Az elektromos közlekedési eszközök elterjedésére apellálva jó üzletnek tűnhet az akkumulátorgyártás, de vannak kockázatok, egyebek közt az, hogy az e-átállás iránya csak pár évre előre látszik.
Gombamód épülnek az országban az akkumulátorgyárak és az azokhoz kapcsolódó létesítmények. Ezekben zömmel betanított munkásokat alkalmaznak majd, akik operátori feladatkörben rakják össze az akkukat a jövő kocsijaiba.
Felpöröghet az e-autóipar, a magyar gyárak ott lehetnek az élbolyban
A közép- és hosszútávú tervezést azonban egyelőre nehezíti, hogy a hazai autógyárak pillanatnyilag azt sem tudják, hogy holnap miből szerelik össze a mostani szériákat.
A kormány azt mondja, hogy a jövőt nyeri meg, aki az akkugyártó beruházásokat csábít országába. Erre már több mint 120 milliárd forintot áldozott, ennyi csak a beruházások közvetlen állami támogatása, és még legalább ennyi lehet az infrastrukturális fejlesztések költsége. Kérdés, tud-e ilyen gyorsan nőni az e-autók és az e-töltőállomások száma. Amíg nem, addig gondok lehetnek az akkumulátorok értékesítésével.
Az alábbi infografikán mutatjuk, mely - elsősorban távol-keleti - cégek hol, mit mennyiért, mekkora állami támogatással építenek:
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Új helyzet van.
