kettős diplomáját, azonnal és tartósan nyugaton rendezkedett be. Eleinte fizikai anyagtudományból akart ledoktorálni a Stanford Egyetemen, és folytatni a Pinnacle-nél megkezdett ultrakondenzátorokkal kapcsolatos munkáját. A történet szerint azonban Musk két nap után otthagyta a Stanfordot, mert nem tudott ellenállni az internet hívásának. Rábeszélte Kimbalt, hogy ő is költözzön a Szilícium-völgybe, hogy együtt hódíthassák meg a webet.

Elon akkor fogalmazta meg az ötletét, hogy segíteni kellene a cégeknek kiépíteni az online jelenlétüket.

„Elon azt mondta: »Ezek az ürgék azt sem tudják, miről beszélnek. Szerintem ezzel kezdhetünk valamit«”

– idézte fel Kimbal az 1995-ös pillanatot. Ez az az év, amikor a fivérek belefogtak a Global Link Information Network megalapításába. Ez a startup később Zip2 néven folytatta útját.

1995-ben csak kevés vállalkozás igazodott el az internet szövevényében. Nemigen tudták, hogyan lehet oda felkerülni, és nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy a cégük számára létrehozzanak egy weboldalt. Musk és az öccse abban reménykedtek, hogy sikerül meggyőzni a vendéglőket, ruházati üzleteket, fodrászokat és hasonlókat: itt az ideje a weben szörfölő közönség tudtára adni létezésüket. A tervek szerint a Zip2 térképekkel összekapcsolt kereshető céges telefonkönyvet hozott volna létre. Ma mindez nyilvánvalónak tűnik – gondoljunk a Yelp és a Google Maps használatára –, de akkoriban még a legelvetemültebbek sem álmodtak ilyen szolgáltatásról.