Sokkterápiának szánta Macron az előrehozott választást, egyszerű sokk lett belőle

Elvesztette támogatói bázisa nagy részét Emmanuel Macron francia államfő, és megváltoztak a francia szavazók is. Az előrehozott választás, amely kiírásakor is merész húzás volt, az első forduló után még inkább végzetesnek tűnik.

Sokkterápiának szánta Macron az előrehozott választást, egyszerű sokk lett belőle

„Sokkterápiának” szánta Emmanuel Macron, amikor az EP-választások után feloszlatta a Nemzetgyűlést, és alig három héttel későbbre előrehozott választást írt ki. Vasárnap este kiderült: a sokkterápia nem vált be, az EP-választásokat megnyerte a szélsőjobb Nemzeti Tömörülés, és most, a második választáson is újrázott Le Pen pártja. Az ismétlődő sikerek azt mutatják, egyre több mindentől rettegnek a franciák, és a szélsőjobb tűnik a kisebbik rossznak.

A Nemzeti Tömörülésben sokkal többen látnak megoldást, mint ahányan veszélyt.

Pedig évtizedeken át a szélsőjobb volt a mumus Franciaországban. Az a kockázat, amelyre hivatkozva az urnákhoz lehetett vinni a politikailag inaktívakat, és rá lehetett bírni az együttműködésre az egymással éles konfliktusban álló érdekcsoportokat is. Most azonban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés történelmi csúcsra ért a 31 százalékos EP-választási eredményével, és feltartóztathatatlanul menetel előre. Sikerének titka, hogy nagyon széles választói csoportokat szólít meg, a lehető legkülönbözőbb, sokszor egymásnak ellentmondó üzenetekkel, nagyon sokféle arcát mutatja a választóinak, és egyre kevesebben látnak át az ellentmondásokon, következetlenségeken.