Orbán a diákok elleni rendőri fellépésről: „Építési telekre törvényellenesen behatolni, rendőrt dobálni tilos!”

Önnek szorítottak már a torkához szorították gumibotot egy embertelen rendszerben, amikor az igazságért állt ki, mi a véleménye arról, elítéli-e azt, hogy a rendőrség gumibotokkal vert ártatlan fiatalokat és könnygázt vetett be azok ellen, akik önhöz hasonlóan a minap kiálltak az igazságért? – kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt a parlament hétfői ülésén az azonnali kérdések órájában a Momentum elnöke.

Négy órán át nem tudta kinyitni a szemét a 17 éves tüntető, miután telibe fújták a Karmelitánál

A fiút először a kórházba vitték, aztán a fogdába. Elérte a 444 azt a 17 éves fiút, akit közvetlen közelről arcon fújtak a rendőrök könnygázzal május 3-án este a Karmelitánál, aztán hajnali 4-ig benntartottak, majd minden további nélkül elengedtek. Miután a tüntetők megbontották az építési terület előtti kordont, Hidász Máté, az Egységes Diákfront (EDF) tagja rögtön az első sorba szaladt.

Gelencsér Ferenc kérdésével utalt arra az ikonikus fotóra, amely 1988. júniusában készült, Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján, és az akkori tüntetésen részt vevő, egy rendőrautónak lökve, rendőrök által gumibottal szorongatott Orbán Viktort ábrázolja – ezt állította szembe az ellenzéki politikus a május elején az immár kormányfő Orbán hivatalát, a Karmelitát védő rendőrök fellépésével, akik gumibottal, könnygázzal verték vissza a kerítéstől a tüntető diákokat.

Építési telekre törvényellenesen behatolni, rendőröket megdobálni nem lehet”

– hívta fel a figyelmet válaszában Orbán Viktor, aki nem tért ki a saját 1988-as esete és a jelenkor közötti párhuzamra, mindenesetre a rendőrök reakcióját a Karmelita előtt egy szóval sem ítélte el, nem nevezte túlzónak, vagyis, nem mondta ki, de jogszerűnek tartotta. Felszólította még a kérdező Gelencsért, hogy tartsa magát a képviselői esküjéhez, miszerint a törvényeket betartja és betartatja.

„Önök ennek ellenkezőjét teszik, arra szólítják fel az embereket, hogy szegjék meg a törvényt” – fordult Orbán az ellenzéki politikushoz, miközben azt is megjegyezte: Magyarországon lehet tüntetni, demonstrálni a kormány ellen, viszont „arra kérem a szülőket, a diákokat és a tanárokat, hogy tartsák be a törvényeket és annak keretei között tiltakozzanak”. A demonstrálók és a rendőrök által elvezetettek között volt egyébként Tompos Márton, a Momentum politikusa is, aki később a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében így beszélt élményeiről:

Tompos Márton a Fülkében: A kordon a rendszer szimbóluma, de a lebontásától még nem lesz demokrácia

Mi a célja a kordonbontásnak a miniszterelnök irodájánál? Jogos-e rendőrállamot kiáltani, ha a tüntetők nekimennek a rendőröknek és ők ezt viszonozzák? Segíti-e az ellenzéki pártok ügyét mindaz, ami a Karmelitánál történik, vagy csak tovább szilárdítja a politikai oldalak elszigetelődését? Ezekre a kérdésekre válaszolt közéleti podcastunkban Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője, akit a szerdai megmozdulások után bevittek a rendőrök.

Ugyanerről a témáról kérdezte az azonnali kérdések órájában az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes is a miniszterelnököt. A szocialista politikus a tiltakozások egyik okát, a pedagógusok speciális jogállását bevezetni tervező úgynevezett státusztörvényt hozta fel, mondván: ha Magyarországon szabad a véleménynyilvánítás, ahogy Orbán is utalt rá, akkor miért tartalmazza a státusztörvény tervezete, hogy nem élhetnek a tanárok ezzel a jogukkal, és miért akarják „hivatásrendbe" szervezni a pedagógusokat?

A kérdés második felére Orbán válasza úgy foglalható össze, hogy azért, mert ez a kormánynak a pedagógusok felé érzett megbecsülésének a jele. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy nem a pedagógusok az elsők, akiket hivatásrendbe szerveznek, mert ez történt korábban az egészségügyi, majd a rendvédelmi dolgozókkal és a katonákkal is, náluk is egy egységes életpályamodell kialakítása volt ezzel a cél. Orbán hozzátette:

megérdemlik a pedagógusok is, hogy legyen egy életpályamodellt szabályozó törvényük, hogy ebben mi és hogyan legyen benne, annak az egyeztetése most történik, a legjobbat próbáljuk megvalósítani".

Alkotmánybíróság elé viszi az ellenzék a státusztörvényt

Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.

Nemcsak az ellenzék kritizálja a státusztörvény tervezetét. A tiltakozó civilek és szakmai szervezetek szerint a módosítás értelmében nőne a munkateher, tovább csökkenne a tantestületek és iskolák autonómiája, romlanának a munkakörülmények és a munkajogi szabályozás is, miközben nem teljesülne a pedagógusok legfőbb követelése: a méltányos bérek bevezetése.

Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt

A tiltakozó szakmai szervezetek szerint tovább romlana a pedagógusok helyzete a módosítás bevezetésével, és még a méltányos bérek bevezetését sem érnék el.

A május 3-i erőszakos rendőri fellépés ellen tiltakozva tartottak felvonulást fehér ruhába öltözött nők anyák napján, május 7-én vasárnap. Az okot a résztvevők így jelölték meg: „Mélységesen felháborít minket, hogy a gyerekeinket gumibottal, könnygázzal és fogva tartással bünteti a hatalom, azért, mert kiállnak az oktatási rendszer szétverése, kivéreztetése ellen." A hvg.hu is ott volt a fehér ruhás tüntetésen a Várban. Itt írtunk az eseményről, videóriportunkat pedig itt nézheti meg: