ESG-lista Top 25 – exkluzív felmérés a hazai cégekről a hvg360-on
5 perc
2023.05.25. 10:35
Először készült olyan lista, mely környezeti, társadalmi és vállalatirányítási – az angol rövidítés alapján – ESG-szempontok szerint értékeli a magyarországi cégeket. A Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó cég és a HVG közös rangsorolása szerint a Magyar Telekom végzett az élen 2023-ban.
A tudósok kimondták, hogy a küszöbönálló klímakatasztrófa ellen globális erőfeszítések szükségesek, az Európai Unió pedig – magához képest különösen – szokatlanul gyorsan vette a lapot, és elhatározta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig nettó nullára csökkenti.
Ennek elősegítésére megszületett napjaink talán – de az unokáink számára biztosan – egyik legfontosabb betűszava, az ESG.
Érdemes minél előbb megjegyezni:
- E: environmental – környezeti (klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, természeti erőforrások
- S: social – társadalmi (sokszínűség, humán tőke, egészség és biztonság)
- G: governance – irányítási (kockázatkezelés, átláthatóság, korrupcióellenesség).
Ez a magyarországi vállalatok számára is húsba vágó szempontrendszer, amelynek egyrészt mindjobban meg kell felelniük, másrészt azt minél érthetőbben kommunikálni is szükséges.
Az ESG állapotát próbáljuk a magunk eszközeivel bemutatni: a Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó céggel közös, a magyarországi nagyvállalatokat górcső alá vevő és sorba állító, ESG-szempontú listával. Célunk egyrészt hiteles pillanatfelvétel készítése, másrészt a figyelemfelhívás.
Az elemzés elkészítéséhez a száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a HVG top500 alapján), valamint a hét legnagyobb összbevételű nagybank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vették figyelembe az elérhető 2021-es publikus számok alapján.
Az egyszerűsített ESG alapú szűrés kétkörös volt, amit a Planet Fanatics’ Network készített, kizárólag publikus információk alapján. Az első körben a százhét vállalatot elsősorban az alábbi célok és folyamatok alapján vizsgálták:
E (Environmental, azaz környezeti) tényezők: többek közt van-e környezetirányítási rendszere, klímacélja, az tudományos alapon, az SBT által elfogadott-e, közzétesz-e Scope 1-2 és 3, azaz közvetlen és közvetett kibocsátási adatokat;
S (Social, azaz társadalmi) tényezők: többek közt van-e emberi jogi politikája, sokszínűségi céljai, valamint egészség és biztonság irányítási rendszere;
G (Governance, azaz irányítási) tényezők: többek közt van-e fenntarthatósági jelentése, az harmadik, független fél által auditált-e, és nemzetközi sztenderd szerint készült-e, továbbá van-e a vállalaton belül fenntarthatósági koordináció, vannak-e ilyen célok, illetve etikai kódex.
Mivel sok, az elemzésbe került cég valamelyik multinacionális vállalat magyarországi leánya, ezért figyelembe vették azt is, ha az anyavállalat rendelkezik ilyen célokkal és dokumentumokkal, mert a gyakorlatban azok előbb-utóbb megjelennek elvárásként a tagvállalatoknál is – de nem olyan súllyal, mintha a magyarországi vállalatnak lenne saját célja, folyamata, jelentése.
Ugyanez igaz, ha a magyar top100-ban található anyavállalat rendelkezik a fentiekkel, de a szintén top 100-as tagvállalat nem publikál róla (ezért értékelték a Molt és leányvállalatait, az E.On-t és leányvállalatait, az MVM-et és leányvállalatait, valamint a Robert Bosch-cégeket is csoportszinten).
Ezt követően kezdetét vette a második kör. Itt a top 100+7-ből azokat a vállalatokat értékelték, melyeknek saját vagy az anyavállalat által kiadott fenntarthatósági jelentése van, illetve az elsőkörös pontszámuk elérte a lehetséges maximum pontszám felét. Az értékelés elsősorban már a teljesítményre, az eredményekre fókuszált.
Abban az esetben, ha a nemzetközi anyavállalat a magyar leányáról nem közöl adatokat, csak aggregáltan mutatja be például a kibocsátását, akkor a teljesítménybe nem tudták beszámítani, hiszen így az érintett magyar tagvállalat teljesítményéről nem derült ki konkrétum. Bár az adatok a 2021-es évre vonatkoztak, amennyiben célja is van a vállalatnak, akkor az ott megadott bázisév a releváns, ha nincs, akkor 2019-et vették bázisévnek. A három vizsgált dimenzióban azonos súlyt szántak az egyes tényezőknek, és megpróbáltak azonos mennyiségű tényezőt felsorakoztatni.
Íme az ESG-lista top 25: