A világörökség része lett a bagett – de ki találta ki és miért?

Lehet, hogy mégsem Napóleon katonáit vagy a párizsi metróban bicskázó munkásokat akarták megnyugtatni az azóta szimbolikussá vált kenyérrel – amelyet egyébként maguk a franciák már kezdenek unni.

A világörökség része lett a bagett – de ki találta ki és miért?

Immár az ukrán céklalevessel, a borsccsal, a szerb szilvapálinkával, a sljivovicával és a máltai töltött kenyérrel, a ftirával emlegetik egy napon a francia bagettet, mióta a múlt héten az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségek listájára. A foszlós belű, roppanós héjú, hosszú, vékony fehérkenyér-féleség beválogatásával a nemzetközi szervezet nemcsak a készítéséhez szükséges hagyományos péktudást ismerte el, hanem azt a szimbolikus szerepet is, amelyet a bagett betölt a francia kultúrában.

A világhírű botkenyér eredetéről azonban meglepően keveset tudni.

A születéséről forgalomban lévő háromféle történet közül eddig egyiket sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.

Bagettkoszorú /// Kenyérkérdés
Neubauer Judit