Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai

1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.

  • Révész Sándor Révész Sándor
  • +${remainingCount} szerző
Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai

Claus Philipp Maria Justinian Schenk Graf von Stauffenberg Dél-Németország legrégebbi és legelőkelőbb arisztokrata családjába született bele 1907. november 15-én. Apja a württembergi király főudvarmestere volt, amíg létezett ez a királyság.

A kis gróflegény társadalmi helyzetéhez méltó, gondos neveltetésben részesült Bajorországban, s bár leginkább az irodalom érdekelte, a családi hagyományoknak megfelelően katonai pályára állították. 19 éves korában megkezdte szolgálatát a családhoz kötődő 17. Bamberg lovashadosztályban.

Három Stauffenberg-fiú, köztük Claus és legkedvesebb fivére bekerült a híres költő, Stefan George nevezetes értelmiségi körébe, a Georgekreisba, melynek szellemisége igen távol állt a nácikétól. Ez a kör a „titkos Németország” (Geheimes Deutschland) része volt. A náciellenes rezisztencia számos képviselője került ki innen.

Stauffenberg grófot sokféle hatás érte, és ezek a hatások különböző irányokba húzták. Hol erre, hol arra. Hol az egyik, hol a másik határozta meg a szemléletét. A Georgekreis, az arisztokrata szellem, a katolikus konzervativizmus és a nácizmus is.

Tehetséges katonának bizonyult, vezérkari képzést kapott a Berlini Katonai Akadémián.

Claus Philipp Maria Justinian Schenk Graf von Stauffenberg egy 1930-as évek eleji fényképen
AFP / DPA

1933-ban megnősült. Feleségül vette Nina von Lerchenfeld bárókisasszonyt, akitől öt gyermeke született – az ötödik hét hónappal apja kivégzése után.

A gróf ambivalens viszonyban volt a nácizmussal. Lelkesen támogatta Lengyelország gyarmatosításának gondolatát, gyűlölettel teljes megvetéssel beszélt a lengyel zsidókról, az 1932-es elnökválasztáson Hitlerre szavazott. Közel állt hozzá a vezérelv, egyetértett azzal, hogy az egyén érdekét mindenben alá kell rendelni a nép érdekének. Hitlertől remélte Németország megtisztítását a korrupciótól, a romlott városi erkölcsöktől. Hitler hadászati képességeit is nagyra tartotta. Attól azért tartózkodott, hogy belépjen Hitler pártjába. Elrettentette a Hosszú kések éjszakája, a Kristályéjszaka és általában a jogi normákon átgázoló erőszak. Hiába volt von Haus aus antiszemita, a zsidókkal való egyre kegyetlenebb bánásmódot már csak mélyen hívő katolikusként sem tudta elfogadni. Sodródott az ellenállás felé, de magától értetődően teljesítette tiszti feladatait a háborúban. 

Részt vett a Szudéta-vidék megszállásában 1938-ban, majd Lengyelország elfoglalásában 1939-ben. Meggyőződése volt, hogy Lengyelország gyarmatosítását a legkövetkezetesebben végig kell vinni a németek betelepítésével és a lengyelek rabszolgamunkára való felhasználásával, mert ez Németország prosperálásának feltétele.  

Vezérkari tisztként szolgált a Franciaország elleni háborúban. Egynémely rokon és magas rangú tiszt már korábban is megkörnyékezte őt, hogy csatlakozzon a Wehrmachton belüli ellenálláshoz, de csak Lengyelország megszállása után gondolkodott el ezen, bár akkor is ragaszkodott még ahhoz az elvhez, hogy a német katonát az 1934-ben bevezetett Führer-eskü (Führereid) szellemében elsősorban Hitlerhez és nem általában a német államhoz köti az esküje.

A Szovjetunió elleni hadjárat szervezésében a Hadsereg Főparancsnokságának tisztjeként vett részt. Testvérei, Berthold és Alexander ekkor már kapcsolatban álltak az ellenállással, de Claus még nem. Viszont nyíltan kifejezte felháborodását tiszttársai körében a zsidók tömeges kiirtása miatt. „Ezeknek a bűnöknek véget kell vetni” – jelentette ki egyik tiszttársa tanúsága szerint.

Stauffenberg 1943 tavaszától került a Hitlerrel szembeni ellenállás meghatározó tényezői közé. Ugyanakkor, amikor majdnem életét vesztette.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.