Hámán Kató tevékenysége nem volt dicséretre méltó, de sokan gondolják azt, hogy az már a mai életüket nem befolyásolja, ezért kérik, hogy ezt az ügyet ne kelljen végigvinni
– számolt be egy csongrádi lakossági fórumról a helyi képviselő, amikor a testület az utca átnevezésének ügyéről tárgyalt. A polgármester azonban közölte: a kormányhivatal egyértelművé tette, hogy ezt végre kell hajtani, mert ha nem, bíróság kényszeríti ki.
Sok hasonló párbeszéd zajlott le az utóbbi egy-két évben magyar településeken. A kormányhivatalok ugyanis 2019–2020-ban megindították a végső rohamot a tíz évvel ezelőtt megszületett közterület-elnevezési törvény végrehajtására. Megelégelték, hogy az akkor már hét éve hatályos tiltás dacára még mindig volt legalább tucatnyi Felszabadulás, féltucatnyi Lenin, Partizán, Rajk László utca Magyarországon, nem beszélve a mára elfeledett 1919-es helyi direktóriumi tagokról, 1956-os „hősökről” (a rossz oldalon).
Blaha Lujza kontra Kossuth Lajos - miért van harmincszor annyi utca elnevezve férfiakról, mint nőkről?
A női egyenjogúság a közterületeket a legkevésbé sem érintette meg, így a modern Budapest térképén több a Kossuth, Petőfi, Arany, Jókai és Vörösmarty nevét viselő utca, illetve tér, mint amennyit valaha élt nőkről összesen elneveztek. Ráadásul a főváros női közterület-rekordere nem is magyar.