Gyermekkori traumákról és a szabadságról – 4. rész: Hogyan segíthet a meditáció?
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
Több tucat, ha nem több száz különböző módszert fejlesztettek ki az évek során, amelyek segítenek az idegrendszer önszabályozásának megtanulásában, és majdnem mindegyik a tudatos jelenlét (mindfulness) és a meditáció gyakorlataiban gyökerezik. Valójában elmondható, hogy a tudománytörténet egyik leginkább kutatott pszichológiai módszere a meditáció. Az elmúlt évtizedekben a meditációval kapcsolatos ismereteink rohamosan gyarapodtak, és számos közülük igen pozitív.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a meditáció nem minden formája nyújtja ugyanazokat az előnyöket és fókuszt. A transzcendentális meditációt például egyfajta transzjellegű boldogságállapot elérésére tervezték, míg a vizualizációs gyakorlatok bizonyos belső állapotok befolyásolására koncentrálnak. Bár mindkettő hasznos, nem feltétlenül a leggyorsabb módja a belső biztonság elérésének.
Megtanulni a létezés új módját
A meditáció azon formájában, amelyet hamarosan megismerünk, a legfontosabb az, hogy az elméd helyett a testeddel való jelenlétre koncentrálj. Elvégre azon dolgozol, hogy mélyebben kapcsolódj legbelsőbb tapasztalásodhoz, anélkül hogy leválnál róla vagy megváltoztatnád. Ha megtanulsz belelazulni a testedbe, az segít elmozdulni a gondolkodástól az érzés irányába. Emlékezz csak vissza: nem tudod gondolkodással biztonságban érezni magad. De érzéssel képes lehetsz biztonságban érezni magad.
Ahogy James Redfield író olyan pontosan megfogalmazta: „Ahol a figyelem, ott az energia.” Azzal, hogy a figyelmedet a testedre irányítod, fokozatosan arra tanítod az energiádat, hogy ne az elmédbe és a túlságosan is aktív idegrendszeredbe irányuljon, hanem arra a helyre, ahol az annyira vágyott biztonság érzése lakik. Ha megtanulunk futás helyett megállni és elkezdeni érezni, hazaérkezhetünk a testünkbe, és megbékélhetünk bármivel, amit átélünk.