Túlélték a nehéz éveket a fesztiválok, de biztonsági üzemmódba kapcsoltak
Túlságosan nagy anyagi kockázat a kisebb magyar fesztiválok számára világsztárokkal próbálkozni, ezért ezzel a legnagyobbak élnek, köztük az amerikai tulajdonú Sziget és az állami pénzzel megtámogatott veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program.
Miközben Budapesten szinte minden hétre jut egy világsztár, a vidéki magyar városok vonzáskörzetében rendezett közepes méretű fesztiválok számára véget ért az a korszak, amikor is az egész világon ismert fellépőkkel próbálták megnyerni a közönséget. Az idei év tapasztalata azt mutatja, ezek túlnyomó részét magyar zenekarokkal is simán meg lehet rendezni. Elég rápillantani a középkategóriás fesztiválok line-upjára, és szinte mindenütt ugyanazokat a fellépőket lehet látni. Ez kissé elkeni a rendezvények sajátos karakterét, de mégsem baj, mivel igazolhatja, hogy a magyar közönség az ismert magyar zenekarokért is hajlandó pénzt adni, ha bulizni akar.
A tavalyi poszt-covidos év a fesztiválpiacon egyszerre hozott munkaerőhiányt és drasztikusan emelkedő béreket, az őrületes infláció és a forintgyengülés miatt elszálló rezsit, valamint a színpadépítéshez és -üzemeltetéshez szükséges technikák bérleti díjának drágulását. Mindez csillapodni látszik, mert bár az áremelkedés nem állt meg, sőt most éppen a Magyarországról igénybe vett szolgáltatások esetében érződik igazán, a HVG által megkérdezett szervezők a tavalyi sokkhoz hasonlót idén már nem érzékelnek.
Fülke: Lesz-e por idén, lesz-e pénzünk bulizni jövőre? - fesztiválkörkép Kádár Tamással
Elvette a magyar infláció a Sziget versenyelőnyét az árak terén, egyedül a belépőkön spórolnak az ide érkező külföldiek, de továbbra is a legnemzetközibb fesztivál kezdődik augusztusban Budapest szívében - erről beszélt Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője közéleti podcastunkban, ahol a Fishing on Orfűről, a Balaton Soundról, a nem megrendezett Voltról és az idei sztárfellépőkről is szó volt.