Az elemzés elkészítéséhez a száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a HVG top500 alapján), valamint a hét legnagyobb összbevételű nagybank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vették figyelembe az elérhető 2021-es publikus számok alapján. Az egyszerűsített ESG alapú szűrés kétkörös volt, amit a Planet Fanatics’ Network készített, kizárólag publikus információk alapján. Az első körben a százhét vállalatot elsősorban az alábbi célok és folyamatok alapján vizsgálták: E (Environmental, azaz környezeti) tényezők: többek közt van-e környezetirányítási rendszere, klímacélja, az tudományos alapon, az SBT által elfogadott-e, közzétesz-e Scope 1-2 és 3, azaz közvetlen és közvetett kibocsátási adatokat; S (Social, azaz társadalmi) tényezők: többek közt van-e emberi jogi politikája, sokszínűségi céljai, valamint egészség és biztonság irányítási rendszere; G (Governance, azaz irányítási) tényezők: többek közt van-e fenntarthatósági jelentése, az harmadik, független fél által auditált-e, és nemzetközi sztenderd szerint készült-e, továbbá van-e a vállalaton belül fenntarthatósági koordináció, vannak-e ilyen célok, illetve etikai kódex. Mivel sok, az elemzésbe került cég valamelyik multinacionális vállalat magyarországi leánya, ezért figyelembe vették azt is, ha az anyavállalat rendelkezik ilyen célokkal és dokumentumokkal, mert a gyakorlatban azok előbb-utóbb megjelennek elvárásként a tagvállalatoknál is – de nem olyan súllyal, mintha a magyarországi vállalatnak lenne saját célja, folyamata, jelentése. Ugyanez igaz, ha a magyar top100-ban található anyavállalat rendelkezik a fentiekkel, de a szintén top 100-as tagvállalat nem publikál róla (ezért értékelték a Molt és leányvállalatait, az E.On-t és leányvállalatait, az MVM-et és leányvállalatait, valamint a Robert Bosch-cégeket is csoportszinten). Ezt követően kezdetét vette a második kör. Itt a top 100+7-ből azokat a vállalatokat értékelték, melyeknek saját vagy az anyavállalat által kiadott fenntarthatósági jelentése van, illetve az elsőkörös pontszámuk elérte a lehetséges maximum pontszám felét. Az értékelés elsősorban már a teljesítményre, az eredményekre fókuszált. Abban az esetben, ha a nemzetközi anyavállalat a magyar leányáról nem közöl adatokat, csak aggregáltan mutatja be például a kibocsátását, akkor a teljesítménybe nem tudták beszámítani, hiszen így az érintett magyar tagvállalat teljesítményéről nem derült ki konkrétum. Bár az adatok a 2021-es évre vonatkoztak, amennyiben célja is van a vállalatnak, akkor az ott megadott bázisév a releváns, ha nincs, akkor 2019-et vették bázisévnek. A három vizsgált dimenzióban azonos súlyt szántak az egyes tényezőknek, és megpróbáltak azonos mennyiségű tényezőt felsorakoztatni. |