Gergely Márton: Kódfejtők

Mellbevágó adatot kapok minden héten: az átlagos képernyőidő alapján az életem egyhetede mobiltelefon. Ezek szerint az alvás az egyetlen tevékenység, ami több időmet köti le. Ugyanakkor a mobil átvett ezernyi feladatot, már nem állok sorban a bankban és BKV-jegyért, nem forgatok szakácskönyvet vagy lexikont, nem kapcsolok tévét a híradó idejére, és térképen sem keresgélem idegesen, hol vagyok. Híreket akkor olvasok papíron, ha a lényeg érdekel, és a teljes figyelmemre szükség van. Ilyenkor ki akarom zárni a zajt, amit a mobilom csap.

A mobil egyszerre nélkülözhetetlen része az életünknek, és a figyelmet elterelő eszköz. Ezen kettőssége miatt nehéz parancsszóval szabályozni az iskolai használatát. És az nem pótolja az érdemi kibeszélést, ha a szigor hívei mindössze annyi érvet hoznak fel, hogy Nyugaton is így van ez. Az ugyanis nem érv a fájdalom tűrésére, ha az orvos közli, hogy a gyomortükrözésnél Kanadában sem adnak érzéstelenítést, miközben azt elhallgatja, hogy ott minden ilyen szűrővizsgálatot altatásban végeznek.

Igen, New Yorkban is elzárják a mobilokat, de kiosztják az iskolai tableteket. Másutt a digitális eszközöket azért szedik be a tanárok, hogy a kiscsoportos, projektalapú oktatásnál egymásra figyeljenek. A mobiltilalom csak Magyarországon szolgál arra, hogy zavartalanul magoltassanak be olyan tananyagot, amit a Google egyetlen kereséssel megválaszol. A tanévkezdésről szól Fókuszban rovatunk, míg a Vélemények között Munk Veronika írta meg a szülők dilemmáját, a leendő szülőkét pedig tágabban értelmezve Para-Kovács Imre.

Ezt a témát emeltük Kőhalmi Zoltán csapatával a címlapra is. A HVG történetében először, a mobiltilalom apropóján készítettünk olyan borítóképet, amit teljes egészében csak mobillal lehet megfejteni.

Nem csak az oktatásban ütközik a realitásokkal a magyar kormány erőlködése, hogy egyetlen szavára engedelmeskedjenek ágazatok, társadalmi csoportok vagy éppen idegen országok. Nagy Márton továbbra is szélmalomharcot vív a bolti árakkal, miközben a lakosság hosszú távú befektetéseinek rovására pörgetné fel a növekedést – mutatja be Gazdaság rovatunk.

A Magyarország rovatból kiderül, hogy az ukrajnai menekültek kiszolgáltatottsága nem azon múlik, hogy a magyar kormány a szomszéd állam mely részeit ismeri el az orosz agresszió célpontjaként. De az Egyesült Államok sem kapitulál Szijjártó Péter békepárti lózungjai hallatán, és a külügyminisztérium hálójában találja meg azokat a szereplőket, akiket a Moszkvával való összejátszás miatt szankcionál.

A kormányzati szavak és a valós érdekek közti távolságot mutatja a magyarság egyesítésének jelszavával bezsákolt határon túli szavazatok ügye, amelynek 20 éves történelmére a Szellem tekint vissza. De még a Fidesz által vaskézzel uralt mezőgazdaságban sem akar alkalmazkodni a felülről elvárt birtokszerkezet a termelői realitásokhoz – mutatja be az agrárpolitikával foglalkozó mellékletünk.

Önámítás lenne ugyanakkor azt hinni, hogy a leegyszerűsítő politikára, hangzatos ígéretekre való nyitottság oka kizárólag egyes politikai szereplők gátlástalansága lenne. Ezt a vonzalmat felerősíti, ha a magas posztokhoz jutók és az írástudók nem magyarázzák el közérthetően cselekedeteik okait, ha szem elől tévesztik a polgárok aggodalmait. Legyen szó a mobilról, az elszálló árakról vagy az idegenekről. A Világ rovat mutatja be, hogyan következhetett be, hogy az egykori keletnémet Szászországban és Türingiában a szavazók harmada a szélsőjobbra szavazott, és figyelmeztet, milyen kampányhazugságokkal igyekeznek az amerikai pártok voksokat gyűjteni a novemberi elnökválasztásra.

A tények mögött a lényeg, szólt régen a HVG jelszava, és ebben a lapszámban is igyekszünk ennek megfelelni. Hogy mi történik azzal az országgal, ahol már erre sincs mód, Portrénk alanya meséli el.

–

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést.