Sokkterápiának szánta Macron az előrehozott választást, egyszerű sokk lett belőle
Elvesztette támogatói bázisa nagy részét Emmanuel Macron francia államfő, és megváltoztak a francia szavazók is. Az előrehozott választás, amely kiírásakor is merész húzás volt, az első forduló után még inkább végzetesnek tűnik.
„Sokkterápiának” szánta Emmanuel Macron, amikor az EP-választások után feloszlatta a Nemzetgyűlést, és alig három héttel későbbre előrehozott választást írt ki. Vasárnap este kiderült: a sokkterápia nem vált be, az EP-választásokat megnyerte a szélsőjobb Nemzeti Tömörülés, és most, a második választáson is újrázott Le Pen pártja. Az ismétlődő sikerek azt mutatják, egyre több mindentől rettegnek a franciák, és a szélsőjobb tűnik a kisebbik rossznak.
A Nemzeti Tömörülésben sokkal többen látnak megoldást, mint ahányan veszélyt.
Pedig évtizedeken át a szélsőjobb volt a mumus Franciaországban. Az a kockázat, amelyre hivatkozva az urnákhoz lehetett vinni a politikailag inaktívakat, és rá lehetett bírni az együttműködésre az egymással éles konfliktusban álló érdekcsoportokat is. Most azonban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés történelmi csúcsra ért a 31 százalékos EP-választási eredményével, és feltartóztathatatlanul menetel előre. Sikerének titka, hogy nagyon széles választói csoportokat szólít meg, a lehető legkülönbözőbb, sokszor egymásnak ellentmondó üzenetekkel, nagyon sokféle arcát mutatja a választóinak, és egyre kevesebben látnak át az ellentmondásokon, következetlenségeken.