Munk Veronika: Megszületett a rendelet az európai médiaszabadságról, de nincs mit ünnepelni

A közös szabályok elleni vétségek szankcionálása és a normakövetés kikényszerítése a lehetetlennel határos, ha az adott tagállam nem működik együtt – ezt írja véleménycikkében szerzőnk, Munk Veronika az új európai médiaszabályozásról.

Az Európai Parlament március 13-án elfogadta az európai médiaszabadságról szóló rendeletet, az EMFA-t.

Juhé, ünneplős emoji és lambada – kiáltanám ki az ablakon, csak hát érdemi hatása nem lesz a jelenlegi torz, politikai hatásoktól terhelt magyar médiapiacra.

Azt is mondhatnám, hogy adtunk a szarnak egy pofont, ha nem volnék szélsőségesen elkötelezett a szabad média értékei iránt, és ennek megfelelően igen hálás az Európai Bizottságnak, hogy ebbe a szabályozásba belefogott.

Helyes következtetés volt ez, látva az átpolitizált magyar helyzetet, látva szlovák és máltai kollégánk, Ján Kuciak és Daphne Caruana Galizia meggyilkolását, látva az oligarchák által rejtetten tulajdonolt kelet-európai médiapiacot. Igen, szükség van európai szintű szabályozásra az egyik legfontosabb szabadságjogunk, a sajtószabadság felett.

Az EMFA jó pár fontos dolgot rögzít. Legyenek igazságosabban elosztva az állami hirdetések. Legyen nyilvános a médiaszolgáltatókhoz juttatott közpénz mértéke. Szerepeljen nyilvános nemzeti adatbázisban a médiavállalkozások tulajdonlása. Csak nagyon indokolt esetben lehessen újságírókat kémprogramokkal megfigyelni (lásd Pegasus). Működjön átláthatón a közmédia. Ne gyakorolhassanak nyomást a hatóságok a szerkesztőkre, amikor azok a forrásaikat védik. Ne törölhessenek azonnal tartalmakat a big tech cégek a médiaszolgáltatók közösségi médiás platformjairól.