Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdasági szempontokat az egészségügyiek elé helyezte a kormány. Csak addig erőltette az oltásokat – bebolondítva azokat az időskorúakat is, akik a kínai vakcinákkal esetleg semmiféle védettséget nem kaptak –, amíg fel nem oldották a gazdaság működését korlátozó rendszabályokat. Utána már nem volt olyan sürgős a védekezés, így Magyarország az oltási versenyben visszazuhant az európai középmezőnybe.
A termelésiben viszont az élen maradt. Az idei második negyedévben 17,9 százalékkal nőtt a gazdaság, szemben az egy évvel korábbi, 13,3 százalékos visszaeséssel. Ám ez a látvány túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: 2019 azonos időszakához viszonyítva 2,2 százalékos növekedést jelent, azaz éves átlagban bő egy százalékost. Ezzel együtt Európában kevés gazdaság érte még el a járvány előtti szintet, az április–júniusi időszakban a 27 uniós tagállam átlaga nagyjából 2 százalékkal elmaradt tőle.
Csakhogy a honi sikereket elemezve több furcsaság is akad. Az első mindjárt az agráriumé, amely a tavalyi, csaknem 7 százalékos visszaesés után alig volt képes szépíteni. Az uniós pénzekkel agyontámogatott ágazat láthatóan nem tud úrrá lenni az időjárás viszontagságain.
Nehezen értelmezhetők az ipari adatok is. Tavaly a második negyedévben a leállások miatt az ágazat termelése közel az ötödével zsugorodott, ám ehhez viszonyítva az idén 36,9 százalékkal ugrott meg. Mármint a GDP-statisztikában, amely a hozzáadott értéket összegzi.
