Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban
A magyar hajózás addigi legnagyobb tragédiáját, 23 ember halálát okozta a Pajtás fölborulása Balatonfürednél hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án. Azóta is csak a Hableány öt évvel ezelőtti balesete követelt több halálos áldozatot, 28-at. Végső soron a Balaton erőltetett és felelőtlen szocializálása okozta a balesetet, amelyről évtizedeken át egyetlen érdemi szó sem eshetett a nyilvánosság előtt.
„A Magyar Távirati Iroda közli, hogy a ‘Pajtás’ nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor, Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mőzsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván mesterszállási, Bernhardt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domemis Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.”
Ezt a szöveget közölte 1954. június elsején négy országos és öt vidéki napilap. Nem túl feltűnő helyen. A Szabad Nép például a negyedik oldal alján.
Ezután nem esett egyetlen szó sem a magyar hajózás történetében példátlan szerencsétlenségről. Arról sem, hogy sokkal több volt a halálos áldozat, s hogy ötvenhatan sérültek meg, egy részük elég súlyosan. Azt sem igazították helyre, hogy „Ötvös Iván” igazából Irén volt, egy húszesztendős tisztviselő. A szerencsétlenség okairól, a felelős személyekről, a perről nem írhattak a sajtóban semmit.
A baleset után a helyszínen termett ávósok a környéken minden fényképezőgépből, amit megláttak, kitépték a filmeket. (Azért, mint cikkünkben is látható, maradtak fotók…) A sérülteket, a túlélőket, a gyászoló hozzátartozókat, a mentésben részt vevőket, a szemtanúkat, legalább ezer embert titoktartásra köteleztek. Az áldozatok pontos száma csupán 45 évvel később került nyilvánosságra. Még 1994-ben is megjelenhetett olyan abszurd állítás, hogy „mintegy százhúszan vesztették életüket” a szerencsétlenségben (Siófoki Hírek, 1994. augusztus 1.)
A Pajtás balesete nem véletlen volt, hanem szinte szükségszerű.