A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
A kétlábú fémszerkezet naponta háromszor körbefutja Kréta partjait. A közeledőket kőzáporral tartja távol, a behatolókat megégeti.
Ha az olvasó most arra gondol, hogy a Frontex (az EU határőrsége) vagy a görög rendőrség talán mégsem alkalmaz ilyen primitív és kegyetlen módszereket a migránsok ellen, akkor alapos a gyanúja. Az önjáró, ellenségészlelő, autonóm módon, emberi parancs nélkül reagáló fegyver, a Talósz – egy rézből alkotott bikafejű óriás – a görög mitológiában szerepel, Minósz király véderejéhez tartozik. Jeléül annak, hogy ami ma a mesterséges intelligencia (MI) vagy a robotok kategóriájába sorolható, az már nagyon régen megjelent az emberek képzeletében.
HVG AI3
A cikk nyomtatásban a HVG MI-mellékletében jelent meg először. A kiadvány minden, a hvg360-on megjelent cikkét itt találja.
Nem csoda, hogy a valóságban is létező korai szimulációk talán legismertebbje, Kempelen Farkas 1769-ben készített sakkozó törökje nem keltett különösebb megrökönyödést; az emberek már évszázadokkal a Deep Blue számítógép 1997-es sakksikere (Garri Kaszparov világbajnok legyőzése) előtt elképzelhetőnek tartották, hogy intelligens gép versenyre kelhet az emberrel a tábla mellett. Más kérdés, hogy a trükk már akkoriban lelepleződött. A szerkezet mégis méltán emlékezetes, mert – ha hitelesek a leírások – mechanikai csúcsteljesítmény volt annak lehetővé tétele, hogy a gépezetben rejtőzködő, tükrökkel is álcázott, kis termetű ember mozgassa a török figura kezét, és értékelhető lépéseket tegyen.
Kempelen Farkas sakkozógépe: A Török
Közkincs
Utólag visszatekintve jó néhány klasszikusra ráragasztható az MI, a robot vagy az android címkéje, nem is beszélve az utóbbi nagyjából száz év immár nemcsak fantasztikus, hanem többé-kevésbé tudományos könyveiről és filmjeiről. Cikkünk korántsem teljes példatára egyúttal jelzi: mindazokat, akiknek az agyából kipattant az MI előfutárainak gondolata, erősen foglalkoztatta az a manapság különösképpen előtérbe kerülő kérdés, vajon szolgálója vagy leigázója lesz-e az önálló értelemre jutó gép az embernek. Nézzük előbb a korai példákat!
